„Nincs válság, újfajta családtípus alakul ki”
Negatív rekordot ért el tavaly a házasságkötések száma, miközben egyre kevesebben járulnak az anykönyvvezető elé, folyamatosan nő az elváltak, illetve a lazább együttélési formát választók száma. Az ifjúságkutató szerint ennek ellenére nincs válságban a család, és hamarosan vissza fog térni a házasodási kedv. Egy kiegyensúlyozott párkapcsolattal pedig csak jól járhatunk.
A boldogító igen felé. Kevesen lépik meg © Stiller Ákos |
Az élettársi kapcsolat semmiben sem különbözik a házasság intézményétől - ötből három megkérdezett egyetért ezzel a kijelentéssel a GfK piackutató intézet legfrissebb felmérése szerint, amely a házasság intézményéről és a családról alkotott nézeteiről faggatta a felnőtt lakosságot. A válaszadók többsége azonban nem osztja azt a véleményt, miszerint a házasság elavult; igaz, a 20-29 éves fiatalok, az egyedülállók és az elváltak körülbelül egyharmada egyetért az állítással.
"Túlzás lenne azt állítani, hogy válságban van a házasság intézménye, sokkal inkább arról van szó, hogy egyfajta értékváltás történt, újfajta családtípusok jönnek létre, az élettársi kapcsolat" - szögezi le Jancsák Csaba, aki hisz abban, hogy a lanyhuló házasodási kedv új erőre kap, hiszen az egyre rohanóbb világban fontos lesz a valakihez való tartozás. A vallásos nevelés, a szülők tradicionális családszemlélete még ma is ösztönzi a házasságkötést, a valamelyik felekezethez tartozók többségének pedig a házasság a párkapcsolat egyetlen elfogadható formáját jelenti.
Miközben érzelmileg nincs nagy különbség - legalábbis a pszichológus szerint - a hivatalos és a nem hivatalos forma között, jogi szempontból nem ilyen egyszerű az élettársi kapcsolat. Ezt hivatott rendezni a 2009-től életbe lépő új családjogi törvény, amely lehetővé teszi az élettársi kapcsolatok regisztrálását. A regisztrált élettársak joga annyiban lesz több, hogy a párok egymás örökösei lehetnek, a közös lakás használatában a házastársakkal azonos jogokat élveznek majd, legyen szó azonos vagy ellenkező nemű párokról.
Az elköteleződés formai elemein túl viszonylag kevés szó esik arról, milyen hatással van a testi-lelki egészségre a boldog, kiegyensúlyozott házasság. Nemzetközi kutatások eredményeit vizsgálva nem árt erről is beszélni.
Összeszokott házastársak. Egészségesebb együtt, mint külön © Marton Szilvia |
A házasságban az emberek változnak, felvesznek különböző viselkedéseket, és lemondanak rossz szokásaikról, főleg a házastársuk iránt érzett felelősség miatt. Az amerikai betegségmegelőzéssel foglalkozó központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) jelentése szerint a házasok nem dohányoznak és isznak annyit, mint egyedülálló, elvált vagy özvegy társaik. Ezek az apró életmódbeli változtatások közismerten csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedések, a rák és a légzőszervi problémák előfordulását. Ha gyermek is van a családban, több idő jut mozgásra, a szabadban eltöltött időre, ami természetesen jó hatással van az egészségre.
A Health Psychology legfrissebb tanulmánya szerint a férfiaknak megnyugvást jelent, ha egy megerőltető munkanap után hazatérve szeretett feleség és gyerekek várják. A nők esetében mindez csak akkor figyelhető meg, ha kifejezetten boldog házasságban élnek. S az sem mellékes, hogy egy monogám házasságban kisebb az esélye a szexuális úton terjedő megbetegedéseknek. A rendszeres és gyakori szexuális élet velejárója a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat.
A házasságban élő nők 20 százalékkal kevésbé hajlamosak arra, hogy szívbetegség, öngyilkosság vagy májzsugor következtében haljanak meg. A házasságban élő férfiak még ennél is nagyobb előnyt élveznek: kétszer- háromszor ritkábban halnak meg ezekben a bajokban, mint az egyedül élők.
Bizonyított, hogy a lelki egészségre is jó hatással van a házasság. A házas emberek között ritkábban fordulnak elő mentális betegségek, a depresszió és más érzelmi probléma ugyanis nem marad diagnosztizálatlan, ha van mellettünk valaki, aki figyelembe veszi hangulatváltozásainkat. A nők kevésbé hajlamosak a szorongásra és kevesebbszer panaszkodnak általános szellemi kimerülésre.
A házasság egészségre gyakorolt pozitív hatása nem csak a lelkes hitvesek koleszterinszint-figyelésében merül ki, hanem a szervezetünkben – tudtunkon kívül – számos más területen is érvényesül. A leghatásosabb a stressz csökkentésében és kezelésében. Amikor túlterheltek vagyunk és pattanásig feszül a húr, az agyban a hipotalamusz beindítja a stresszhormon, a kortizol termelődését. A kortizol arra utasítja a szervezetet, hogy hagyjon fel a legtöbb alapvető anyagcsere-szükséglettel, így minden erőnkkel a stresszt kiváltó tényező megszüntetésére összpontosítunk. Egy kísérlet során férjezett nőket figyeltek meg, fMRI vizsgálattal követték agytevékenységüket, miközben arról tájékoztatták őket, hogy erős áramütést fognak érezni. Azoknál a nőknél, akiknek férje ott ült mellettük, és fogta a kezüket, minimális hipotalamuszi aktivitást figyeltek meg azokhoz képest, akinek egy idegen vagy senki sem nyújtott lelki támaszt.
Annak ellenére, hogy a házasságot gyakran illetik olyan kritikával, hogy a viták és a konfliktusok melegágya, a házasemberek életkora hosszabb, és sokkal jobb egészségi állapotnak örvendenek, mint az egyedül élők. Az együttélés is hasonló előnyökkel jár, azonban kevésbé szoros, így valamivel kevesebb pozitív egészségügyi hatással bír, mint a házasság.