Nem szeretünk szűrésekre járni, ezt jelzi a hazai riasztó méhnyakrák-halálozási adat is, amely háromszorosa az európai átlagnak. Évente ezernél is több új méhnyakrákos beteget diagnosztizáltak, akiknek csaknem fele meghal a betegségben, annak ellenére, hogy az időben észlet rákos elváltozás - akár tíz év is kell, míg kifejlődik a  daganat - jól gyógyítható. A legborzasztóbb, hogy ezek a nők a 35-45 éves korosztályból kerülnek ki, zömében családanyák.

Életmentő vizsgálat. A többség elkerüli © Túry Gergely

„Mindent megteszünk azért, hogy lehetőleg egyetlen nőnek se kelljen meghalnia méhnyakrákban, szervezett szűrések keretén belül háromévente hívjuk be a 25-65 éves nőket” – mondta el a hvg.hu-nak Szánthó András, a SOTE nőgyógyász-onkológusa, hozzátéve: sajnálatos módon a 700-800 ezer megszólított nőnek alig 10 százaléka jelenik meg a vizsgálaton. Igaz ennél magasabb a női lakosság átszűrtsége - hangsúlyozza Szánthó doktor -, hiszen sokan magánrendelőben végeztetik el a nőgyógyászati vizsgálatot, mert korábban is oda jártak. De ha ezt figyelembe vesszük - néhány százalékkal jelenthet többet -, akkor is kevés a szűrésre járó nők száma a teljes női lakosságra vetítve.

„Két éve derült ki, hogy HPV-fertőzött vagyok, azóta rendszeresen járok citológiai vizsgálatra. A legutolsó leletem eredménye P3-as volt, azaz sejtelváltozást okozó gyulladást mutattak ki. (A P3 átmeneti eredmény, az elváltozott hámsejtek rákmegelőző állapotra utalhatnak. Amennyiben a kezelés utáni citológiai vizsgálat is P3-as eredményt mutat, elkerülhetetlen az érintett szövetrészletet eltávolítása. Így a szövettani vizsgálat kizárja vagy megerősíti a kezdeti daganatos elváltozásokat.) Antibiotikumos kezelést írt fel az orvos, s három hónap múlva vissza kell mennem, hogy megismételjük a viszgálatot" – meséli 33 éves forrásunk.

A nemi úton terjedő humán papillóma vírus (HPV) okozta fertőzéssel a szexuálisan aktív felnőttek 80 százaléka találkozik élete során. Az egészséges szervezet többnyire egy-két év alatt legyűri a kórt, baj akkor van, ha mégsem így történik, és kialakul a rosszindulatú sejtburjánzás. A vírusnak száznál is több típusa van, a 16-os és 18-as sorszámmal jelöltet sorolják a különösen nagy kockázatú kórokozók közé, ezek felelősek ugyanis a méhnyakrákos megbetegedések 70-80 százalékáért. Míg a 6-os és 11-es típusok okozzák a nemi szerven megjelenő szemölcsök 90 százalékát.

„A vizsgált nők 52,2 százalékánál mutattuk ki a fertőzést, 36,5 százalékuknál pedig különösen nagy kockázatú, úgynevezett rákkeltő típusokat (16-os, 18-as) találtunk” – mondta el a hvg.hu-nak Sobel Gábor, a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán működő HPV-centrum vezetője. A centrum egyéves működésének eredményét összegezve Sobel doktor elmondta, eddig 586 esetben végeztek úgynevezett HPV-tipizálást (ez alapján derül ki, a vírus melyik típusával fertőződött meg a páciens) a legmodernebb molekulárbiológiai teszt segítségével. A 26-45 éves nőknél kiugróan magas volt a különösen nagy kockázatú HPV-típusokkal való fertőzöttség, zömében a 16-ost mutatták ki.

A nőgyógyász-onkológus szerint a prímer prevenció a legfontosabb, azaz a betegség kiváltó okát kell megszüntetni, s erre csak a vakcina képes. 2006 júniusában az Egyesült Államokban törzskönyvezték az első olyan vakcinát, amely négy különböző (6-os, 11-es, 16-os, 18-as típusú) HPV-vírus ellen nyújt védettséget, azok ellen, amelyek a legnagyobb gyakorisággal vezetnek méhnyakrákhoz, illetve szemölcsök kialakulásához. (Akik a négy törsz közül csak az egyikkel fertőzöttek, a vakcina révén védetté válhatnak a másik három ellen is.) 

A vényre kapható oltást három alkalommal kell beadatni, összességében 90 ezer forintos kiadást jelent. Ebből kifolyólag nem lett túl népszerű, ráadásul korhoz is kötött a beadása. Elsődlegesen 9-26 éves (várhatóan kitolják a korhatárt) lányoknak javasolt, a legjobb a szexuális élet megkezdése előtt megkapni. Ez nem jelenti azt, hogy ha egy 30 éves nő eredménye negatív, ne kaphatná meg a védőoltást. A legújabb klinikai eredmények ugyanis azt mutatják, akkor hatékony az oltás, ha nem fertőzött a páciens, illetve már elmúlt a fertőzés. Ha pozitív a lelet, fél év múlva meg kell ismételni a tipizálást. Emellett immunerősítő gyógyszereket kell szedni, hogy szervezetünk legyőzze a vírust – hangsúlyozza a nőgyógyász-onkológus. 

A borsos ár ellenére a vakcinát előállító két gyógyszergyártó úgy gondolja, az oltóanyag még mindig olcsóbb, mint a méhnyakrákkal és más HPV-fertőzéssel járó betegség kezelésének a költsége, ami Magyarországon eléri az évi 8 milliárd forintot.

Kevesek helyett fizetnek

© Fazekas István Egy éve döntött úgy az V. kerületi vezetőség, hogy a tizennyolc évesnél fiatalabb lányok helyett az önkormányzat kifizeti a védőoltást. "Volt egy kijelölt korcsoport, a 15 éves lányoknak adtuk be először az oltásokat, majd kiterjesztettük minden tizennyolc éven aluli fiatalra" - mondta a hvg.hu-nak Szaszovszky Mária gyermek-háziorvos, hozzátéve: csak annak adják be a vakcinát, aki még nem élt szexuális életet. A fővárosi példát eddig csak Szeghalom – a 14 éves korosztályt oltják -, illetve Százhalombatta követte, ahol a városban lakó 13-18 év közötti lányok kaphatják meg térítésmentesen a rettegett vírus elleni vakcinát.

"Folytak tárgyalások a gyártók és a társadalombiztosítás között, aminek az lett az eredménye, hogy befogadták ugyan az oltóanyagot, de jelen pillanatig semmilyen támogatást nem élvez, s nehéz megmondani, mikor változhat a helyzet” – mondta el a hvg.hu megkeresésére Ócsai Lajos, az ÁNTSZ járványügyi főosztályvezetője. A szakembertől megtudtuk, hogy a sávos tb-támogatás javaslata merült fel az egyeztetéseken, miszerint a 9-14 éves korosztály 70, a 14-18 évesek 50 százalékos, míg a 18-26 évesek csak minimális támogatással igényelhették volna a vakcinát. A javaslatból azonban nem lett semmi, azt nem tudni, miért.

A járványügyi főosztályvezető azonban nem is a tb-támogatásban látja a megoldást, álláspontja szerint, aki jelenleg nem tudja kifizetni a 90 ezer forintot, annak az 50 ezer is sok lesz. Így nagyobb haszna lenne, ha kötelező korosztályos védőoltásá nyilvánítanák a vakcinát. Ehhez azonban szakmai, illetve pénzügyi kérdéseket kellene tisztázni. "Szigorú az oltási rendszerünk, csak olyan oltóanyagok kerülhetnek be, amelyek bizonyítottan hatásosak. A HPV-vakcinával kapcsolatban csak 5 éves tapasztalataink vannak, legfeljebb 26 éves korú nő lett beoltva, aki mostanra csak 31 éves, a méhnyakrák kialakulása pedig a 35-45 éveseknél  a leggyakoribb" - szögezi le Ócsai, aki szerint így egyelőre nincs garancia arra, hogy az oltás nem lenne kidobott pénz.  

A szer költséghatékonyságánál is nagyobb dilemma, hogy miből tudnák fedezni az évenkénti milliárdos összeget, "azt ugyanis nem csinálhatjuk, hogy egyik évben oltunk, a másikban pedig nem." Ha például a 14 évesek korosztályával számolunk, akkor is körülbelül 45 ezer lányt jelentene. A mostani nagybani árat figyelembe véve ez 2,5 milliárd forintot jelentene, ami megközelíti a ma kötelező tíz gyermekkori védőoltás együttes évi költségét.

A járványügyi szakember szerint pillanatnyilag egyetlen dolog biztos: a probléma megoldása még éveket elhúzódhat, legyen szó bármelyik eshetőségről, a vakcina kötelező védőoltássá való nyilvánításáról, esetleg annak tb-támogatásáról.