2008. február. 08. 14:02 travelline.hu Utolsó frissítés: 2009. június. 03. 14:55 Plázs

Fejlesztések Siófok-Kiliti repülőterén

Az erről szóló egyeztetések már az év elején megkezdődtek, így minden...

Az erről szóló egyeztetések már az év elején megkezdődtek, így minden remény megvan arra, hogy két év szünet után, a 2008-as üdülési főszezon kezdetére újra egy üzemképes repülőtér fogadja majd a légi úton érkezőket. Balázs Árpád polgármester elsősorban a turisztikai bevételek növekedését reméli a repülőtér megnyitásától, mely évente 40-50 ezer vendéget hozhat a környékre. 

Ahhoz azonban, hogy kulturált körülmények között tudják fogadni a kis utasszállítókkal vagy sportgépekkel érkező légi turistákat, hosszú távon évente 100 milliós nagyságrendű beruházásokra lesz szükség. Bár a repülőtér száz százalékban a siófoki önkormányzat tulajdonába került, a város a szomszédos Ságvárt is szeretné bevonni a hasznosításba, hiszen a repülőtér 67 százaléka Ságvár közigazgatási területén fekszik. 

Siófok-Kiliti megnyitása kapcsán sokan felteszik a kérdést: vajon elbír-e „tartani” a Balaton vonzáskörzete egyszerre négy repülőteret? Sármellék és Taszár ugyanis 60, míg az északi oldalon Szentkirályszabadja légvonalban mindössze 40 kilométerre fekszik Siófoktól. Balázs Árpád szerint nincs ok az aggodalomra, hiszen a kiliti repülőtéren a fejlesztések után is főként kisebb, 20-30 személyes gépek érkezésére számítanak, melyek így aligha jelentenek konkurenciát Sármelléknek vagy az előbb-utóbb újra megnyíló Taszárnak. A Balaton Airport vezetői is úgy vélekednek, hogy méretüket és funkciójukat tekintve más kategóriájú repülőterekről van szó, így azok nem vetélytársak egymás számára, sőt, még növelhetik is Sármellék forgalmát. A kisgépes repülésben ugyanis egy új repülőtér megnyitása egy egész térségnek – ez esetben a Balatonnak - hozhat még nagyobb ismertséget és népszerűséget.

(TTG Hungary)

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.