HVG

A beteg az utolsó pillanatban érkezett - mint kiderült, nemcsak a rendelési időt, hanem az életesélyeit tekintve is. A kardiológiai szűrésre akart bejutni, ám oda már egyetlen hely sem volt. A szűrőkamion nem maradhatott tovább, a következő napokban-hetekben más helyszíneken várták, így a sajnálkozó asszisztensek rábeszélték a középkorú asszonyt, hogy ha már ott van, menjen be az éppen szabad bőrgyógyászhoz. "Ritkaságszámba menően hatalmas melanomája, rosszindulatú bőrdaganata volt. A sikeres operáció után most lábadozó aszszony talán már nem is élne, ha akkor nem beszélik rá a szűrésre - idézte fel az év sikersztoriját Battyáni István, a Pécsi Tudományegyetem radiológiai klinikájának igazgatója.

A dél-dunántúli régió szűrő- és diagnosztikai központja, amely 2,2 milliárd forintos beruházással, nagyrészt uniós támogatással az idén nyáron készült el, nemcsak a Pécsre szűrésre behívott vagy betegség gyanújával beutalt betegeket fogadja, hanem "házhoz" is gurulnak a klinika munkatársai. Az impozáns méretű, modern szűrőközpontnak berendezett, kihelyezett szakrendelőként működő kamion október elején az ormánsági Sámodon állomásozott: a Pécstől mintegy 30 kilométerre fekvő, 220 lelkes falu főterén, szemközt az italbolttal, egy hétig várta a helybeliek és négy közeli település lakóit. A HVG helyszínen járt munkatársa azt tapasztalta, hogy a délelőtti órákban nem volt nagy a tülekedés - mindenki előjegyzéssel, meghatározott időpontra érkezett -, dél körül pedig teljesen elnéptelenedett az egykor jobb napokat látott település. Májusban az innen nem messze lévő Vajszlón járt a kamion, ahol csaknem százszázalékos a munkanélküliség, s alacsony az iskolázottság; ott akkora volt az érdeklődés, hogy egy hét alatt nem mindenki került sorra - idézte fel a lelkes fogadtatást a Sámodon dolgozó szűrőstáb.

A szervezők attól féltek, hogy a vizitdíj sokakat visszatart majd, ám az ormánságiak nem sajnálták a háziorvosi beutalót is igénylő, így összesen 600 forintba kerülő szűrésekért sem a pénzt. Az ÁNTSZ behívójával háromévente méhnyakrák- és kétévente emlőszűrésre érkezőknek nem kell fizetniük, a többieket pedig az idővel és pénzzel takarékoskodva úgy osztják be, hogy ugyanazon az egy napon minden kívánt vizsgálatra sor kerülhessen. A kamion kínálata széles: laborvizsgálattal kezdhetnek a reggel érkezők, a vérvétel a szív és az erek állapotának megítéléséhez kell - így fény derülhet cukorbetegségre, magas vérnyomásra, megemelkedett koleszterinszintre, érszűkületre. Van mammográfia, mellkasröntgen és méhnyakrákszűrés, bőrgyógyászhoz és szemészhez is be lehet jutni, de a vastag- és a végbéldaganat szűréséhez szükséges mintákat is begyűjtik - ezeket az egyetemi laborba továbbítják.

"Az emberek elég makacsak: elhatározzák, min akarnak részt venni, s hiába minden rábeszélés, ettől szinte lehetetlen eltéríteni őket. A legnépszerűtlenebb talán a nőgyógyász, s a legkönnyebben a szemészhez mennek be" - összegzi tapasztalatait Vörös Ágnes, az ÁNTSZ Dél-Dunántúli regionális intézetének osztályvezetője. Ha az ormánságiaknak mammográfiára behívót küld az ÁNTSZ, legfeljebb 10 százalékuk megy be ezért Pécsre, hiszen az útiköltséget ez év elejétől már csak utólag téríti meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), ráadásul busz is csak kétszer megy naponta: délelőtt a városba, délután meg vissza. A helybe érkező emlővizsgálatra a behívottak 30-40 százaléka is eljön, ami megfelel az országos átlagnak. Tovább lehetne növelni a kihasználtságot, morfondíroznak az asszisztensnők, ha korábban, kilenc óra előtt nyitna a mobil labor, mert a delet senki nem várja meg éhgyomorral. A vérminta pedig a további kardiológiai vizsgálatokhoz nélkülözhetetlen.

"Az EU-ban érdeklődéssel figyelik a pécsi projektet, mert ehhez fogható komplex szűrés sehol nem működik. Jobb hatásfokú és gazdaságosabb lehet ez az üzemmód, mint külön-külön szűrni a különböző betegségeket. Persze megbízható gazdaságossági számításokat csak a mobil szűrés felfutása után végezhetünk, amihez még némi idő kell" - int türelemre Battyáni István. "Mi magunk is menet közben jövünk rá bizonyos dolgokra. Ahol több a munkanélküli, ott ráérősebbek az emberek, másutt viszont jobban figyelembe kell venni a napi elfoglaltságot, a szomszéd településekről érkező busz menetrendjét. Sok múlik az előzetes szervezésen, tapasztalataink szerint az agilis védőnők tudják a legjobban megmozgatni a kistelepülések lakóit" - avat be Vörös Ágnes a szervezés kulisszatitkaiba.

A dél-dunántúli régió jó terep lehet az eredményesség mérésére, hiszen az mind a daganatos, mind pedig a keringési megbetegedések és halálozások mutatóiban dobogós helyet foglal el a hazai statisztikákban. Az emlőszűréseknél az esetek 0,87 százalékában találnak rosszindulatú daganatot, míg az uniós átlag 0,02-0,05 százalék között van. "Akiknél gyanús csomókat találnak, azok behívót kapnak a pécsi Térségi és Diagnosztikai Központba, ahol ultrahang- és szövetminta-vizsgálat is készül úgy, hogy még aznap megvan a biztos diagnózis. Nem kell napokig izgulni, visszautazni, így nem kallódik el a beteg. Márpedig egyes daganattípusoknál minden hét késedelem ronthatja az életkilátásokat" - magyarázta Szalai Gábor radiológus főorvos. Az lenne a szakmailag kívánatos - véli a főorvos -, hogy csak olyanok szűrjenek, értékeljék a röntgenfelvételeket, akik havonta ezernél több ilyet látnak, s csak olyan helyeken műtsenek, ahol legalább a százat közelíti az évente végzett emlődaganat-eltávolítások száma.

Mammográfiás szűrés. A nők átvizsgáltsága jobb © Marton Szilvia

Az országos halálozási statisztikák javulásában csak a szervezett, kiszámíthatóan visszatérő, mindenkihez eljutó szűrések, a betegútkísérés, a visszahívás hordoznak mérhető népegészségügyi értéket - vallják a szakemberek. Az alkalmi vizsgálatoknak persze lehet egyéni hozadékuk, de rendszerint csak azok vesznek részt rajtuk - akár a szükségesnél is többször -, akik amúgy is fokozott gondot fordítanak az egészségük megőrzésére.

Nemcsak a hogyan, hanem a mit, mikor és mennyiért kérdése is meghatározó. Hiába olcsó és egyszerű egy módszer, ha nem képes 85-90 százalékos biztonsággal elkülöníteni a betegeket az egészségesektől. Hiába olcsó és teljesen megbízható egy vizsgálat, ha a kiszűrendő betegség lappangási ideje rövid: például ahhoz, hogy a tüdődaganatot még panaszmentes állapotában felfedezzék, 7 havonta minden felnőttnek részt kellene vennie mellkas-átvilágításon.

Ennek ellenére megmaradt az évenkénti tüdőszűrés jól bevált rendszere, amely hagyományosan a tbc-s esetek kiszűrését és egyéb légzőszervi bajok felismerését célozza. "Erre a behívottak 40 százaléka megy el, s ehhez hasonló országos átlagot értünk el - 37 százalékról 43 százalékra növelve a részvételi arányt - a mammográfia esetében" - sorolja az adatokat Kovács Attila, helyettes országos tiszti főorvos. Nagy dilemma ugyanakkor, hogy a jelenlegi 47 mammográfiás központ közül 26-nak a működése is csak akkor lenne gazdaságos, ha a behívottak 70 százaléka megjelenne a vizsgálaton. Ha viszont kevesebb központ működne, az az elérésüket nehezítené meg. A cél az, hogy 10 év alatt évi 10 százalékkal (mintegy 210 esettel) csökkenjen a mellrák okozta halálozás, de ehhez legalább kétharmados részvételi arányt kellene elérni.

Nyilván nem függetlenül a bőséges mammográfiai kapacitástól, a nők átvizsgáltsága jobb - megközelíti a 60 százalékot -, mint amennyit a népegészségügyi szűrés adatai mutatnak. A többlet azokból adódik, akik valamilyen panasz alapján, beutalóval kérik a vizsgálatot. Sokkal nagyobb ez az eltérés a 2003-ban bevezetett behívásos méhnyakrákszűrésnél. Itt az ÁNTSZ invitáló levelére mindössze 4-7 százalékos érdeklődés mutatkozik, így a 25-65 éves nők évente sorra kerülő egyharmadából - 700-800 ezer főből - mindössze 58 ezren élnek az ingyenes lehetőséggel. Ugyanakkor az OEP elszámolásaiból az tűnik ki, hogy évente 850 ezer nő 918 ezer citológiai vizsgálatáért fizetnek. Vagyis egyeseket szükségtelenül gyakran, másokat pedig egyáltalán nem szűrnek - így lehetséges az, hogy még mindig évi több mint négyszáz áldozatot szed a lassan, évek során kifejlődő méhnyakrák, ami időben kiszűrve teljesen gyógyítható lenne. Nem csak a hatékonyság, a fajlagos költség is a szűrésen részt vevők számától függ - minél többeket vizsgálnak meg, annál kevesebb kiadás jut egy sikeres életmentésre. Így ma az emlőszűrésnek köszönhetően megmentett minden egyes életév költsége - a szűrés és a gyógyítás együtt - 800 ezer forintnál is több, ugyanez a méhnyakrák esetében 1,5 millió, a még csak kísérletként, s nem országos méretekben zajló vastagbélszűrésnél pedig 1,2 millió forint.

GÁTI JÚLIA