© Dripnet

Portugáliában minden tizedik csecsemő olyan intézményben látja meg a napvilágot, ahol nem teljesen biztonságos a szülés - állítják szakmai szervezetek. A megfelelő szakorvosi ellátás és felszereltség hiányára hivatkozva 11 szülőotthon fokozatos bezárásáról döntött márciusban a lisszaboni egészségügyi minisztérium. Nem tarthatóak fenn tovább azok a szülőotthonok, ahol a páciensek száma nem haladja meg az évi ötszázat, ezért nem teremthető meg az állandó szakorvosi ellátás, és nem kielégítőek a technikai feltételek - sugallta a döntés előkészítését segítő szakmai tanulmány. Az EU-normáknak az a szülőotthon felel meg, ahol éjjel-nappal jelen van két szülészorvos, egy aneszteziológus, egy gyerekorvos és két ápolónő. Ez pedig csak olyan intézményekben éri meg, ahol legalább évi 1500 a szülések száma - érvelnek portugál egészségügyi szakemberek.

Ennek alapján az ötvenből legalább 27 szülőotthont már be kellett volna záratni, de földrajzi és egyéb infrastrukturális okok miatt több, az optimális szülésszámot el nem érő szülőotthon továbbra is talpon marad. A szocialista kormány intézkedését mégis jobb- és baloldalról egyaránt támadták, csupán gazdasági megfontolásokat látva a magas költségvetési hiány miatt szigorú megszorító intézkedésekre kényszerülő (HVG, 2006. július 22.) kormány döntése mögött. António Correia Campos egészségügyi miniszter ugyanakkor tagadta, hogy az intézmények megszüntetése anyagi haszonnal járna. Amit bezárásukkal megtakarítanak, állította, azt a többi szülőotthon felszerelésének a korszerűsítésére költik.

Az átszervezés része annak a törekvésnek, hogy növeljék az egészségügyi ellátás hatékonyságát. Portugáliában az egészségügyre fordított köz- és magánkiadások részaránya már elérte a hazai össztermék (GDP) 10 százalékát (Magyarországon ez még 8 százalék), mégis komoly hiányosságok vannak az alapellátásban. Nem sikerül például csökkenteni a sokszor évekig tartó sorbanállást: most is 224 ezren várnak műtétekre.

A szülőotthon-bezárásokat azonban elsősorban a terhes asszonyok és az újszülöttek biztonsága indokolta, hangsúlyozta a miniszter, felidézve, hogy az elmúlt évtizedben - éppen egy jobboldali kormány idején - már született hasonló döntés. Akkor kétszáz szülőotthonból 150-et szüntettek meg. Elsősorban a megfelelő ellátásra alkalmatlan intézmények felszámolásának volt köszönhető, hogy Portugáliában látványosan csökkent a csecsemőhalálozási arányszám. Míg 1990-ben ezer élve születésre 10,9 csecsemőhalál jutott, 2004-ben 3,8, amivel Portugália feljött a harmadik helyre Európában.

Az érintett térségekben azonban a helybéliek nem értették, miért kellene 30-50 kilométeres kirándulásokra kényszeríteni a kismamákat, és bezárni azokat az intézményeket, amelyekben nemzedékek jöttek világra. Barcelos lakosai 120 autóbuszt bérelve utaztak a távoli fővárosig, hogy a miniszterelnöki hivatal előtt tüntessenek, a "Barcelosban való születés" jogát követelve. Több érintett térség önkormányzata bírósághoz fordult.

A spanyol határ menti Elvas lakói számára a változás egyenesen nemzeti jelleget öltött. Az ide legközelebb eső egészségügyi intézmény ugyanis a határ túloldalán lévő spanyol város, Badajoz kórháza. Az elvasi szülők eleinte nem akartak beletörődni abba, hogy gyermekük külföldön lássa meg a napvilágot. Igaz, senkinek sem kötelező a 12 kilométerre fekvő spanyol kórházat választania, mehet a legközelebbi portugál város, a 80 kilométerre fekvő Portalegre szülőotthonába is.

Mégis, míg a legtöbb bezárásra ítélt szülőotthonért a helybéliek fáradhatatlanul harcolnak az utcákon és a bíróságokon, az új helyzettel éppen az elvasiak barátkoztak meg a leghamarább, felfedezve a sokkal jobban működő spanyol egészségügy előnyeit: az egyágyas, fürdőszobás elhelyezést, a 24 órás szakorvosi felügyeletet, a hazabocsátás előtti tanácsadást. Ráadásul a spanyol kórház által nyújtott ellátás költségeit - szülésenként átlagosan 2 ezer eurót - Portugália megtéríti a szomszédos ország társadalombiztosításának. A helyi szülőotthon júniusi bezárása óta több mint hatvan "portugál-spanyol" csecsemő jött világra, vagyis szinte naponta egy. A szülők beletörődtek abba is, hogy gyermekük mindkét országban be legyen jegyezve, sőt vannak, akik előnyöket is vélnek felfedezni abban, hogy a badajozi születésűek 18 éves korukban maguk dönthetnek majd - ha az akkori Európai Unióban ennek lesz még jelentősége -, nem szeretnének-e portugál helyett inkább spanyolok lenni.

MUHARAY KATALIN / LISSZABON