Elemisták. Költségelemek © Marton Szilvia

Hiteles becslések sincsenek arról, hogy mennyibe kerül az iskolakezdés a családoknak. Már csak azért sem, mert a közoktatás kellően bonyolult és változatos ahhoz, hogy az egészet azzal lehessen elintézni: az egyik iskolában ennyi, a másikban meg annyi. A szülők persze ettől még előzetesen kalkulálnak, hogy milyen forrásokból, mit kell feltétlenül, és mit lenne jó megvenni a kölöknek. Vegyük sorra tehát mi is a lehetőségeket és a terheket! (A gyerekkel járó azon költségeket, amelyek akkor is jelentkeznének, ha nem járna iskolába [pl. az otthoni étkezést vagy a ruházkodást] most nem vesszük figyelembe.)

Tankönyv

2002-től a Medgyessy-kormány vezette be, hogy a „rászorultak” ingyen juthatnak hozzá a tankönyvekhez. Bár ez távol áll az MSZP választási programjában eredetileg ígért teljes ingyenességtől, a költségvetés hozzájárulása így is évről évre nőtt mostanáig: a tavalyi csúcsévben például 8,6 milliárd forintot fizettek ki. Idén ennél valamivel kevesebbet, közel 7,7 milliárdot irányoz elő az Oktatási és Kulturális Minisztérium büdzséje. Így a tanulók 53 százaléka, 742 ezer nebuló családjának sikerül majd legalább ezt a költséget megúszni. Legalábbis papíron. Tavaly ugyanis több probléma is akadt az ingyenességgel, és a minisztérium kénytelen volt külön segélyvonalat beállítani, amin a szülők protestálhattak, ha a jogosultság ellenére sem kapták meg a juttatást. Voltak önkormányzatok, amelyek lenyelték az állami normatívát, és mindenkivel fizettetni akartak. Idén az állam fejenként tízezer forintot szán a rászorulók tankönyvtámogatásra

Több gond azonban továbbra is megmarad – állítja Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke. Sok helyen a nyelvkönyveket, atlaszokat, függvénytáblákat kiveszik az ingyenes csomagból, és ez súlyos ezreket jelent a szülőknek. Az érdekvédők azt sem tartják jogszerűnek és pedagógiailag indokoltnak, hogy a könyvekhez kapcsolódó feladatlapok, munkafüzetek és munkalapok megvételére évközben kötelezik a szülőket, és azokat senki nem téríti meg nekik.

A minisztérium modellszámítása szerint idén mindegyik évfolyam átlagos tankönyvcsomag ára alatta marad a tízezer forintos normatívának. Az 1–4. évfolyamon kb. 5000; az 5–8. évfolyamon 9813; a 9–12. osztályban 9666 Ft lehet az átlag. Azért ezekkel a "modellszámokkal" valami baj lehet, mert például Budapesten az elsős gimnazisták húszezer feletti áron kapják meg a csomagjukat.

Az MSZOE szerint is a tárca számításánál jóval nagyobbak a tényleges költségek. Amit közvetve megerősített Rabin László is. A terézvárosi önkormányzat oktatási ügyekért felelős alpolgármestere a hvg.hu-nak elmondta, hogy idén az önkormányzat 13 milliót szán saját forrásból tankönyvtámogatásra. Ezzel az állami normatíva feletti részt egészítik ki, hogy az ingyenesség ténylegesen is díjmentességet jelentsen. Tavaly még a kerület mind a 3400 általános és középiskolai tanulójának tudtak adni 2600 Ft-os tankönyvtámogatást.

Azzal is trükköznek az iskolák, hogy megpróbálják az igényeket tartós, újrafelhasznált, kölcsönözhető könyvekkel kielégíteni, ezzel a praktikával csökkentik a csomagok árát.

Azért vannak olyan települések, ahol – ezen a területen legalábbis – jobb a helyzet. A Heves megyei Ludason például az önkormányzat biztosítja minden iskolásnak az ingyen könyv mellett az ingyenes füzetcsomagot is, éppúgy ahogy a felső tagozatosoknak az ingyenes iskolabuszt is a szomszédos Detkre – mondta el lapunknak Somlai György polgármester.

Szegedi iskolások. Ingyen imígyen © Karnok Csaba

A közoktatási szabályok előírják: a szülőt az előző tanév végén tájékoztatni kell, hogy milyen könyvekre számítson, és azok mennyit kóstálnak. – Az eljárás azonban a legtöbb esetben formális, a valódi választás joga nincs megadva az eltartóknak, csak egyetlen lehetőségre bólinthatnak rá – véli Aáry-Lajos Tamás, az oktatási jogok biztosa.

A gyerekek majd fele persze ma is fizet, olykor sokat. A 9. évfolyamosoknak például a gépjármű-szerkezettan rejtelmeibe bevezető könyv majdnem 13 ezer forintba kerül, és a szülőt nyilván kevéssé vigasztalja, hogy ezért rögtön három részt is megkap. Pedig a jogszabályok szerint a tanár nem választhat akármit, csak olyant, amelyet minden tanuló meg tud venni (vagy ingyenes megkaphat).

Többen az „elszabaduló” tankönyvárak mögött a kiadók és a pedagógusok érdekazonosságát gyanítják. És valóban nagy üzlet a tankönyvforgalmazás: tavaly 16,3 milliárdos forgalmat könyvelhettek el a kiadók, ami az egész magyar könyves üzlet 26 százalékát tette ki. A kiadók megtalálják a maguk embereit a tantestületekben, akik persze jutalékot kapnak a forgalom után. A számok ezzel együtt nem igazolják, hogy az állam által garantált „ingyenes korszakban” jobban emelkedett volna a kiadók bevétele, mint korábban, bár az sem akármi, hogy a stagnáló papír- és nyomdaárak, illetve a csökkenő gyereklétszám mellett évi egy-egy milliárddal mindig sikerült hizlalni forgalmukat.

Még a szocializmus időszakában sem volt teljesen ingyenes a közoktatást, nemhogy most. A középosztályos szülőknek sem esik jól, hogy fizetni kell, de legnehezebb sorsa a valóban szegény családoknak van. Ezekben él minden ötödik gyerek. Liskó Ilona, a Felsőoktatási Kutatóintézet igazgatója szerint a forrásokat okosabban és igazságosabban is fel lehetne használni, és nem minden második gyereket kellene támogatni, hanem a ténylegesen rászorult húsz százalékot, akiknek a tankönyv és az étkezés mellett mindent ki kellene fizetni, ami a tanításukhoz szükséges.

Zsírkréták. Vastagon fog © sxc.hu

A tankönyv mellett magától értetődik, hogy füzeteket és íróeszközöket is venni kell a gyereknek. Ebben is széles a kínálat, és az árkülönbségek is nagyok. Szerencsére, a nagy verseny miatt olcsón kipipálhatjuk ezt a tételt. A jó persze itt is drágább, de nem nehéz megtalálni az ésszerű kompromisszumot a megfizethetőség és a használhatóság között. Piros-kék postairont kaphatunk száz forintért, de vásárolhatunk ötszörös áron. Itt is meghatározó az iskola igénye. A jogszabályok szerint például elsőben nem követelhetik meg a színesceruza-készletet, mégis több helyen előírják a hat- vagy a tizenkét színes szériát. Ha Kohlhaas Mihálynak érezzük magunkat, akár már az első napon összeveszthetünk gyerekünk tanítójával, de ha inkább a meghunyászkodást választjuk, a nyugalmunkat akár száz forintért megvásárolhatjuk.

A taneszközök árát a kicsiknél a szülőknek, a nagyobbaknál már maguknak, a nebulóknak az ambíciói drágíthatják meg. Akciós tolltartó 199 forintért kapunk, de ha kellően esztelenek vagyunk, vehetünk 25 ezerért is. (Megérdemeljük.) Némileg enyhít a terheken, ha csimotánk nem hanyag, rendetlen, akkor az előző évi táskát, tolltartót, írószereket és rajzeszközöket újrahasznosíthatjuk.

Neuralgikus pont még az ünneplő ruha. Sok helyen előírják a lányoknak a matrózblúzt és a sötét szoknyát, a fiúknak a sötét pantallót, fehér inget és a nyakkendőt. Ezek egyszeri kiadások, csakhogy a beste gyerekek nőnek, növögetnek, így minden évben meg kell ismételni a beszerzéseket, ráadásul a köznapokban ritkán viselik ezeket a hacukákat. A legolcsóbb megoldás, ha rokonoktól, ismerősöktől kapjuk meg a már kinőtt holmikat, de ha gyerekünk finnyáskodik, segíthet a turkáló is, csak meg ne sejtse őkelme.

Az egész tornafelszerelést meg lehet úszni kétezer forintból, de egyedül a cipő is kerülhet harmincezerbe, amit a gyerek úgyis vagy szétrúg, vagy kinő. A MSZOE azt szeretné, ha az iskolák ügyelnének arra, hogy minél kevésbé jelenjen meg a társadalmi különbség a tornaórákon, és egységesítenék a felszereléseket.

Meglepő módon sok iskolában még az ellenőrző árát is kifizettetik a szülőkkel. Jogtalanul, az ugyanis ingyenes.

Tornaórán. Természetellenes szelekció © Túry Gergely

A MSZOE-hoz érkező évi 3-4 ezer szülői panasz fele az iskolai pénzügyekkel kapcsolatos. Keszei Sándor szerint éppen ezek rontják meg a legjobban az iskola, illetve a szülők közti kapcsolatot. Az egyesület határozott álláspontja: az iskola nem kérhet semmire pénzt, amely a tanórák keretében zajlik. Tehát az oktatási intézmény nem kötelezheti a szülőket arra, hogy hozzon be egy csomag másolópapírt, mint ahogy nem szedhet pénzt az erdei iskola vagy a tanulmányi kirándulás költségeire sem. Ettől a „fundamentalista” állásponttól lényegesen eltér a mai gyakorlat, és némileg az oktatási ombudsman álláspontja.

Két éve egy panaszos azzal kereste meg az oktatási biztost, hogy gyermeke iskolája különböző befizetésekre (fénymásolásra, órarendben szereplő teniszoktatás térítésére, számítástechnikai eszközök, tisztasági csomag iskolai beszerzésen keresztül történő megvásárlására) kötelezi a szülőket. Aáry-Lajos Tamás tájékoztatta a panaszost, hogy a szülők közösen dönthetnek arról, hogy bizonyos célok érdekében különböző összegeket befizetnek. De a teniszoktatásra és a számítástechnikai eszközök használatára hivatkozva az iskola nem jogosult a szülőket befizetésekre kötelezni. Ha a számítástechnika órán olyan felszerelésre, illetve a tanórákon olyan fénymásolatok használatára van szükség, amelyek nélkülözhetetlenek a foglalkozáson való részvételhez, ennek beszerzését kérheti a pedagógus, de az ezzel járó kiadások tekintetében az iskolaszék korlátozásokat állapíthat meg.

Főleg óvodákban rendszeres "kérés", hogy a szülők hozzanak be szappant, fogkrémet, papír zsebkendőt, vécépapírt tartalmazó „tisztasági csomagot”. Csakhogy – mint ezt az ombudsman is leszögezte – ez sem jogszerű: az iskola működésének alapvető higiéniai feltétele ugyanis, hogy a tisztálkodási eszközöket tisztasági csomag nélkül is biztosítsa. Természetesen a szülők dönthetnek úgy, hogy ezt megvásárolják, de ezt az iskola – saját beszerzésen keresztül – kötelező jelleggel nem írhatja elő. Az is előfordul, hogy gyümölcspénzt gyűjtenek, vagy a szülőnek kell gyümölcsöt vinni az intézménybe. A gyermekvédelmi törvény értelmében azonban a tanuló napközbeni ellátásáért az étkezési díjon kívül nem lehet mást kérni. Persze ha nincs ukáz, és a szülők önkéntesen döntenek róla…

Általános gyakorlat az is nagyvárosi iskolákban, hogy testnevelés órák terhére a gyerekek úszni, korcsolyázni vagy karatézni járnak, és a szülők fizetik a foglalkozások árát. Legyen bármennyire is hálás a szülő az iskoláknak az extraszolgáltatásokért, apu-anyu nem kötelezhető arra, hogy fizessen. A VIII. kerületben például az egyik intézményben havi háromezret kellett kipengetni a sporttagozatosok tanórai karate edzéséért, miután a turpisság kiderült, a szülők visszakapták a díjat.

Kínos helyzetet teremt sokszor az osztálypénz is. Az összeg meghatározásában a szülői szervezetnek („munkaközösségnek”) van döntő szerepe – legalábbis papíron. A gyakorlatban sokszor az osztályfőnök diktál. Ma már gyakran nem kis összegekről van szó, érettségiző diákok ünneplő öltözete, a tabló, a bankett több tízezret kóstál. És az alsóbb évfolyamokban sem ritka a havi ezer forintos osztálypénz. Ehhez képest a pénzek kezelését meglehetős szemérmesség övezi, a befizetésekről nem állítanak ki nyugtát, és azt se nagyon tudni, hogy évközben mi történik a befizetett összegekkel.

Iskolai költségtábla

	Ár (Ft)	Megjegyzés
Tankönyv	5000–30000	Tartósan beteg, sajátos nevelési igényű, három- vagy többgyerekes családban élő, egyedülálló szülő által nevelt, rendszeres gyerekvédelmi kedvezményben részesülő, családi pótlékra jogosult tanulók ingyenes tankönyvellátást kérhetnek.
Étkezés	Havi 3000–8000	Fentiek teljes vagy részleges költségtérítésben részesülnek.
Taneszközök, felszerelések	5000–30000	Több helyen a szakiskolásoknak maguknak kell megvásárolni munkaruhájukat. Ez jogszabályellenes.
Ünneplő, tornacucc	6000–60000	Gusztus és pénztárca alapján.
„Különórák”	Havi 500–30000	A legolcsóbbak az állam által támogatott zenei képzések.
Osztálypénz	Évi 8000–50000
Gyakorló hely	Évi 0–100000	A szakiskolásoknak nagy problémája, hogy a jobb szakmáknál (szakácsok, fodrászok, kozmetikusoknál) kevés a gyakorló hely, ezért a szülők kénytelenek megkenni a vállalkozókat, hogy vegyék fel a gyereküket inasnak. Ez törvénytelen, és a kamaráknak kötelező az el nem helyezett diákoknak helyet keresni.

Gyerek után járó támogatások

	Egy gyerekre vetítve (Ft)	Megjegyzés
Családi pótlék	11000-23000	A korábban augusztusban kifizetett "dupla családi pótlék" idén megszűnt, illetve beépült a pótlékalapba. Az eltartottak és az eltartók száma, a gyerek tartós betegsége vagy fogyatékossága szerint differenciált.
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény	Esetenként 5000	A jogosultságot a jegyző állapítja meg évente. Természetben és pénzben is adható. Júliusban és november pénzben adják ki az 5000 Ft-ot.
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás	2 X 7500	A jogosultságot a jegyző állapítja meg évente. A gyerek gyámja kapja. Kétszer, júliusban és november pénzben adják ki.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás	Eseti döntés alapján	Az önkormányzat döntése alapján ma mintegy 300 ezer gyerek után jár.
Munkáltatói támogatás tanévkezdéshez	0-19000	Nem kötelező, adható, nem adóköteles támogatás.

Zádori Zsolt