Budapesten kettő, vidéken nyolc-tíz gyógyintézmény szűnhet meg
Budapesten kettő, vidéken nyolc-tíz gyógyintézmény szűnne meg a kormány kórházi ágyak csökkentéséről szóló javaslata alapján - írja a Heti Válasz című hetilap csütörtökön megjelent számában. Az Egészségügyi Minisztérium későbbre ígért reagálást. A javaslat november közepén kerül a kabinet elé a cikk szerint. A lap értesülése szerint Budapesten megüresedne a városligeti BM Kórház, és értékesítenék a Szabolcs utcai gyógyintézmény épületeit is.
A kormány a szorongató költségvetési hiány miatt szánja rá magát a változtatásokra, emellett el akarják vágni az egészségbiztosító és az állam közötti "köldökzsinórt" is, vagyis a jövőben a költségvetés nem állná az egészségügy hiányát - olvasható az írásban, amely szerint mindez alapfeltétele a több-biztosítós modellre való áttérésnek. Erre már a jövő évben sor kerülne.
Az intézkedés a jelenlegi 60500 aktív (vagyis elsősorban gyógyító és nem ápolási tevékenységre szolgáló) ágy közül mintegy 15-16 ezret, tehát minden negyediket érintené. Felük végleg megszűnne, minden másodikon pedig csak krónikus betegeket fogadhatnának, olyan biztosítottakat, akiknek inkább nővéri, mint orvosi segítségre van szükségük.
A Heti Válasz értesülése szerint vidéken nyolc-tíz kórház szűnne meg, a többi helyen elsősorban osztályok felszámolásával és összevonásával igyekeznek a kapacitásokat csökkenteni.
A kormány meghatározná a védett kórházak körét. Eredetileg csak a megyei intézetek kerültek volna fel a listára, végül azonban 45-50 kórháznál az állam ellátási érdekből ragaszkodik a gyógyító funkció megmaradásához. Az országnak egyetlen olyan települése sem lehet, ahonnan 50-60 kilométernél távolabb esne a legközelebbi kórház. A másik alapelv, hogy 20 kilométeren belül ne legyen két azonos osztály.
A kormány orvosszakmánként megszabná a régióra jutó kórházi ágyszámokat, és erről helyben kellene megegyezniük a tulajdonosoknak.
Alkotmányos nehézségekkel kerül szembe a kormányzat az önkormányzati tulajdonú kórházaknál, az alkotmánybírósági határozatok értelmében ugyanis a megyei önkormányzatoknak joguk van meghatározni, hány sebészeti, belgyógyászati vagy éppen urológiai ágyat hajlandók üzemben tartani saját lakosságuk ellátására, "az államnak pedig alkotmányos kötelezettsége, hogy ezen kapacitások finanszírozása biztosítva legyen" - ismeri el az Államreform-bizottságnak a lap birtokába került munkaanyaga.
A Draskovics Tibor által jegyzett dokumentum szól "az egészségügyi kormányzat leghatékonyabb fegyveréről, a szakmai minimumok kikényszerítésének lehetőségéről". Tehát arról, hogy egy kórházban hány orvosra, nővérre és milyen felszereltségre van szükség. "Erre vonatkozóan a minisztérium közvetlen irányítása alatt álló ÁNTSZ-nek és az OEP-nek - elvben - szinte mindig is korlátlanok voltak a jogosítványai" - emlékeztet az anyag.