Sem az érintettek maguk, sem háziorvosuk, olykor még az emésztőrendszer specialistája, vagy a bőrgyógyász, a fogorvos szakorvos sem ismeri fel a lisztérzékenységet - mondta dr. László András gasztroenterológus. 

A kisgyerek külső megjelenése, a felfúvódott has, a vékony végtagok, a gyakori hasmenés egyaránt felszívódási zavarra utalhat. Gyanújel lehet a károsodott fogzománc. A diagnosztizálást segítik a laboratóriumi, a vérszérum ellenőrzések, a vékonybél bolyhainak elsorvadását mutató szövettani vizsgálat. Sok érintettnél jelentkeznek sajátos bőrtünetek. A betegség kialakulásában - a genetikai alap, a hajlam mellé társulva - nagy szerepet játszik a búza, az árpa, a rozs, a zab egyik összetevőjével, a gluténnal szembeni érzékenység.

A felszívódási zavar hiánybetegséget idéz elő. A vas, a fólsav, a B12, a D-, a K-vitamin, a kalcium elégtelen felszívódása miatt vérzékenység, csontritkulás alakulhat ki. A vashiányos vérszegénység hátterében igen gyakran található meg a lisztérzékenység, ám az orvosok ritkán gondolnak erre. Ahogyan az is kevéssé ismert, hogy társult kórkép lehet a gyakori vetélés, az epilepszia, a depresszió. A kezeletlen lisztérzékenyeknél az átlagnépességhez képest gyakoribb egyes tumorok, például a limfóma kialakulása.

A betegséggel kapcsolatos tájékozottság növelését célozza a május 20-án és 21-én tartandó lisztérzékenyek világnapja, ahol a szervezők arra kívánják felhívni a lakosság figyelmét, hogy a panasz kizárólagos kezelése a szigorú gluténmentes táplálkozás. Miközben Magyarországon - az Európai Unióban mért adatok alapján becsülve - a lakosság egy százaléka érintett, a társadalom előtt igen kevéssé ismert ez a diétával jól karban tartható probléma.