„Rövid, lendületes, könnyen megkísért, könnyen elszívható vagy ha kell könnyen elnyomható, a cigaretta az ipari világ szimbóluma” – írta a New York Times 1925-ben.

A jelenlegi trendek fennmaradása esetén, a ma élő emberek közül fél milliárd (sok közülük ma még gyermek) dohányzással kapcsolatos megbetegedésben fog meghalni világszerte. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) becslése szerint a világ dohányfogyasztása a gyári cigaretta bevezetése óta eltelt évszázadban folyamatosan növekszik, s ha a helyzet nem változik 2030-ra a népesség növekedésével együtt további kétmilliárd dohányos él majd a földön. Amennyiben a cigarettázás elterjedtsége csökken is a dohányosok száma tovább nő majd, különösen a fejlődő országok női lakosságának körében – áll a WHO friss jelentésében. A legtöbb dohányterméket ma sorrendben, Kínában, az Egyesült Államokban, Japánban, Oroszországban és Indonéziában értékesítik.

Dohányzó nő. Halálos divat

Míg azonban az Egyesült Államokban három és négy dollár közt van egy doboz, az Európai Unióban 20 szál ára 2 és 6 euró közt mozog, addig Ázsiában a felső kategóriába tartozó Marlboro ára is csak egy dollár felett valamivel van. A legnagyobb tételben eladott cigarettatípusok ára azonban ázsiaszerte 10 és 15 dollárcent között mozog, vagyis átszámítva 20-30 forintot kóstál. Igazán mégsem érdekes, hogy hol mennyibe kerül egy doboz cigaretta, sokkal inkább, hogy milyen viszonyban van a dohányos keresetével. Maradva a Marlboro példájánál, egy doboz áráért Bangladesben hat kilógramm rizst, Grúziában másfél kiló uborkát, Panamában egy tucat tojást, Kínában négy pár pamut zoknit, Pápua-új Guineában egy tucat kókuszdiót vagy Moldáviában egy kiló halat vásárolhatnak a helyiek. Van azonban olyan számítás is, mely szerint a kínai Minhang tartományban egy dohányos a napi keresetének 60 százalékát költi el szenvedélyére.

Kína példája azért is különösen fontos, mert minden a földön elszívott három szál cigarettából egyre ott gyújtanak rá. Míg ugyanis a nyugati világban az utóbbi évtizedben meredeken emelkedő dohányárak és az egyre agresszívebb dohányellenes kampányok nyomán a cigarettázók száma számottevően csökkent, addig az ázsiai országokban nem kis részben a dohányipari multinacionális vállalatok serénykedése nyomán számuk jelentősen nő. A multikat elsősorban a végtelenül olcsó dohány és az ebből készülő rendkívül olcsó, s hatalmas mennyiségben eladható termékek vonzzák.

Kínában a legmeredekebb a dohánytermék fogyasztásának a növekedése: míg 1952-ben fejenként egy szál cigaretta jutott áltagosan minden kínai lakosra, addig ma 15, úgy hogy a lakosság száma időközben megtöbbszöröződött. Jelenleg 320-350 millió kínai dohányzik, akik 2005-ben 1947 milliárd szálat szívtak el, négy százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Ennek nyomán évente 1,2 millió kínai hal meg valamely a dohányzás okozta betegségben. A pekingi kormány azonban teljes adóbevételeinek 5 százalékát a cigaretta eladásokból gyűjti be.

A jelenlegi egészségügyi helyzet megváltoztatására Kína 2003-ban aláírta a WHO dohányzás mérséklését célzó egyezményét. Ennek értelmében 2050-re felére kell csökkenteni a dohányzók és az újonnan rákapók számát. Ha a célszámok teljesülnek 200 millióval kevesebb kínai halna bele káros szenvedélyébe. Az ország ENSZ nagykövete Sa Zu-kang a témával foglalkozó genfi WHO konferencián bejelentette, nem épülhet több cigarettagyár az országban.

Dohányzó férfi. Minden szippantással közelebb a halálhoz © sxc.hu

Az Egyesült  Álamok már túl van a tetőzésen. Itt a jelenleg is dohányzó 45 millió ember 378 milliárd szál cigarettát szívott el tavaly, s ez annyi a Washington Post szerint, mint a múlt század harmincas éveinek fogyasztása, amikor a lakosság csak fele volt a mainak. A dohányzásellenes szervezetek erőfeszítései nyomán és 46 szövetséges állam a dohánygyártokkal történt 1998-as megállapodása óta csak tavaly 4,2 százalékkal estek az eladások. Ráadásul miután a megállapodás az egészségügyi költségvonzatokra is kitért, 246 milliárd dollárt fizettek ki a gyártók a perigények kielégítésére, a pluszköltségeket megpróbálták áremeléssel a dohányzókra hárítani. Ez azonban még jobban visszavetette az eladott mennyiséget. Az Egyesült Államokban a szív- és érrendszeri megbetegedések után a második helyen a rák szerepel, a maga 557 ezer évi áldozatával. A daganatos megbetegedések dobogósa pedig mindkét nemnél – a férfiaknál 31, míg a nőknél 26 százalékos részesedéssel a tüdő- és hörgőrák. A legveszélyeztetettebbek a fekete és a fehér férfiak. Eközben a dohányosok aránya az 1965-ös 52 százalékról a férfiaknál és 34 százalékról a nőknél, mára 25 illetve 20 százalékra mérsékelődött a teljes lakosság körében.

Magyarországon a cigarettázás a legfontosabb magatartással összefüggő halálozási ok, amely évente 28 ezer ember haláért felelős. Ez több mint amennyien túlzott alkoholfogyasztás, közúti balesetek, kábítószer-fogyasztás, gyilkosság, öngyilkosság és fertőző betegségek miatt együttvéve elhaláloznak. Emellett Magyarország világelső a férfiak tüdőrák-halálozása és mindkét nemben világelső a szájüregi rákok előfordulása tekintetében – figyelmeztet Dr. Szilágyi Tibor "A passzív dohányzás és visszaszorítása: nemzetközi eredmények és hazai teendők" című tanulmányában.

Amíg tehát a nyugati világban ma már nemcsak a dohányzás ellen küzdenek a forgalmazás és a reklámozás korlátozásával, felismerve, hogy a dohányzás okozta egészségügyi költségek jóval magasabbak, mint cigarettából befolyó adók, addig a fejlődő országokban a dohánygyárak aktív kereskedelmi- és marketingtevékenysége nyomán sosem látott mértékben nő e termékek fogyasztása. Ezzel pedig egyre mélyebb egészségügyi válságba sodorják a feltörekvő államokat, amelyek a dohányból befolyt adók sokszorosát veszítik el munkaerő kiesésben, illetve költik el egészségügyi kezelésekre – áll a WHO jelentésében.

Európában ezt felismerve nem csak a dohányzást igyekeznek csökkenteni, de a passzívan cigarettafüstöt szívókat is mindinkább szeretnék megóvni a káros hatásoktól.

Jövő nyártól minden angliai vendéglátóhelyen, klubban és nyilvános helyen tilos lesz a dohányzás, döntött a brit parlament alsóháza február közepén. Három alternatíva közül a legszigorúbb, minden közintézményt érintő, korlátozást szavazták meg a képviselők. Patricia Hewitt brit egészségügyi miniszter reményei szerint a döntés nyomán 600 ezren hagynak majd fel a dohányzással. Ehhez csak hab a tortán, hogy a kormányzati számítások szerint 3,8 milliárd fonttal csökkenthetőek az egészségügyi kiadások, amennyiben kevesebben betegszenek meg a passzív dohányzás következtében.

A dohánygolyó ereje

A dohányzás tiltása nem mindenhol arat azonban osztatlan sikert, sőt olyan hely is akad ahol a dohánykérdés miatt az EU-ból való kilépés is felmerült – írja egy februári cikkében a The Brussels Journal. Ez a terület egy kicsiny svéd ajkúak által lakott, de Finnországhoz tartozó sziget, Aaland. A szóban forgó dohánytermék a finomra őrölt nedves dohány a snus, melyet kicsiny golyóvá formálva a felsőajak alá helyezve fogyasztanak a nem füstölő dohányzók. A vita alapja pedig, hogy a finn szigeten élő svéd lakosság elkötelezett híve a snusnak, amelyet annak ellenére árusítanak hogy az az EU-ban tiltott termék, az összes nem füstölő tabakkal egyetemben. A csavar a történetben az, hogy a svédek 1995-ös EU-csatlakozásuk előtt az általános tiltás ellenére kivívták maguknak, hogy továbbra is árulhassák a snus-t. A konfliktus abból fakadt, hogy a hivatalosan finn, szokásaiban és lelkületében svéd aalandi lakosság a tiltás megkerülésére a sziget és a szárazföld közt közlekedő hajókon, (az Aaland körüli tengerek nem számítnak EU-s vizeknek) vagyis vámmentes területeken árulják a dohánygolyócskákat. Ennek hatására az Európai Bizottság felkérte az Európai Bíróságot, mondja ki, hogy a finnek szemet hunyva Aaland stiklije felett, megszegik az EU-szabályozást. Erre a helsinki kormány meghátrált. Válaszként Aaland vezetése az unióból való kilépést helyezte kilátásba arra az esetre, ha az Európai Bíróság nem tenne lehetővé egy kihallgatást, ahol megvédhetnék álláspontjukat.

A brit kocsma és sörszövetség számításai szerint 8 százalékos fogalomcsökkenéssel kell számolniuk a tiltás következtében, amelynek első előjele, hogy már tavaly is kilenc százalékkal nőtt az otthoni szeszfogyasztás. A füstmentességet be nem tartókat 2500 font bírsággal sújtja az állam. Ráadásul Nyugat-Európában a szórakozóhelyeken árusított alkoholos termékek ára annyival magasabb a supermarketeken beszerezhető szeszesitalokénál, hogy a kevésbé tehetős fiatalok egyre nagyobb arányban döntenek úgy, hogy parkokban, köztereken vagy magánlakásokon gyűlnek össze, ahol a dohányzást sem tiltja semmi. (lásd HVG 2006/12)

A nyilvános helyeken való füstölés tiltása a nyugati világban mind nagyobb teret hódít. Elsőként 2004-ben Írország rendelte el a tiltást az éttermekben, kocsmákban valamint a zárt munkahelyeken. A munkahelyi cigarettaszívás tiltását Skócia, Wales és Észak-Írország már korábban bevezette. Az olaszok és a svédek tavaly utasították ki a füstölgőket a bárokból és éttermekből.

A finnek is drasztikus lépésre szánták magukat az ország füstmentessé tétele érdekében. A kormány által már elfogadott, drasztikusan dohányzásellenes szabályozás értelmében – mely 2007 közepére minden éttermet, bárt, kocsmát és kávézót füstmentes hellyé kíván átalakítani – a vendéglőn belüli dohányzás csak a kizárólag erre a célra kialakított, speciálisan elszigetelt és szellőztetett helyiségben lesz jogszerűen lehetséges, vagy a vendégnek ki kell mennie az étteremből, ha rá akar gyújtani. Az új jogszabály elsődleges célja megvédeni a vendéglők személyzetét a passzív dohányzás ártalmaitól. A terv különösen érzékenyen érinti az 50 négyzetméternél kisebb alapterületű vendéglátóipari létesítményeket, ahol nincs mód külön dohányzófülke kialakítására. Emiatt a kormány számít arra, hogy sok kisebb étterem bezár, s változhat az egész vendéglátóipar jövedelmezősége, foglalkoztatottsága - írja az euraktiv.hu.

Franciaországban az IFOP közvélemény-kutató intézet a kormány rendelésére elvégzett felmérése kimutatta, hogy a franciák 78 százaléka nem bánná, ha nyilvános helyeken betiltanák a dohányzást. Az egyes korosztályok szigora azonban eltérő, míg a nyugdíjasok 89 százaléka volt a teljes köztéri tiltás híve, a 15-24 éveseknek már csak kétharmada nyilatkozott ugyanígy.