Az 5000 méteres síkfutás rajtja Párizsban. A kép jobb szélén Paavo Nurmi © Getty Images

Egy amerikai sportoló teljesítménye minden másnál jobban rányomta a bélyegét a második párizsi olimpiára. A nagyszerű chicagói úszó, aki egyes források szerint Jászalsószentgyörgyön, mások szerint Temesváron született, és akit Weissmüller Jánosként anyakönyveztek, már úgy érkezett a játékokra, hogy kevesebb mint egy perc alatt teljesítette a 100 méteres gyorsúszás távját (58,6 mp, 1922-ben). Johnny Weissmüller Párizsból három aranyéremmel távozott. Nyert többek között 400 gyorson, lehagyva azt a svéd Arne Borgot, akinek a legenda szerint csak egy tüdeje volt.

Atlétikában ismét az amerikaiak domináltak, bár a finn Nurmi nem kevesebb, mint   öt aranyat gyűjtött be – ebben a sportágban ez azóta is olimpiai rekord. A britek közül két érdekes egyéniség emelkedett ki: Abrahams azért nyerte meg a 100 métert, mert esélyesebb barátja, a rendkívül vallásos Liddell nem akart rajthoz állni a vasárnapi döntőben, nehogy megszentségtelenítse az Úr napját. Liddel aztán mindenki meglepetésére elsőként ért célba 400-on, kettőjük történetét dolgozta fel a Tűzszekerek című film.

A háború utáni ínséges időkben a magyar csapat részvételéhez szükséges pénzt szinte szó szerint összekalapozták idehaza – szerencsére. Versenyzőink két aranyéremmel rukkoltak elő: kardvívásban Pósta Sándor, míg agyaggalamb-lövészetben a Krúdy Gyula által „az ország legnyugodtabb emberének“ titulált Halasy Gyula szerezte meg az elsőséget. Halasy az „alapversenyben“ azonos eredményt ért el a finn Huberrel, aki a szétlövésben hibázott, míg a magyar mesterlövész tízből tízszer talált.

Bár hivatalosan nem tekinthető bajnoknak, Hajós Alfréd is győzött. A magyar sport első olimpiai bajnoka a művészeti olimpián nyert ezüstérmet Lauber Dezsővel közösen benyújtott stadiontervével (aranyérmet nem adtak ki). Hajós egyébként az egyetlen olimpikon, aki sportban és művészeti kategóriában is nyert. Ezen az olimpián indult az első magyar női versenyző, a színésznő Tary Gizella, aki tőrvívásban a hatodik helyen végzett.

Párizs, 1924

VIII. kiírás: 1924. május 4–július 27. Résztvevő országok száma: 44 Benevezett sportolók: 3089 (2954 férfi, 135 nő) Sportágak száma: 17 (126 versenyszám) Atlétika, birkózás, evezés, kerékpár, labdarúgás, lovaspóló, lovassport, ökölvívás, öttusa, rögbi, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, vitorlázás, vívás, vízi sportok

Párizs ezeken kívül is sok szempontból érdekes olimpiának bizonyult. Ez volt az utolsó olimpia (1984-ig), amelyre beengedték a profizmussal megvádolt teniszt. Az amerikai Osborne lett az első (és eddig utolsó) atléta, aki a tízpróba mellett egy egyéni számban, a magasugrásban is nyert az általa kifejlesztett technikával. Rögbiben óriási verekedés tört ki a francia-amerikai találkozón, mert utóbbi csapat tagjai más szabályok szerint próbáltak meg játszani.

Futballban az uruguayiak taroltak, gólzsákjukat, Andradét azonmód meg is választották minden idők legjobb labdarúgójának. Az olasz-luxemburgi meccsen Levratto lövése arcon találta a luxemburgi kapust, aki elharapta a nyelvét, és amikor Levratto percekkel később ismét előretört, kimenekült a kapujából. Az olasz csatár úgy elkezdett nevetni, hogy kihagyta a helyzetet.


  ÉREMTÁBLÁZAT:

ORSZÁG	ARANY	EZÜST	BRONZ
EGYESÜLT ÁLLAMOK (USA)	45	27	27
FINNORSZÁG (FIN)	14	13	10
FRANCIAORSZÁG (FRA)	13	15	10
NAGY-BRITANNIA (GBR)	9	13	12
OLASZORSZÁG (ITA)	8	3	5
SVÁJC (SUI)	7	8	10
NORVÉGIA (NOR)	5	2	3
SVÉDORSZÁG (SWE)	4	13	12
HOLLANDIA (NED)	4	1	5
BELGIUM (BEL)	3	7	3
AUSZTRÁLIA (AUS)	3	1	2
DÁNIA (DEN)	2	5	2
MAGYARORSZÁG (HUN)	2	3	4
...	...	...	...