A miniszterelnök szerint a régi nyugati életmód fenntarthatatlan, rövidesen összeomlás következik be, aminek az államadósság a fő oka. Orbán úgy vélte, hogy Magyarországnak gyorsuló sebességgel kell távolodnia a válságba került zónától: nem kell sajnálni a hanyatló Nyugatot, mert az a világ börtön.
Van két olyan, a magyar politika szempontjából nem jelentéktelen kérdés, amelyre már ma is tudhatjuk a választ. Egyrészt az, hogy vajon tényleg erre a felismerésre épül-e a második Orbán-kormány politikája, másrészt pedig, hogy ez a vízió széles körben osztott-e a politikai jobboldalon.
Lehet persze itt is vitatkozni, érveket sorakoztatni, azonban úgy tűnik, hogy egy igen és egy nem áll a legközelebb a valósághoz. Orbán Viktor számára a „keleti szél” nem csupán frázis, amit mond, annak a lenyomata látható a kormány politikáján – mindez felértékeli a víziót, annak politikai következményeit. Különösen érdekes, hogy megítélésem szerint a kormányfő ezzel inkább alakítja, semmint kifejezi tábora gondolkodását. Azt is meg lehet kockáztatni, hogy a „hanyatló Nyugat” tézise – ha nem a véleményeket erősen befolyásolni képes Orbán képviselné – a Fidesz politikusai és támogatói között legalább annyi ellenzőre, mint egyetértőre számíthatna.
Hogy miért fontos ez? Két okból biztosan. Ha Orbán sikeresen politizál, és víziója tábora számára is elfogadottá, sajáttá válik, a magyar politika egyik fontos új strukturáló dimenziója lehet a bal- és a jobboldal között egy sajátos zapadnyik-szlavofil ellentét - írja Török Gábor politológus. A teljes elemzést elolvashatja Török Gábor blogján.