Ahogyan a közeli Puskás Ferenc Stadion esetében is történt, úgy az egykori Budapest Sportcsarnok felépítéséről is több évtizedes tervezés után döntött a 70-es évek közepén az állami vezetés.
Az eredetileg Budapesti Nagy Sportcsarnoknak (BNS) hívott épület tervei a Középülettervező Vállalatnál (KÖZTI) készültek. A tervezéshez a 93 méter fesztávolságú leningrádi Jubileumi Sportpalota lett a kiinduló alap. Méretei és az eltérő előírások eleve kizárták, hogy egy az egyben átültessék Budapestre, de ugyanilyen elven 102 méteres átmérőjű tetőszerkezet építettek már Bakuban is. Az építkezés végül öt évnyi előkészítés után, 1978 márciusában kezdődött el. Előbb egy kisebb telepnek kellett eltűnnie innen: a posta műhelyei, raktárai és irodái mellett 144 lakást bontottak le, a lakók az Örs vezér tere környéki és az újpalotai panelekbe költöztek. Négy év alatt készült el a csarnok: 1982. február 12-én adták át a 12 ezer négyzetméter alapterületű épületet, amelynek teteje kívül 127 méter átmérőjű volt, lelátóin 12 500-an fértek el és akkori áron 1,78 milliárd forintba került - olvasható a Budapest Anno oldalon. A képért látogasson el a blogra.
Milyen volt az Örs vezér tere 1960-ban?
Ilyen volt a 30-as évekbeli budapesti trolibusz
Milyen volt az Erzsébet híd terhelési próbája 1964-ben?
Ilyen volt a Budapesti Vidámpark bejárata az 1960-as években
Ilyen volt a Városligeti Műjégpálya favázas csarnoka az 1880-as években
