Vasárnap délután kettőkor mutatta be a sajtónak Kovács Kálmán miniszter, milyen átalakításokat terveznek a Millenáris Parkban. Ami a felújításokat illeti, a minisztérium most tulajdonképpen ugyanarról beszél, amiről a Millenáris Kht. emberei már évek óta: a B, a C és a D csarnokokban elengedhetetlenül fontosak a korszerűsítési munkálatok.

Az Álmok Álmodói kiállításnak egykor otthont adó B, a jelenleg e-Magyarország pontként üzemelő C és a nemrégiben a Szamizdat kiállításnak teret adó D csarnokban többek között nincs megoldva a fűtés, a légkondicionálás, a kábelezés, ócskák a nyilászárók, és, mint azt a miniszter kifejtette, alkalmassá szeretnék tenni a termeket folyamatos üzemelésre és kiállítások befogadására.

Az IHM ezekben a terekben képzeli el - mintegy hárommilliárd forintos beruházással - a Jövő Házát, vagyis egy, az információs társadalom, a modern technológia és a mindennapi élet találkozási pontjait bemutató monstre, interkatív kiállítást.

Ilyen típusú intézmények Európában több helyütt vannak, például a linzi Ars Electronica központ vagy a valenciai CAC (A Tudomány és a Művészet Városa). Meglehet, Kovács Kálmán valami ilyesmire gondol, ugyanis egy kérdésre kifejtette, a műszaki múzeumok világszerte elavultak, helyüket új típusú kiállítások veszik át. Mégsem tudni pontosan, milyen is volna a Jövő Háza, csak azt, hogy többek között a C3 Kulturális Központ is felkérést kapott, gondolkozzék a koncepción.

Ez azért sem mindegy, mert a Millenárisnak jelenleg is van kiállítási tevékenysége, s ha a Jövő Háza megvalósul, a képzőművészeti és történeti tárlatok (köztük nagyszabásúak is voltak, mint az Aura és a Szamizdat kiállítás) minden bizonnyal kiszorulnak innen. Úgy tűnik, a koncepció kialakítása most zajlik, ám hely és elszántság már bőven van. Sőt, van egy új ügyvezető is a Millenáris Kht. élén. A csendben és villámgyorsan kinevezett Dr. Tóth József feladata - amint azt a miniszter a hvg.hu kérdésére elmondta - az lesz, hogy az ingatlannal kapcsolatos ügyeket, az átalakításokat és a Jövő Háza beindítását levezényelje.

Kérdésünkre, hogy az új igazgató személye és az a tény, hogy a munkáltatói és felügyeleti jogokat elvonták a másik igazgató, Mizsei Zsuzsa hatásköréből, nem jelenti-e azt, hogy a kulturális alaptevékenyság visszaszorul, Kovács Kálmán ezt válaszolta: "Nagyon komoly gazdasági feladat vár a kht.-ra, az ingatlanok rendbe tétele előfeltétele a Jövő Háza előkészítésének. Az új igazgató ezért felelős, mint miniszteri biztos. Kulturális területen teljesen függetlenül működik tovább a Millenáris Kht., amely eddig sem foglalkozott az ingatlanok felújításával, mert a profilja a kultúra, a programszervezés volt. Ez a profil meg is marad annál a részlegnél, amelyet Mizsei Zsuzsa visz."

Mizsei jelenleg betegszabadságon van, de nem csodálkoznánk rajta, ha felállna eddigi pozíciójából. Egy ügyvezető munkáltatói és felügyeleti jogok nélkül nem sokat tehet, elég nehéz másként, mint félreállításként értelmezni a "párhuzamos" igazgatói poszt létrehozását. Dr. Tóth József azonban nem a kultúra embere, mérnöki végzettségű, és informatikai területen dolgozott korábban. Noha Kovács Kálmán hangsúlyozza, hogy a kulturális tevékenység érintetlen marad, a Park nyári programjai szegényesek és látogatottságuk is rosszabb, mint tavaly ilyenkor. Átlapozva a nyári műsorfüzetet, amelyet már az IHM neve fémjelez, a minőségi esés elég pontosan látszik is. Magukat megnevezni nem kívánó források szerint a Park és az IHM közti költségvetési és koncepcionális huzavona miatt alakult rosszul a nyári program, lemondásokra, majd újbóli, késedelmes programszervezésre kényszerült a Kht.

Derdák András művészeti igazgató kérdésünkre így foglalta össze álláspontját: "Amikor két évvel ezelőtt ide jöttem, az volt a célom, hogy a politikát távol tartsam az intézménytől. Ez mostanáig sikerült is. Ám ha a politika pénzeszsákkal a kezében érkezik, akkor nem akarom elrugdalni innen, most nem az a dolgom, hogy ítéletet mondjak a szándékairól, hanem, hogy a kulturális programjaink felett őrködjek." Derdák kijelentette, egyelőre bízik a miniszter deklarációjában, hogy a jelenlegi kulturális tevékenység és a Jövő Háza megfér egymás mellett.

A tárca szándékainak egy része kifürkészhetetlen. Kovács Kálmán például kilátásba helyezte az úgynevezett szőlődomb beépítését is, ezen kívül a Fény utca másik oldalán, vagyis a Millenáris Parkkal szemben lévő két volt Ganz-épület, a magántulajdonban levő és talajszenyezett Pörgető és egy állami tulajdonú nagy, romos üzemcsarnok hasznosítását is. Ezeken a helyeken azonban csak vállalkozói pénzeket megmozgatva lehetne bármit is csinálni, ám hogy ezt kivel és milyen konstrukcióban képzelik el, egyelőre rejtély. Arról nem szólva, hogy ehhez a tulajdonosnak, a kerületi önkormányzatnak, a lakosságnak és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak is lesz szavuk.