Ki ölte meg az újságokat?
Mely témák foglalkoztatták médiabloggerünket az elmúlt héten?
Sajátosan értelmezi a Napi Online az olvasók bevonását a lapkészítésbe. A szájt tatarozása előtt kikéri az olvasók véleményét is. Szerencsére nem általánosságban kell nyilatkozni arról, ki milyen oldalakat szeretne látni; az önkéntes bírálóknak több látványtervet kell pontozniuk.
Bár Philip Meyer számításai szerint 2043-ra kimúlik az utolsó napilap is, az Economist szerzője szerint az igazán minőségi újságírást folytató lapok (NY Times, Washongton Post) egy darabig még megengedhetik maguknak, hogy az újságírói munkáért több pénzt elkérve, részben kompenzálják a kieső reklámbevételeket.
A kockázati befektetők és a „széles néptömegek” érdeklődése nem azonos. Míg az előbbiek imádják a technológiai újdonságokat, az utóbbiak évekkel el vannak maradva a „geek” élvonaltól. (Talán jobb is így, sok kerülőutat, zsákutcát nem kell így bejárniuk.)
Most persze szívesen megnézném azt a rejtett kamerával készült felvételt, amin a kiadó felelős vezetői megmagyarázzák, miért is kell megszüntetni a lapot.
Számos felmérés bizonyítja, hogy a lapkészítők a saját mondandójukat - kül - és belpolitikai elemzések - próbálják ráerőszakolni az olvasókra, miközben az olvasók helyi hírekkel, sporttal, szórakozással, idojárással foglalkozó, RÖVID cikkeket szeretnének olvasni.
