"Ne állítsd vissza ugyanazt a lapot 24 órán belül több mint három alkalommal" - olvasható színes keretben, vastag betűkkel kiemelve a bárki által szerkeszthető Wikipédia egyik alapszabályát taglaló internetes oldalon. Ez csak egy az irányelvek közül, amelyekkel a szerkesztők igyekeznek elejét venni azoknak a nemkívánatos helyzeteknek, amikor a lexikonban az egymás javításait hibásnak ítélő szócikkírók vég nélkül törlik a másik bejegyzését, és visszaírják a sajátjukat. Mégsem ritkák a - wikipédiás műszóval - szerkesztési háborúk, amelyek el is mérgesedhetnek. A 16 ezernél is több szócikket tartalmazó magyar Wikipédia "atyja" (lásd Enciklopédia határok nélkül című írásunkat), Gervai Péter például - a HVG érdeklődésére - a hazai online lexikon bő kétéves fennállása óta a legnagyobb válságnak nevezte azt a több hónapja tartó állapotot, "amely két, kompromisszumra képtelen, ráadásul több (elsősorban vallási témájú) szócikket is ellehetetlenítő szerkesztő miatt alakult ki, és amelyet a közösség napokon belül feltehetően mindkettejük kizárásával fog megoldani".

Részlet a Wikipédia egyik vitatott oldaláról. © Wikipedia.org

A legelső szerkesztési háborút magyar nyelven nem az említettek robbantották ki, hanem Antifinnugor (a szócikkeket általában fiktív nevek alatt alakítják a szerkesztők), méghozzá tavaly novemberben a magyar nyelv rokonságát feldolgozó, Uráli nyelvcsalád című lapon. A beszélő név is jelzi: a vita - amelynek részletei az összes korábbi változtatást tartalmazó laptörténeti oldalakon, illetve a vitafórumon követhetőek nyomon - jórészt a magyar-finnugor nyelvrokonsággal szemben állók érveit tárgyaló fejezet tartalmáról folyt. Ebben sok más mellett például komoly birkózás ment azon is, hogy a Sajnovits János által a magyar és a lapp nyelv rokonságáról 1770-ben megjelentetett és a finnugor elmélet kiindulópontjának számító tanulmány értékeléséhez - "mai szemmel nézve is tartalmaz figyelemre méltó elemeket" - vajon hozzá kell-e tenni a "de nyilvánvaló tévedéseket és hamisításokat" folytatást is. Ezenkívül kiélezett vita folyt arról is, hogy a finnugor elméletet ma a kutatók "többsége" elfogadja, vagy inkább csak "vannak, akik" elfogadják.

Nem könnyű tehát megőrizni az enciklopédikus komolyságot, de a Wikipedia alapítói és elkötelezett működtetői sokat tesznek azért, hogy a világszerte egyre többek által felkeresett tudástár ne süllyedjen az odamondogatós internetes vitafórumok szintjére. Részletes szerkesztési elveket dolgoztak ki, hogy megalapozzák a - reményeik szerint - zökkenőmentes működést, mindenekelőtt a szócikkek semlegességét. De etikettet állítottak fel a vitázók számára is: a disputát például ajánlatos más fórumokon folytatni, a Wikipedia szócikkeiben pedig - mivel hely van bőven - a törölgetős-átírós háborúsdi helyett inkább tárgyszerűen ismertetni az eltérő véleményeket.

A kifinomult zavarkeltési technikákat a wikipédisták már megismerhették a néhány éves tapasztalat során. Az irányelvek például óva intik a felhasználókat az internetes műszóval zoknibáboknak nevezett alteregóktól, miután sokan generáltak úgy álvitát, hogy saját zoknibábjaik gyenge érveit látványosan lesöpörve végül az általuk leginkább támogatott véleményt hozták ki "győztesnek". De a vandalizmusnak, más szóval értelmetlen rombolásnak is legalább 13 altípusát különböztetik meg az érdeklődők számára.

Amikor viszont már az etikett és a figyelmeztetések sem hűtik le a kedélyeket, akkor az érintett oldalra kikerül a nyomtatott lexikonokban soha elő nem forduló "Ezen szócikk semlegessége vitatott" tábla (hosszú ideig ez volt látható az Uráli nyelvcsalád címszónál is), rosszabb esetben pedig a szerkesztők blokkolhatják az egész lapot, sőt a renitensnek ítélt belejavítót időlegesen vagy véglegesen ki is zárhatják. A finnugor vitában egyébként Antifinnugor megsértődésével ért viszonylag szerencsés véget a konfliktus.

Munka egy hagyományos lexikonszerkesztőségben. © Túry Gergely

Kétségek jócskán akadnak a Wikipedia szavahihetőségével kapcsolatban. "Elvileg azért kellene, hogy megbízható forrásnak számítson, mert előbb-utóbb majd csak akad valaki, aki észreveszi és kijavítja a hibát. Ezzel az a legnagyobb probléma, hogy a szócikkek végül majd nem az adott témával kapcsolatos tényeket fogják tartalmazni, hanem azt, amit a nagy többség ténynek tart" - jelzi fenntartásait Galántai Zoltán tudománytörténész. Robert McHenry, az Encyclopaedia Britannica volt szerkesztője szerint a Wikipedia fenntartói "valamiféle közelebbről meg nem határozott kvázi-darwini folyamattól" várják, hogy kiválasztódjanak a "legrátermettebb" (vagyis a legpontosabb információkat tartalmazó) verziók, de igencsak nehéz elhinni, hogy ez valóban lehetséges. Mégis - mint Alex Bosworth, a történelmi témák tálalását vizsgáló amerikai történész véli - "a Wikipedia cikkeinek nagy többsége elfogulatlanul van megírva, (...) helyt adnak a különböző véleményeknek, sokszor az ajánlott internetes hivatkozásokban is törekednek a sokszínűség érzékeltetésére". Mindezt úgy, hogy szakítanak a hagyományokkal, hiszen "a klasszikus lexikonszerkesztés során a kétséges esetekben a felelős szerkesztő dönt, és eközben kerül minden hipotézist, minden olyan állítást, ami nincsen benne például az egyetemi törzsanyagban, vagy nem erősíti meg két független forrás. A tudomány ugyanis nem demokratikus" - mondta a HVG-nek Széky János, a Britannica Hungarica volt főszerkesztője.

A wikipédisták viszont éppen azt állítják, annál jobb, minél több szerkesztő őrködik a szócikkek felett. "A negyven-ötven fős magyar gárda nem elég arra, hogy egyszerre növelje az új oldalak számát, és javítgassa a téves, dilettáns, szélsőséges vagy rosszindulatú hozzászólásokat" - panaszolja Gervai Péter, hozzátéve, hogy ez különösen azokban a helyzetekben nehézkes, amikor egy-egy kisegyház vagy cég több embert is ráállít egy számára fontos témára, és együttes erővel próbálnak megakadályozni nem a szájuk íze szerinti változtatásokat. A nagyobb nyelvek (és főleg a frekventáltabb témák) esetében mindezt könnyebb elkerülni. Jó példa erre a zsidósággal foglalkozó angol nyelvű szócikk epizódja. Ez év szeptember 10-én hajnalban valaki előbb a kultúra alfejezetet többször is értelmetlen karaktersorral cserélte fel, majd amikor látta, hogy ezzel nem ér célt, többször becsempészte a prostituált szót a szövegbe annál a résznél, ahol a szerzők azt fejtegették, kik gazdagították kívülről a zsidó kultúrát. A vandalizmust szorgos kezek mindannyiszor kijavították, ráadásul olyan gyorsan, hogy az egész miniháború húsz percen belül le is zajlott.

A nemzetközi viták fő célpontjai mindenekelőtt a politikai és a vallási témájú - nem utolsósorban a zsidó és az arab vonatkozású - oldalak. Természetesen a politikusok is állandó támadások céltáblái. A republikánus George W. Bush amerikai elnökről szóló szócikket a legutóbbi elnökválasztás hajrájában folyamatosan átírták a demokrataszimpatizánsok, olyannyira, hogy arcképét egy ízben Adolf Hitlerére cserélték. Kihívója, John Kerry sem járt jobban: választási veresége után rövid ideig a Wikipedia csupán annyit közölt az érdeklődőkkel, hogy "John Kerry lány".

A lexikon szerkesztői némi öniróniával igyekeznek nem túlságosan komolyan venni ezeket a kakaskodásokat, és A legbénább szerkesztési háború címmel csokorba is gyűjtötték az általuk legérdekesebbnek (vagy legszégyenletesebbnek) tartottakat. A lista hosszú, és kiderül, hogy a nyilvános enciklopédia lapjain legalább annyira megférnek egymással a szakmai viták, mint a bulvársajtóba illő viaskodások. Így például a korábban német, ma lengyel kikötő, Gdansk szócikkénél több mint egy évig tartottak az utóvédharcok a város pontos elnevezése körül, a 19. század nagy részét végiguralkodó Viktória angol királynő vezetéknevén rágódóknak pedig külön honlapot kellett nyitni. Még szebb, hogy egy ízben egyetlen óra alatt 34-szer állítottak át és vissza egy szócikket pusztán azért, mert nem tudtak megegyezni, mosolyog-e a macskaoldalt illusztráló cica, illetve hogy micsoda indulatokat keltett az az ötlet, hogy a híres szüzek listájára - Jeanne d'Arc, Teréz anya és sok társuk mellé - feltegyék-e Britney Spears popénekesnőt is.

ILLÉNYI BALÁZS