2004. december. 10. 18:48 MTI Utolsó frissítés: 2004. december. 10. 18:59 Média

Súlyos gondokkal küzd a kisebbségi sajtó

Hiányzik az alternatív és autonóm nemzetiségi média, elégtelenek ezen tájékoztatási eszközök személyi és tárgyi feltételei, de az anyanyelvi tájékoztatás is; többek között ezt állapította meg a kisebbségi ombudsman e tárgyban folytatott vizsgálata.

Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa fontosnak tartotta, hogy a kisebbségi médiában is érvényesüljön a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság, s a műhelyeknek pártatlannak kell lenniük. A szakember arra kérte a Magyar Televízió és a Magyar Rádió elnökét, hogy tekintsék át a tizenhárom országos kisebbségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodást, mert "a nemzeti és etnikai kisebbségek által igénybe vehető műsorok időtartama és sugárzási rendje elégtelen ahhoz, hogy a közszolgálati médián keresztül hozzájussanak a közéleti információkhoz".
 
Lásztity Péró, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány kuratóriumi elnökségének tagja a kisebbségi lapok finanszírozásáról beszélt. Mint elmondta, a közalapítvány támogatja az országos terjesztésű kisebbségi lapokat, amelyek fontos szerepet töltenek be az adott kisebbség életében. Hangsúlyozta, hogy ezekben az orgánumokban nincs reklám, így az effajta bevételektől elesnek e sajtótermékek.

Néző László, az Amaro Drom főszerkesztő-helyettese a Roma lapok Magyarországon című előadásában kiemelte, hogy a roma lakosság is "médiafogyasztó", ám a romák többségéhez nem jutnak el a nekik szóló újságok. Előfordult olyan eset, hogy információ hiányában a romák lemaradtak bizonyos támogatásokról - tette hozzá. Néző László elismerte ugyanakkor, hogy a terjesztéssel is gondok vannak.
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.