Szerencsi Csokoládégyár
Igencsak meghökkentek a szerencsiek 1923-ban, amikor a városban két évvel korábban alapított Magyar Kakaó és Csokoládégyár Rt. dolgozói egy szép napon kiálltak a gyárépület elé, és minden arra járót megajándékoztak egy tábla csokoládéval.
Ez volt a cég első terméke, a sárga papírba csomagolt 101-es főzőcsokoládé, amiből először próbaképpen csak 200 kilogrammot készítettek, de a kezdeti sikerek után megindult a tömeggyártás.
A cég - melyet a Stühmer-gyár, a Magyar Cukoripari Rt. és a Hangya Szövetkezet hozott létre - a 20-as évek derekán indult igazán fejlődésnek, amikor a svájci állampolgárságú Liechti Frigyes, a temesvári csokoládégyár korábbi igazgatója került az üzem élére, s nyomban korszerű gépeket és szakembereket hozatott Németországból.
Kezdetben továbbra is csak táblás csokoládét és kakaót gyártottak: 1927-ben jelent meg a boltokban máig legismertebb termékük, a Boci csoki, az 1928-ban védjegyeztetett "cicás" kakaó pedig sokáig egyet jelentett a szerencsi gyárral.
Az 1930-as években már cukorkát, tejkaramellát, bonbonokat és desszerteket is készítettek, s hamar népszerűvé vált a konyakos meggy és a macskanyelv is.
A tejet saját tehenészetükből szerezték be, és 1936-tól a díszdobozokat is házi üzemükben készítették. Országszerte lerakatokat létesítettek - a pesti mintaáruda berendezését ma is használják a József Attila u. 9. sz. alatti édességboltban -, s hozzáláttak az exporthoz is.
1944-ben a gépeket Németországba akarták szállítani, de Liechti Frigyesnek sikerült ezt megakadályoznia, akárcsak később az üzemcsarnok felrobbantását. Az 1948-as államosítás után a cég Szerencsi Csokoládégyár, majd Szerencsi Édesipari Vállalat néven működött tovább.
Az 1970-es években dinamikusan fejlődött, új üzemcsarnokkal bővült. 1973-ban 2400 dolgozója 18 ezer tonna árut termelt. Bővült az áruválaszték, több termék (például az Aranybonbon) "kiváló áru" minősítést kapott, ott készült a karácsonyi és húsvéti figurák, a szaloncukor jelentős része. A céget 1991-ben megvásárolta a svájci Nestlé S.A., s ma több édesipari céggel - így a diósgyőri gyárral - együtt a Nestlé Hungária Kft.-hez tartozik.
A cég - melyet a Stühmer-gyár, a Magyar Cukoripari Rt. és a Hangya Szövetkezet hozott létre - a 20-as évek derekán indult igazán fejlődésnek, amikor a svájci állampolgárságú Liechti Frigyes, a temesvári csokoládégyár korábbi igazgatója került az üzem élére, s nyomban korszerű gépeket és szakembereket hozatott Németországból.
Kezdetben továbbra is csak táblás csokoládét és kakaót gyártottak: 1927-ben jelent meg a boltokban máig legismertebb termékük, a Boci csoki, az 1928-ban védjegyeztetett "cicás" kakaó pedig sokáig egyet jelentett a szerencsi gyárral.
Az 1930-as években már cukorkát, tejkaramellát, bonbonokat és desszerteket is készítettek, s hamar népszerűvé vált a konyakos meggy és a macskanyelv is.
A tejet saját tehenészetükből szerezték be, és 1936-tól a díszdobozokat is házi üzemükben készítették. Országszerte lerakatokat létesítettek - a pesti mintaáruda berendezését ma is használják a József Attila u. 9. sz. alatti édességboltban -, s hozzáláttak az exporthoz is.
1944-ben a gépeket Németországba akarták szállítani, de Liechti Frigyesnek sikerült ezt megakadályoznia, akárcsak később az üzemcsarnok felrobbantását. Az 1948-as államosítás után a cég Szerencsi Csokoládégyár, majd Szerencsi Édesipari Vállalat néven működött tovább.
Az 1970-es években dinamikusan fejlődött, új üzemcsarnokkal bővült. 1973-ban 2400 dolgozója 18 ezer tonna árut termelt. Bővült az áruválaszték, több termék (például az Aranybonbon) "kiváló áru" minősítést kapott, ott készült a karácsonyi és húsvéti figurák, a szaloncukor jelentős része. A céget 1991-ben megvásárolta a svájci Nestlé S.A., s ma több édesipari céggel - így a diósgyőri gyárral - együtt a Nestlé Hungária Kft.-hez tartozik.
