MMG
Marx Ferenc 1900-ban fémáruk és feszmérők gyártására céget alapított Budapesten egy Bulcsú utcai épületben. A 6-8 fős gárdával többek között - a szabadalom tulajdonosaként - a Magyar Posta által a mai napig használt postaláda zárszerkezetet állították elő.
1902-ben Mérei Emil társként belépett a cégbe, és felvették a "Marx és Mérei Tudományos Műszerek Gyára" nevet. Egyúttal elkezdték a fizikai és kémiai kutatásokhoz tartozó műszerek gyártását. A villamos mérőműszerek készítését 1918-ban kezdték meg, 1925-ben a Légügyi Hivatal felszólítására programjukba vették a repülőműszerek előállítását, majd a 30-as évek közepétől nagy erőkkel fejlesztették fel a tanszerek, illetve optikai műszerek készítését.
Az akkor már 300 fős vállalat 1938-ban felvette az Első Magyar Repülőműszergyár nevet is, s 1941-ben bekapcsolódtak a Messerschmidt-programba. 1943-ban a zsidó Mérei család a cégből kilépett, a vezetést a két Marx fiútestvér vette át, a cég neve pedig "Marx és Marx Első Magyar Repülőműszergyár" lett.
A második világháború után, 1946-ban betagozódott a Műszaki Munkaközösség Termelő és Értékesítő Szövetkezetbe. A gyárat 1948-ban államosították, és öt műszergyártó üzemet egybeolvasztva létrehozták a Mechanikai Mérőműszerek Gyárát(MMG). 1954-re elkészült a cég új központi telepe Óbudán, a Szépvölgyi úton.
A profil az 1950-es évek elején bővült ki a pneumatikus automatikaelemek gyártásával. A be nem vallottan haditechnikai fejlesztéseket is ellátó MMG-hez 1955-ben hozzácsatolták az Irodakísérleti Vállalat Béke úti telepét, 1960-ban a Tűzvédelmi Berendezések Gyárát, 1962-ben a Medicor Légvédelmi Részlegét és 1964-ben a Hegesztő Készülékek Gyárát. Vidéki telephelyeket is létesítettek: 1967-ben a Szekszárdi Műszergyárat, 1973-ban Kecskeméten a Vezérléstechnikai Gyárat, 1979-ben a Tiszaalpári Gyáregységet.
1975-ben az MMG bekebelezte a Méréstechnikai Központi Kutatólaboratóriumot, amely ezután a vállalat Kutató és Fejlesztő Intézeteként működött. Ezzel egyidejűleg változott a vállalat neve "MMG Automatika Művekre", amely 1980-tól mikroszámítógépes folyamatszabályozó berendezések gyártására állt rá.
A cég 1990 után csődhelyzetbe jutott, a szanálás során egyes vidéki gyárai és más egységei kft-ként önállósodtak, másokat felszámoltak. A vállalat MRP-szervezete 1994-ben az ÁVÜ-vel megállapodott a részvények 50,1 százalékának megvásárlásáról, és a cég még jó néhány évig - bár vegetálva, de - fennmaradt. A vállalat részvényeinek többsége 1997-ben a Bankár-csoport kezébe jutott, bicskei és gyáregységei ma is üzemelnek, budapesti ingatlanjait pedig értékesítették.
Az akkor már 300 fős vállalat 1938-ban felvette az Első Magyar Repülőműszergyár nevet is, s 1941-ben bekapcsolódtak a Messerschmidt-programba. 1943-ban a zsidó Mérei család a cégből kilépett, a vezetést a két Marx fiútestvér vette át, a cég neve pedig "Marx és Marx Első Magyar Repülőműszergyár" lett.
A második világháború után, 1946-ban betagozódott a Műszaki Munkaközösség Termelő és Értékesítő Szövetkezetbe. A gyárat 1948-ban államosították, és öt műszergyártó üzemet egybeolvasztva létrehozták a Mechanikai Mérőműszerek Gyárát(MMG). 1954-re elkészült a cég új központi telepe Óbudán, a Szépvölgyi úton.
A profil az 1950-es évek elején bővült ki a pneumatikus automatikaelemek gyártásával. A be nem vallottan haditechnikai fejlesztéseket is ellátó MMG-hez 1955-ben hozzácsatolták az Irodakísérleti Vállalat Béke úti telepét, 1960-ban a Tűzvédelmi Berendezések Gyárát, 1962-ben a Medicor Légvédelmi Részlegét és 1964-ben a Hegesztő Készülékek Gyárát. Vidéki telephelyeket is létesítettek: 1967-ben a Szekszárdi Műszergyárat, 1973-ban Kecskeméten a Vezérléstechnikai Gyárat, 1979-ben a Tiszaalpári Gyáregységet.
1975-ben az MMG bekebelezte a Méréstechnikai Központi Kutatólaboratóriumot, amely ezután a vállalat Kutató és Fejlesztő Intézeteként működött. Ezzel egyidejűleg változott a vállalat neve "MMG Automatika Művekre", amely 1980-tól mikroszámítógépes folyamatszabályozó berendezések gyártására állt rá.
A cég 1990 után csődhelyzetbe jutott, a szanálás során egyes vidéki gyárai és más egységei kft-ként önállósodtak, másokat felszámoltak. A vállalat MRP-szervezete 1994-ben az ÁVÜ-vel megállapodott a részvények 50,1 százalékának megvásárlásáról, és a cég még jó néhány évig - bár vegetálva, de - fennmaradt. A vállalat részvényeinek többsége 1997-ben a Bankár-csoport kezébe jutott, bicskei és gyáregységei ma is üzemelnek, budapesti ingatlanjait pedig értékesítették.
