Mahir
Budapest önkormányzata 1909-ben úgy határozott, hogy a főváros minden közterületi hirdetésének elhelyezési joga a koncesszióval felruházott Hirdető Vállalatot illeti.
1911-ben a főváros vezetősége döntése értelmében - úgynevezett községesítés révén - saját kezelésbe vették a koncessziós jogot, azzal indokolva, hogy ez az amúgy jövedelmező tevékenység egyúttal városszépítő érdekeket is érint, s ennek figyelembe vételére a magánvállalkozásnál alkalmasabb maga a főváros. Az így létrehozott Budapest Székesfőváros Hirdető Vállalata akkor 195 hirdetőoszloppal rendelkezett, amely szám a második világháborúig megtöbbszöröződött, s falitáblák és transzparensek sokaságával egészült ki.
A Tervgazdasági Tanács 1949-ben úgy döntött, hogy Állami Hirdető Vállalat elnevezéssel - az általános centralizáció jegyében - országos hatáskörű intézményt állítanak fel, amely az ország 120 helységében foglalkozott főként politikai plakátok kihelyezésével, valamint közterületi reklámokkal és sajtóhirdetésekkel.
1956-ban kapta a Magyar Hirdető (Mahir) nevet, s tevékenységét fokozatosan kiterjesztették a reklámtervezésre és- kutatásra, a különböző hirdetési akciók és az egyes reklámeszközök ((plakátok, prospektusok, egyéb propagandanyomtatványok, reklámfilmek) kivitelezésére, valamint a hirdetéseknek a sajtó és a rádió, majd a televízió útján történő terjesztésére. Feladatkörébe került ezen túlmenően a kiállítástervezés, -szervezés, kivitelezés, ajándéktárgyak készíttetése, valamint a sajtófigyelés bel- és külföldi lapokból, tévé- ás rádióadásokból. A 19 megyeközpontban igazgatóságokat és kirendeltségeket tartott fenn.
A nyolcvanas évek végén sorban jelentek meg a főként külföldi részvételű konkurens hirdető és PR-cégek, s ezzel párhuzamosan a Mahir részesedése a hazai reklámpiacon kezdett visszaszorulni. A rendszerváltás után ez a folyamat igencsak felgyorsult, a cég bevételei csökkentek, vesztesége viszont nőttön-nőtt. 1992-ben az ÁVÜ részvénytársasággá alakította a vállalatot, s a korábbi privatizációs elképzelésekkel szemben - azaz nyugati szakmai befektetők bevonása helyett - hazai befektetők körében került meghirdetésre a Mahir Rt. részvényeinek 88 százaléka.
Végül is 1994 januárjában - sikertelen első forduló, pályázók visszalépése és egyéb bonyodalmak után - a kifejezetten a Mahir megvásárlására létrehozott, Fidesz-közeli B-Reklám Reklámszervező és Média Kft.-t nyilvánította nyertesnek a ÁVÜ. A Mahir-vezérkar többszöri változása nyomán mára a cég - rendkívül bonyolult keresztulajdonlási viszonyok között - vállalatcsoporttá alakult, kiterjedt érdekeltségi körrel.
A klasszikus tevékenységgel, a köztéri hirdetések kihelyezésével a Mahir Cityposter Kft. foglalkozik, a Magyar Nemzetet és a Sportfogadás című lapot a Mahir Lapkiadó Kft. adja ki, továbbá ott van még például a Mahir Kiállítást Szervező Kft., a Hung-Ister Filmprodukció Rt., a Mahir Nyomda Rt. és a Mahir Többletajándéktárgy Kft.
A Tervgazdasági Tanács 1949-ben úgy döntött, hogy Állami Hirdető Vállalat elnevezéssel - az általános centralizáció jegyében - országos hatáskörű intézményt állítanak fel, amely az ország 120 helységében foglalkozott főként politikai plakátok kihelyezésével, valamint közterületi reklámokkal és sajtóhirdetésekkel.
1956-ban kapta a Magyar Hirdető (Mahir) nevet, s tevékenységét fokozatosan kiterjesztették a reklámtervezésre és- kutatásra, a különböző hirdetési akciók és az egyes reklámeszközök ((plakátok, prospektusok, egyéb propagandanyomtatványok, reklámfilmek) kivitelezésére, valamint a hirdetéseknek a sajtó és a rádió, majd a televízió útján történő terjesztésére. Feladatkörébe került ezen túlmenően a kiállítástervezés, -szervezés, kivitelezés, ajándéktárgyak készíttetése, valamint a sajtófigyelés bel- és külföldi lapokból, tévé- ás rádióadásokból. A 19 megyeközpontban igazgatóságokat és kirendeltségeket tartott fenn.
A nyolcvanas évek végén sorban jelentek meg a főként külföldi részvételű konkurens hirdető és PR-cégek, s ezzel párhuzamosan a Mahir részesedése a hazai reklámpiacon kezdett visszaszorulni. A rendszerváltás után ez a folyamat igencsak felgyorsult, a cég bevételei csökkentek, vesztesége viszont nőttön-nőtt. 1992-ben az ÁVÜ részvénytársasággá alakította a vállalatot, s a korábbi privatizációs elképzelésekkel szemben - azaz nyugati szakmai befektetők bevonása helyett - hazai befektetők körében került meghirdetésre a Mahir Rt. részvényeinek 88 százaléka.
Végül is 1994 januárjában - sikertelen első forduló, pályázók visszalépése és egyéb bonyodalmak után - a kifejezetten a Mahir megvásárlására létrehozott, Fidesz-közeli B-Reklám Reklámszervező és Média Kft.-t nyilvánította nyertesnek a ÁVÜ. A Mahir-vezérkar többszöri változása nyomán mára a cég - rendkívül bonyolult keresztulajdonlási viszonyok között - vállalatcsoporttá alakult, kiterjedt érdekeltségi körrel.
A klasszikus tevékenységgel, a köztéri hirdetések kihelyezésével a Mahir Cityposter Kft. foglalkozik, a Magyar Nemzetet és a Sportfogadás című lapot a Mahir Lapkiadó Kft. adja ki, továbbá ott van még például a Mahir Kiállítást Szervező Kft., a Hung-Ister Filmprodukció Rt., a Mahir Nyomda Rt. és a Mahir Többletajándéktárgy Kft.
