Zwack Unicum
"Das ist ein Unicum" - csettintett II. József, amikor háziorvosa, dr. Zwack gyógyszerként ajánlotta őfelségének a különleges nedűt, legalábbis így szól a családi hagyomány. A császár ezzel mindjárt nevet is adott a gyomorkeserűnek.
A királyi orvos leszármazottja, az ifjú Zwack József a pesti Marokkói udvarban (a mai Erzsébet téren) 1840-ben nyitotta meg első gyárát, s 1881-ben vették lajstromba első védjegyezett terméküket, a Kincsem likőrt. Ezt két évvel később követte az Unicum bejegyzése, ekkor még fehér alapon piros kereszttel, de már a jellegzetes gömbölyű üvegben.
A telephely nemsokára szűknek bizonyult, s 1892-ben - több költözés után - a Zwack J. és Tsai (Zwack József, öccse Miksa és fia, Lajos) Magyar Királyi Szabadalmazott Likőr Különlegességek Gyára a Soroksári úton foglalta el a gyárnak mai napig otthont adó helyét. A cég a századfordulóra már Közép-Európa egyik legjelentősebb itallepárlójává lépett elő. A családi hagyományt folytatva 1914-ben Zwack Lajos legidősebb fia, Béla csatlakozott a céghez, míg maga az alapító a következő évben hunyt el. 1926-ban lépett be a cégbe Zwack Lajos másik fia, János. A két világháború között a cég már közel 220 féle italt készített.
A gyárat 1944-ben súlyos találat érte. 1945-ben a romok között két helyiségben kezdtek újra dolgozni, majd hamarosan nekiláttak a gyár modernizált újjáépítésének, de a már tökéletesen helyreállított üzemet 1948-ban államosították. Zwack János és családja még kijutott Amerikába, bátyja, Béla feleségével együtt alkalmazottként maradt a gyárban, mígnem 1950-ben internálták őket. Végül 1955-ben hagyták el Magyarországot. A gyárat több más üzemmel összevonták, s 1961-ben létrejött a Magyar Likőripari Vállalat öt budapesti gyáregységgel, itt kezdték el 1968-ban a kőbányai üzemben a Coca-Cola gyártását. A gyár - többszöri átszervezés után - 1984-ben önállósult Budapesti Likőripari Vállalat (Buliv) néven.
A két testvér, Béla és János Milánóban a hatvanas évek közepén kezdte meg ismét az Unicum gyártását, s az utóbbi fia, Péter 1970-ben lépett be a cég vezetésébe. Ő 1986-ban Bécsben licencszerződést kötött az Underberg érdekeltségű Gürtler AG céggel Zwack-likőrök gyártására. A nyolcvanas évek végén a nagyvállalkozók közül elsőként tért vissza Magyarországra.
Zwack Péter és üzlettársa, Emil Underberg 1989-ben megalakította a Zwack Unicum Budapest Kft.-t, s a Soroksári úti gyárban - közös helyen osztozva az állami vállalattal - megindult a Zwack Unicum gyártása. A Buliv 1991-es privatizációja során a Zwack Péter és Emil Underberg közös vállalkozásaként született Peter Zwack und Consorten AG tulajdonába került. Az így Zwack Unicum Rt. nevet felvevő cégben a minimális többségi tulajdont a felek megtartották, 26 százalékát eladták a brit International Distillers and Vintersnek, a fennmaradó hányadot pedig 1993-ban bevezették a Budapesti Értéktőzsdére.
További magyar márkák története itt
A telephely nemsokára szűknek bizonyult, s 1892-ben - több költözés után - a Zwack J. és Tsai (Zwack József, öccse Miksa és fia, Lajos) Magyar Királyi Szabadalmazott Likőr Különlegességek Gyára a Soroksári úton foglalta el a gyárnak mai napig otthont adó helyét. A cég a századfordulóra már Közép-Európa egyik legjelentősebb itallepárlójává lépett elő. A családi hagyományt folytatva 1914-ben Zwack Lajos legidősebb fia, Béla csatlakozott a céghez, míg maga az alapító a következő évben hunyt el. 1926-ban lépett be a cégbe Zwack Lajos másik fia, János. A két világháború között a cég már közel 220 féle italt készített.
A gyárat 1944-ben súlyos találat érte. 1945-ben a romok között két helyiségben kezdtek újra dolgozni, majd hamarosan nekiláttak a gyár modernizált újjáépítésének, de a már tökéletesen helyreállított üzemet 1948-ban államosították. Zwack János és családja még kijutott Amerikába, bátyja, Béla feleségével együtt alkalmazottként maradt a gyárban, mígnem 1950-ben internálták őket. Végül 1955-ben hagyták el Magyarországot. A gyárat több más üzemmel összevonták, s 1961-ben létrejött a Magyar Likőripari Vállalat öt budapesti gyáregységgel, itt kezdték el 1968-ban a kőbányai üzemben a Coca-Cola gyártását. A gyár - többszöri átszervezés után - 1984-ben önállósult Budapesti Likőripari Vállalat (Buliv) néven.
A két testvér, Béla és János Milánóban a hatvanas évek közepén kezdte meg ismét az Unicum gyártását, s az utóbbi fia, Péter 1970-ben lépett be a cég vezetésébe. Ő 1986-ban Bécsben licencszerződést kötött az Underberg érdekeltségű Gürtler AG céggel Zwack-likőrök gyártására. A nyolcvanas évek végén a nagyvállalkozók közül elsőként tért vissza Magyarországra.
Zwack Péter és üzlettársa, Emil Underberg 1989-ben megalakította a Zwack Unicum Budapest Kft.-t, s a Soroksári úti gyárban - közös helyen osztozva az állami vállalattal - megindult a Zwack Unicum gyártása. A Buliv 1991-es privatizációja során a Zwack Péter és Emil Underberg közös vállalkozásaként született Peter Zwack und Consorten AG tulajdonába került. Az így Zwack Unicum Rt. nevet felvevő cégben a minimális többségi tulajdont a felek megtartották, 26 százalékát eladták a brit International Distillers and Vintersnek, a fennmaradó hányadot pedig 1993-ban bevezették a Budapesti Értéktőzsdére.
További magyar márkák története itt
