Ki jeleníti meg a nemzeti érdekeket?

Az érdek legáltalánosabb dimenziójában a politikailag szervezett közösségek (nemzet) belső akaratérvényesítésével kapcsolatos. A politikai rendszerek sajátos mechanizmust építenek ki a belső érdekartikuláció folyamatához, amely felszínre kell juttassa a legkülönfélébb érdekcsoportok törekvéseit. Az érdekaggregáción keresztül a társadalom törekvései döntési alternatívákban jutnak kifejezésre, amelyek közül mindig a döntési helyzetben (azaz hatalmon) lévő politikai elitcsoport választja ki, hogy melyek mögé sorakoztatja fel az állam erőforrásait. Politikai szinten a nemzeti érdeket a hatalmi helyzetben lévő elit jeleníti meg. Az külön kérdés, hogy e megjelenítés mennyiben tartalmazza az eégsz társadalom törekvéseit. A magyar politikai elit végletesen eltérő értékelésben azonosítja az állami és a nemzeti érdekeket.

Félretolható-e a történelmi hattér?

A magyar külpolitika specifikumának tekinthető, hogy az első világháború óta folyamatosan változó nemzetközi feltételek között a Trianon szindróma, azaz a nemzeti és állami határok egybe nem esése megőrízte folyamatosságát. Következésképp a magyar külpolitikának újból és újból azzal a kérdéssel kell szembesülnie, hogy a térség stabilitásának csökkenése n élkül miként egyezteti össze a jószomszédi politikára való törekvést a magyar kisebbségekhez fűződő kapcsolatának fenntartásával.

Az euro-atlanti integráció hordozta azt a reményt, hogy a szuverenitás-megosztás alapján talán sikerül a nemzeti egység határváltoztatás nélküli helyreállítása. Az eddigi intgegrációs tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az EU nem a nemzetek megszünéséről, hanem azoknak az integrációs keretekben történő megerősödéséről szól. Az uniós döntéshozatal miatt egyébiránt a nemzeti érdek definiálása és képviselete az EU-ban a mindennapi működés része.

Mekkora a magyar külpolitikai mozgástér?

Egy külpolitika számára az általános értékek és nemzeti érdekek meghatározása után azon dimenziók keresése következik, ahol az érdekek megvalósításának folyamata zajlik, ahol a konkrét gazdasági, kulturális, politikai, biztonsági érdekeink koncentrálódnak. A magyar külpolitikai mozgástér nagyságát és irányait viszonylagos pontossággal megrajzolhatjuk a magyar diplomáciai aktivitás dinamikájából (hova és miért utaznak a magyar külpolitika irányítói?), a Magyarországra érkező külföldi tőkeberuházások származási országainak számbavételből, a magyar tőkekihelyezések irányaiból, a határokon túl élő magyarok poziciójából és azon kérdés vizsgálatából, hogy hova és milyen missziókba küld Magyarország katonákat.

Miért fontosak a nemzetközi szervezetek?

A kis- és közepes méretű államok számára a külpolitikai érdekérvényesítés legfontosabb fórumai a nemzetközi szervezetek. A tradicionális geopolitikai hatalmi adottságok terén hátrányban lévő országok számára a nemzetközi jog és a nemzetközi intézmények kinálják a leheteőséget, hogy érdekeiket egy szélesebb érdekrendszerbe ágyazva érvényesítsék. Az ország szuverenitása és érdekeinek védelme a mai globalizálódó világban csak a regionális és globális nemzetközi együttműködésbe történő bekapcsolódás révén oldható meg. Azonban a nemzetközi szervezetekben való tagság csak akkor lesz hatékony eszköze egy nemzeti külpolitikának, ha a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésével az ország megfelelő poziciót szerez. A kötelezettségek elmulasztása, illetve a rossz politikai döntések nyomán járó leszakadás az érdekeink érvényesítését veszélyezteti mind a NATO-ban, mind az Európai Unióban.