A teljes szöveg

Itt letölthető és elolvasható

Az elmúlt 13 évben lényegében megszülettek az egységes belső piac működéséhez szükséges alapvető közösségi jogszabályok és jogintézmények. Az eredményeket ugyanakkor számos esetben lerontják azok a politikai vagy egyéb jogalkotási kompromisszumok, amelyek akár a tanácsi döntéshozatal folyamán a tagállamok között, akár az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament együttes jogalkotási eljárásának eredményeképpen nem a közös európai érdekek alapján jönnek létre. A négy gazdasági szabadságnak a gyakorlatban való érvényesülése területenként eltérő, egészében pedig távolról sem kielégítő.

A kibővült unió társadalmi össztermékének 95 százalékát adó régi EU-tagállamok GDP-jének 86 százalékát saját termékeik beszerzésére és fogyasztására költik, és mindössze 10 százalékát a többi tagország áruira. A munkaerőmozgás területén pedig még rosszabb a helyzet: az európai polgárok mindössze 2 százaléka dolgozik más tagállamban, mint a sajátja.

A legkevesebb előrehaladás a szolgáltatások piacán történt. Ez a szektor összességében az összeurópai jövedelem 70 százalékát jelenti, és az összes munkavállaló 70 százalékát foglalkoztatja. Ennek ellenére a nemzeti szolgáltató piacok európai szintű integrációja nem történt meg, a határon átnyúló szolgáltatáskereskedelem részesedése a teljes kereskedelemből csak 20 százalék.

A politikai unió hiánya, illetve a politikai egységesedés ellentmondásai kétségtelenül akadályozzák az unió mint gazdasági egység belső kiteljesedését és ennek kifejezésre juttatását. Következésképpen sem az egységes belső piac elmélyítése és kiteljesítése, sem a közös valuta megszilárdítása és az eurózóna további bővítése nem képzelhető el az unió politikai jövőjére vonatkozó közös akarat nélkül.

Ha az egységes belső piac hosszú távon, legkésőbb egy évtized elteltével sem teljesedik ki, akkor nemcsak a Gazdasági és Monetáris Unió valamennyi jelenlegi tagállamra történő érvényesülése válhat lehetetlenné, hanem a már létrejött egységes belső piac további sorsa is megkérdőjeleződhet. Ez azzal a következménnyel járhat, hogy egy magasabb szintű együttműködésre képes csoport kiválik és megvalósítja a teljes körű gazdasági egységet, közös foglalkoztatás- és szociálpolitikát, valamint a közvetlen adók harmonizációját. A legkedvezőtlenebb esetben előfordulhat az is, hogy az Európai Unió – a jelenleginél lazább, kevesebb kötöttséggel járó, intézményesített európai együttműködéssé alakul át.

Magyarországnak egyértelmű érdeke az egységes belső piac kiteljesedése, mivel sikere a Gazdasági és Monetáris Unió teljes körűvé válását is elősegíti. Az egységes belső piac kiteljesedése együtt jár azzal, hogy Magyarországnak a szomszédos országokkal való kapcsolata a jelenleginél zökkenőmentesebbé válik, ami általánosságban is megkönnyíti a határon túl élő magyarság helyzetét és az anyaországgal való különleges kapcsolatok fenntartását.