A színházi rendező szerint még ma sem lenne késő tiltakozni a hatalom ellen, de húsz év múlva már az lesz. Mohácsi János egyre többet dolgozik Erdélyben, mert ott több lehetőséget kap, mint itthon.
Szomorú, hogy a jelenlegi nómenklatúrának sikerült leszalámiznia a rendszerváltás utáni nagy politikusokat, és most Hatvanpusztán mindenféle Csekonics bárói kastélyokat építenek
– mondta Mohácsi János színházi rendező Veiszer Alinda beszélgetős műsorában, amely ide kattintva hallgatható meg az előfizetők számára, és amelyet a Telex szemlézett. Hozzátette: a rendszerváltást nem élné újra, mert „nemcsak a málnafagyit hozná magával, hanem a fekáliát is.”
A salemi boszorkányok alapján készült, Istenítélet című előadásáról azt mondta: „Szerintem nem csak én érzékelem ma a közösség megbolondulását, mesterséges kettészakítottságát és gyűlöletre hergelését.” Hozzátette, a történelmi tényektől való eltekintést, az állampolgárok egymás ellen való kijátszását, vagyis a közbeszéd mesterséges átfordítását tapasztalja.
Mohácsi elmondta azt is: Magyarországon kevés lehetőséget kap, így egyre többet jár ki dolgozni Erdélybe, és valószínűleg a marosvásárhelyi egyetemen fog tanítani. Nagyon szeret ott rendezni, mint mondta, sokkal szabadabbnak érzi magát, mert ott nem telepszik rá a politika a kultúrára, hiszen szerinte ott „amint a szólásszabadságot érzik veszélyben, akkor a 89-es vér kezdi el felütni a fejét”, és ettől mindenki tart.
A magyar rendszerváltásról szólva azt mondta, „el lett hazudva az egész, pedig lehetett volna vér nélkül intézni”. Úgy véli: ha nálunk is fellázadt volna a nép, egy csomó ember karrierje ugyan kettétört volna, de megérte volna, mert most más lenne a helyzet. Azt gondolja, hogy még most sem késő tiltakozni, húsz év múlva viszont már az lesz.