Első önálló magyarországi koncertjét adta a finom hangképekben, trükkös ritmusokban és jól összerakott produkcióban utazó angol indie-artpop zenekar. Képes beszámolónk a budapest parkos fellépésről.
Kétszer már játszottak Budapesten, mindkétszer a Sziget Fesztiválon – 2015-ben és 2017-ben –, de önálló klubkoncertet még nem adtak a magyar fővárosban, itt is volt már az ideje, hogy ez megtörténjen. Részben azért, mert a zenekar debütáló albuma, a 2012-es An Awesome Wave óta talán legjobb lemezét jelentette meg idén The Dream címmel.
Tegnap este nem lepődtünk meg azon, hogy a trió különös zenéje egy Budapest Park méretű helyen is képes hatni. Az "alt-j nagy műgonddal összepakolt, elképesztően sokszínű – néhol Peter Gabriel artpopjára emlékeztető, néhol Simon and Garfunkel-i vokálharmóniákkal kényeztető, mindeközben R&B-sen ritmikus, finom elektronikával tűzdelt és izgalmas dinamikai váltásokkal tagolt – zenéje élőben is működőképes, ráadásul a lehengerlő, egyszerre intelligens és tömény vizuális körítéssel együtt kifejezetten hatásos" – ezt mondtuk róluk 2015-ben, igaz, két évvel később kissé csalódottak voltunk, de azt akkor a "rossz időben, rossz helyen" számlájára írtuk.
Tegnap este azonban minden oké volt: ismét bebizonyosodott, hogy nem csak stadionrock vagy zabolátlan folk-punk tud beindítani több ezer embert. Az alt-J hatásmechanizmusa szépen ki van találva, folyamatosan adagolták a feszültséget, a finomabb számoktól jutottunk el a feszesebbekig, közben minden, de minden egymást szolgálta a színpadon. A zene, a fény, a vizuál jól rezonáltak együtt, együtt adtak ki valamit, ami jól láthatóan hatalmába kerítette a jó kétharmad háznyi Park-közönséget.