Matthew Dennison: A királynő

hvg.hu

Egyezzünk meg rögtön az elején, hogy II. Erzsébet története nem olyasféle tündérmese, mint sokan gondolnák – köt egyezséget már az első oldalakon az olvasójával az életrajzokban tekintélyes köteteket felmutató Matthew Dennison. Egy olyan időszakban, amikor a brit monarchiában a művészi szabadság alapanyagát látják az alkotók, akiknek a kézéből olyan produkciók jönnek ki, mint A korona, a Spencer vagy pláne a Diana, a musical, Dennison könyve tiszteletre méltóan ragaszkodik a történelmi, életrajzi tényekhez. Adódik persze a kérdés, hogy csaknem száz évet hogyan lehet elmesélni 500 oldalon, de a szerző mindent megtesz, hogy felölelje ezt a rendkívüli életet a múlt század elejétől egészen a mostani járványig. A könyve pedig épp a királynő platinajubileuma előtt ad átfogó képet erről a rendkívüli életről.

Dennison alázatos szerzői hozzáállásából pedig egy igazán fenséges könyv született. Nem leleplezni akar, mint sok más királyi életrajz, hanem megmutatni. Márpedig egy olyan uralkodó esetében, aki a nyilvánosság szemében sokkal inkább intézmény, mint hús-vér ember, a megmutatás aktusa nagyon hálás feladat. Egy olyan nő képe rajzolódik ki ezen az ötszáz oldalon, aki méltósággal cipelte azokat a csomagokat, amelyeket a királyi családban mások nem tudtak vagy nem akartak magukra venni – természetesen ők is meghatározói szereplői a könyvnek. És bár a családtagok végigkísérik az úton, a könyvből is egyértelművé válik, hogy a korona viselésénél aligha van magányosabb feladat. (V. É.)

Scolar, 536 oldal, 5995 forint

Papp Gergő, Kajdi Csaba: A nagy Cyla-sztori

Piff, anyukám! De nagyra nőtt a Cyla-brand! – mondhatnánk a címszereplőt parafrazeálva. A Cyla Tours, a Cyla-kultúrpercek és a Cyla-shop után itt a Cyla-könyv, és most már elmondható, hogy felépült a Cyla-birodalom a maga nyelvezetével, képi világával és szereplőivel: Bubesszal, Marcsival, Sanyikával – édesapa pipihúsostáskájával, és persze az imádott Annamarival. Kajdi Csaba ezeket az arcokat több százezer követő-rajongó számára tette otthonossá, már-már bensőséges kapcsolatot kiépítve velük.

hvg.hu

A könyv formátuma rendhagyó, de pontosan tükrözi a két közreműködő profilját: Papp Gergő hozza a pimasz riporter figuráját, aki mindenhová követi a célszemélyt, és minden kínos kérdést feltesz neki (hogy máshogy lehetne eljutni egy fél vese sztorijához?), Kajdi pedig hozza a csacsogó, melegszívű sztorizós figuráját, ami eddig is telitalálatnak bizonyult a Cyla-videókban. Felkonfok és interjúk követik egymást egy családi fotóalbumba beágyazva, és bár azt hinnénk, hogy ez a beszélgetős műfaj papíron furának hat, mégis működik: valahogy így kel kinéznie egy influenszerkönyvnek. A nagy Cyla-sztori mélységet ad a Cyla-videóknak, és miután Kajdi nagyon érzi, hogyan tudja bevonzani a követő-rajongót és fenntartani az érdeklődését, a kereslet minden jel szerint indokolja a könyv megszületését.

És ez a könyv valahogy organikusan nőtt ki abból a történetvezetésből, amely az Instagramon és a YouTube-on látható videókból visszaköszön. Papp Gergő pedig arra is képes, hogy megmutassa, érzékeltesse a Cyla-hatást: talán ebből a könyvből látszik először igazán, hogy Cylával mennyire szeretetre méltó figurát hozott létre Kajdi Csaba, mert ez az energia kezd visszaáramlani hozzá, hiába értetlenkedik a könyv elején, amikor azt mondja: „A mai napig nem értem, mi ez az őrület körülöttem.” (V. É.)

Helikon Kiadó, 371 oldal, 4999 forint

Földényi F. László: Newton álma

Földényi F. László ebben a csodálatos könyvben oda ülteti az olvasót William Blake Newton álma című képe elé, és addig nem ereszti, amíg minden apró kis részletet ki nem tárgyalt. Olvasóként pedig egyik ámulatból esünk a másikba, ahogyan a rétegeket lefejti nemcsak a metszetről, hanem Blake gondolatairól, világképéről, megveszekedett különcségéről. William Blake szerint Isaac Newton végzetes csapást mért az emberi képzeletre, ő pedig ebben a képben próbálta megragadni, miként is testesíti meg a korszakos zseni fizikus az újkori racionalizmusnak a csapdáját.

hvg.hu

Földényi egyszerre szedi elemeire a festményt, és viszi az olvasót időutazásra Blake korába. „Blake tisztában volt azzal, hogy bolondnak tartják. Ő viszont a józan ész híveit tartotta olyan bolondoknak, akik nincsenek tisztában a saját bolondságukkal” – próbál közel vinni a szerző Blake világnézetéhez, amely a maga korában is renegátnak számított. Ez az a kor, amikor a hagyományos vallási intézmények a kötelező érvényüket vesztették, és a kereszténység többé nem mindent egyben tartó mitológia. Ebben a korban pedig szembe kellett nézni a kérdéssel, hogy alapozhat-e az ember önmagára világot. A Newton álma valójában ennek a kérdésnek a képi megfogalmazása, a mai korból nézve pedig egészen ide látszik és érződik az az otthontalanság, amely átszűrődik rajta. Talán mert ma is ugyanazt érezzük. (V. É.)

Jelenkor Kiadó, 296 oldal, 3999 forint

Mario Livio: Galilei és a tudománytagadók

Egy újabb történet a tudomány és a tudományellenesség összecsapásáról, amely legalább annyit elárul a mai korról, mint a címszereplő Galilei koráról. Mario Livio nem is csinál titkot ebből a párhuzamból: miközben közel hozza Galilei felfedezéseit és megmutatja az inkvizíció működését, valamint az e kettő között feszülő érdekellentétet, ezt kivetíti a mai kor klímaválságára, a tudomány relativizálására.

Mario Livio rendkívül érzékletesen tudja visszaadni a felfedezés izgalmát, de a tudományos áttörések megszületésének a történetét egy igazi életrajzba ágyazza, ahol végigmegyünk Galilei gyerekkorán, a családi életén, a mindennapos küzdelmein. Galileo a távcsöveivel egy, a maga korában tökéletlennek számító univerzumot mutatott meg – még hogy állócsillagok sokasága található a Tejúton! –, szembement az akkori tudományos állásponttal, nem is beszélve arról, hogy mennyire irritálta az egyházat. Ahogy ma egy apró vírus, annak idején a hatalmas univerzum működése emlékeztette az embereket arra, hogy nekünk, embereknek nem feltétlenül kell hinnünk ezekben ahhoz, hogy valóságosak legyenek. Más szóval, bármit vallott, hirdetett és fogadott is el az egyház az univerzumról, az semmit sem változtatott sem a Nap, sem a Föld mozgásán.

Galilei egyszerűen azt szerette volna, hogy a tudomány maradjon meg a tudósoknak, a hit pedig az egyháznak. Ennek a gondolatnak a mai érvényességét visszhangozza ez a könyv is, amely így nemcsak Galielei életrajza, hanem a tudomány szabadságának a védirata is lesz. (V. É.)

Európa Könyvkiadó, 278 oldal, 4399 forint

Annie Ernaux: Évek

A kortárs francia irodalom legjelentősebb alkotójaként emlegetik, akinek a neve ott forgott az irodalmi Nobel-díjra esélyesek között – sőt, volt, ahol a legesélyesebbnek tartották –, az Évek című könyvét pedig a kritika is mesterműnek kiáltotta ki. Annie Ernaux az emlékezés és a felejtés könyvét írta meg az Években, átszűrve magán és az életén a 20. század második felét, és ezzel egy egész generáció intim portréját is megrajzolja. „Felidézni egy egyedi életsorsot, de egy nemzedék történetének keretébe ágyazva” – tűzi ki a célt a szerző. Az egyéni létezése együtt mozog egy egész generációéval, a kihívás pedig az, hogy a történelmi időt, a gondolatok, viselkedésminták, sőt érzések változását egy nő magánéletében is tetten érje. Ez azért is kíván mesteri bánásmódot, mert a változás ebben a léptékben szinte észrevétlen, az idő múlása akkor lesz igazán mellbevágó, ha távolabbról nézünk vissza.

Az Évek az író születésétől, 1940-től egészen 2006-ig követi végig a személyes történeteket, amelyeken végig lecsapódnak a történelmi események, a kulturális kulcspillanatok, a gazdasági változások, az összefonódásokat pedig a többes szám egyes személyben való mesélés is jelzi. „Olyan folyamatos elbeszélő múltban úszó szöveg lesz, amely fokozatosan bekebelezi a jelent, egy emberi élet utolsó képét is magába olvasztva” – írja körül a műfajt a könyv utolsó lapjain. Ernaux-nak sikerül megragadnia az idő kimondhatatlan múlását, és kísérletet tesz arra is, hogy megmentsen valamit „az időből, amelyben már soha nem leszünk”. (V. É.)

Magvető Könyvkiadó, 259 oldal, 3499 forint

Irvin D. Yalom – Marilyn Yalom: Halálról és életről

„Marilynnel együtt töltjük a nap hátralévő részét. Valami azt súgja, hogy egy pillanatra se tévesszem szem elől, maradjak mellette, fogjam a kezét, ne engedjem el. Hetvenhárom évvel ezelőtt szerettem bele, nemrég ünnepeltük a hatvanötödik házassági évfordulónkat. Tudom, hogy nem megszokott dolog ilyen mélyen és ilyen sokáig szeretni valakit. De még most is felélénkülök, amikor a feleségem belép a szobába” – írja Irvin D. Yalom, a neves pszichiáter feleségével, Marilyn Yalommal közösen írt Halálról és életről című kötetükben.

Különleges kapcsolat az övék, rajongásig szerették és kísérték egymást az élet sűrűjében, miután pedig kiderül, hogy Marilyn gyógyíthatatlan betegségben szenved, úgy döntenek, a halállal is közösen, bátran és dokumentáltan néznek szembe. Az ő közös, egymástól való búcsújuk ez a kötet, amelyben fejezetenként váltva egymást írnak megpróbáltatásaikról, emlékeikről, a halálhoz való viszonyukról, miközben kibomlanak előttünk boldog és gazdag közös életük szeretetteljes jelenetei.

Marilyn összeszedetten készül a saját halálára, fáj neki, hogy el kell szakadnia a férjétől, a gyerekeitől, és legkisebb unokáitól, akiket már nem láthat felnőni, miközben a több hónapig tartó kemoterápia és injekciós kezelések után egyre közeledik ahhoz, hogy az orvosasszisztált öngyilkosságot válassza. Irvin pedig minden percet vele tölt, tagad, és titkon reménykedik: mellbevágó fejezet, amikor arról beszél, a feleségének már csak napjai vannak hátra. Marilyn halála után Irvin tovább írja a könyvet, beengedve az olvasót a gyászfolyamat legintimebb pillanataiba is, az ürességbe, abba, hogy újra és újra emlékeztetnie kell magát arra, hogy már nincs kivel megosztani a közös pillanatokat, hogy a múlt egy részét el kellett temetnie a feleségével együtt. Szívszorítóan szép, emlékezetes könyv, amelynek segítségével nemcsak a halállal való szembenézésről, hanem az élet értékéről is gondolkodhatunk. (V. É.)

Park Kiadó, 248 oldal, 3499 forint

Jennifer A. Doudna, Samuel H. Sternberg: Meghekkelt teremtés

Két éve Jennifer A. Doudna (Emmanuelle Charpentierrel közösen) kémiai Nobel-díjat kapott az úgynevezett CRISPR/Cas-9 technológia megalkotásáért. Ez egy olyan génszerkesztő eljárás, amivel a sejteken belül lehetséges megváltoztatni a DNS felépítését. Kicsit leegyszerűsítve: fogják a tudósok, és szétszedik majd újra összelegózzák a DNS-t úgy, hogy közben a kívánt hatást érjék el. Az eljárás alkalmas az ember génjeinek is az átszerkesztésére. Ugyanakkor a forradalmi felfedezés hihetetlen veszélyeket és etikai problémákat is jelent egyben.

A biokémikus Jennifer A. Doudna a szerzőtársával-kollégájával nemcsak azt írja le ebben a kötetben, mi is ez a CRISPR/Cas-9 technológia, hanem bemutatja vívódásait is a saját szerepével, felelősségével kapcsolatban. Arra jut, hogy a tudományos felfedezés örökre megváltoztatja a nézeteinket a teremtésről és az evolúcióról. Hiszen eddig az ember genomját (is) kizárólag a véletlenszerű mutáció és a természetes szelekció kettős ereje alakította. Most viszont a kezünkbe került a lehetőség, hogy bármely élő ember, és bármely a jövőben megszülető ember DNS-ét megváltoztathassuk.

Mit fogunk kezdeni ezzel a félelmetes hatalommal? „Képzeljünk el egy olyan jövőt, amelyben a gazdagabb emberek a kiváltságos génkészletüknek köszönhetően egészségesebben és hosszabb ideig élnek” – írja Nobel-díjas tudós és hozzáteszi, ennek már tudományos akadályai alig vannak. Ő azonban úgy véli, a veszélyek ellenére nem leállítani kell a kutatásokat, hanem ellenkezőleg, egyre nagyobb erővel kell keresni a sokasodó kérdésekre a válaszokat. Mint írja, már a történelemből megtanulhattuk, hogy „hiába nem vagyunk felkészülve a tudományos fejlődésre, az attól még bekövetkezik. Valahányszor megfejtjük a természet egyik titkát, egy kísérlet véget ér – de nyomban kezdetét veszi sok másik”. (B. I.)

HVG Könyvek, 344 oldal, 4200 forint

Kozma Lilla Rita: Utcamesék – Történetek hajléktalanságról

„Kiérve a kapun Laci elővett egy cigit a zsebéből. Lillát is kínálta. Biztosan látta, hogy neki is szüksége lenne rá, de tudta, hogy ő nem cigizik. Meglepettségét nem leplezte, amikor Lilla a kezét nyújtotta egy szálért.” Kozma Lilla Rita Utcamesék című novelláskötete ezek miatt a cigaretták miatt tud igazán erős lenni: amelyekre még annak is szüksége van, aki pedig nem is dohányzik. Csak ha muszáj, mert mást képtelen tenni, hogy egy kicsit oldjon a feszültségen, ami olyan kicsire húzza össze a gyomrát.

Az Utcamesék novellái hajléktalanokról szólnak, de korántsem csak a megszokott formában: a nézőpontja hangsúlyosan a szociális munkásé, még amikor talán nem is ez volt az írói szándék, akkor is ott hömpölyög a szöveg mögött. Mert az egy dolog, hogy ez a könyv is érzékenyen mutatja be a hajléktalan emberek sorstörténeteit, és ezzel érzékenyít is: ez szinte a minimum, amit egy hasonló kötettől várnánk. Hogy megértesse, még jobb esetben átélhetővé tegye, miért nem akarja feltétlenül egy hajléktalan, hogy „megmentsék” és bezsuppolják egy melegedőbe. Hogy megmutassa, létezik az erőszak- és alkoholgőzös aluljáróknak is boldogsága, még ha ezt a szerencsésebb 99 százalék elképzelni se tudja. Hogy bepillantást adjon, hogy működik – vagy nem működik – a hajléktalanellátás rendszere az országban.

Ez is mind megvan az Utcamesékben, mégis az adja az igazi feszültségét, hogy érezni benne, ahogyan még az az ember is beleroppan a tehetetlenségérzetbe, a fájdalomba vagy a lelkifurdalásba, aki a társadalom abszolút kisebbségeként egyébként mindent megpróbál megtenni, hogy segítsen az érintetteken, de még ez is kevés, mert ezer akadályozó tényező lehet, mert van, aki egyszerűen nem akarja, hogy segítsenek neki, és mert a világot nem mindig lehet helyrehozni. Ha próbálkozunk vele, akkor se válik igazságosabb hellyé, és ha nem próbálkozunk, akkor se. De mégiscsak jobb, ha végül úgy terítenek ki, hogy legalább megpróbáltuk. (K. B.)

Tarandus Kiadó, 194 oldal, 2490 forint

Parti Nagy Lajos: Árnyékporocska

Beczkóyné Kner Piroska: Szakácskönyv

Könyveket a hősökről írnak, nem a szegény rokonról. Vagy ha mégis, akkor igazából azért, mert megtalálta a szerencséjét, és többé már nem ő a szegény rokon. A szegény rokon magáról sem ír, kit is érdekelné az ő sorsa, az ő szenvedélye. Beczkóyné Kner Piroska a szegény rokon volt egy neves családban: a házassága, a gyereke, az egész élete sem hozta meg neki a jólétet, a történelem pedig még messzebb sodorta bármilyen boldog végkifejlettől. Hiába született a leghíresebb nyomdászcsaládba és írt nekik egy komplett szakácskönyvet, az írása és a nyomda soha nem találkozott. Vagy mert épp háború dúlt, vagy a válság idején lett nagyzoló a polgári konyha, aztán meg csak a feledés maradt a kamrában, egy zsák véres liszttel.

Kner Piroska könyvét most a Magvető és a Kner család szülővárosának, Gyomaendrődnek a könyvtára porolta le, mellé, kisregénynek beillő elősző gyanánt, Parti Nagy Lajos írta meg a szerző életét, a szegény rokon történetét. „Féltényregényének” pár bekezdéses monológjaiból áll össze ez a történet, amely a Kner család dokumentumai között elérhető ténymorzsákon alapul, kerekké azonban az író teszi, tollában a 20. század első felének minden kínjával, amely a szegény rokont elérheti, a válságtól a holokauszton át az államosításig.

És hogy milyen is Kner Piroska szakácskönyve? Mintha a nagymamám írta volna, aki úgy élt kilencven évet, hogy abba minden rossz belefért, ami csak beleférhetett a 20. századba: világháború és forradalom, csapodár férj és disszidáló gyerek, jólét után szegénység. A kelt tészta receptje viszont haláláig ott volt a kezében, és ha az kisült, egy pillanatra eltűnt minden fájdalom. (Gy. M.)

Magvető Kiadó, 468 oldal, 5499 forint

Idén a HVG, a hvg.hu, a hvg360 és a HVG Könyvek közreműködői kötetek szempontjából is termékeny évet tudhatnak maguk mögött, a karácsonyi listánk pedig nem lenne teljes, ha nem mutatnánk rá ezekre is a könyvesboltok polcain. Íme, a hvg-s felhozatal:

• Dezső András: Fedősztori (21. Század Kiadó, 425 oldal, 4290 forint)
• Kovács Bálint: Lehetne, hogy csak aludjunk? (Pesti Kalligram, 272 oldal, 3990 forint)
• Kőhalmi Zoltán: Az utolsó 450 év (Helikon Kiadó, 248 oldal, 3999 forint)
• Németh Róbert: Nem vagyok itt (Noran Libro, 195 oldal, 2900 forint)
• Tanács Eszter: Férfiak gyermek nélkül (HVG Könyvek, 320 oldal, 3900 forint – várható megjelenés: 2022. február)

  

  hvg.hu

A karácsonyi könyvajánlónk első részét itt olvashatja.

Idén sok könyvet forgattunk és sok könyvről írtunk, ha további inspirációra van szüksége, itt és itt megtalálja a korábbi könyvkritikáinkat.