Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A tihanyi bencés monostort alapító I. András király szűkebb családjához – és talán magához az uralkodóhoz is – tartozhatnak azok a csontok, amelyek tudományos vizsgálatának első lépéséről most számoltak be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatói.
Bár a tihanyi apátság alapítólevelében I. András a monostort saját maga és családja temetkezési helyéül jelölte ki, és a krónikák is arról tesznek említést, hogy András királyt itt temették el 1060-ban, majd fia, Dávid herceg végső nyughelye is a monostor lett 1090 körül, a modern technológiának köszönhetően csak most győződhetünk meg róla, hogy valóban az uralkodó földi maradványai vannak-e a tihanyi királykriptában.
A kripta területén utoljára 1953-ban végeztek kiterjedt régészeti munkákat, és ezek folyományaként vált szükségessé egy úgynevezett hitelesítő feltárás, amely végül idén nyár elején zajlott le az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) koordinálásával A Tihanyi Királykripta multidiszciplináris kutatása című projekt keretében.
A Tihanyi Bencés Apátság Királykriptájának újabb feltárásakor négy, 11. századi sírt találtak, melyek közül három szabályos rendben, a három hajó azonos részén, míg a negyedik ‒ mérete alapján feltehetően egy gyerek sírja ‒ az északi hajó nyugati végén, a többi sírtól nem messze lett kialakítva.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont közleménye hangsúlyozza, hogy
a négy sír nemcsak egyetlen korszak lenyomata, hanem az Árpád-dinasztia egy korai családi ágának allegóriája is egyben.
A hitelesítő feltárás első lépéseként a sírhely 1953-ban kialakított betonszarkofágjából három rossz állapotú faládát emeltek ki, amelyek "méltatlanul rossz körülmények között őrzött" emberi maradványokat tartalmaztak.
A csontanyagon Mende Balázs Gusztáv, a BTK Archeogenomikai Intézetének tudományos főmunkatársa végzett antropológiai felmérést, majd ezt követően került sor a maradványok szénatomos kormeghatározására.
A szén 14-es tömegszámú izotópjának aránya az idő múlásával egyre csökken, így ennek a folyamatnak a segítségével a szerves minták abszolút korát meg lehet határozni. A vizsgálatokat először a debreceni ATOMKI ‒ Isotoptech Zrt. radiokarbon-laboratóriumában végezték el, majd az itteni mérési eredmények alapján két nemzetközileg magasan jegyzett laboratóriumban (Poznan és Mannheim) is megismételték azokat.
A laboratóriumi vizsgálatok összesített adatai alapján pedig kimondható, hogy a két felnőtt férfihez köthető csontmaradványok biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakából valók. A vizsgálati eredmények azt is megerősítették, hogy a korai használati fázist követően a kriptát temetkezési célra nem használták, a többi csontmaradvány már a 15. század végétől keltezhető, míg az előkerült csontok nagyobb része 17‒19. századi radiokarbon-adatokat mutatott.
A okleves források, a történeti kutatás eddigi eredményei, az apátság történeti hagyománya és az újonnan elvégzett régészeti feltárás alapján a kutatásban részt vevő szakemberek szerint megállapítható,
hogy a 11. századra keltezhető csontmaradványok I. András király és szűkebb családja földi maradványaihoz tartozhatnak.
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
