Kult Kovács Bálint 2021. június. 11. 11:26

Kultúra a NER-ben: több százmillió lovas színházra, Vidnyánszkyék milliárdokról dönthetnek

Szépen kirajzolódik az előadó-művészeti többlettámogatások listájából, milyen színház igazán fontos a kormánynak: a lovas színházak mindent visznek, a független, „kísérletező” alkotók érjék be az apróval. A most kimaradt pályázókat senki nem tájékoztatta, mire számíthatnak, és százmillióért igazgathatja az ország új színházát az államtitkár kedves intézménye.

240 millió forintnyi közpénz a lovas színházaknak, 50 milliós támogatás a Demeter Szilárd kikötőjébe beúsztatott A38 hajónak, 80 millió a Turay Ida bulvárszínháznak, a lehető legkisebb, egymilliós támogatás a csaknem 40, kritikailag sikeres előadást műsoron tartó Manna Produkciónak, hárommillió az előadásaival Oslótól New Yorkig tucatnyi országba meghívott Dollár Papa Gyermekei társulatnak: megjelent az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) honlapján a minisztérium június 3-án meghozott döntéseinek listája.

Kormánydöntés, titokban

A táblázatok azt mutatják meg, mely szervezetnek mennyi jutott abból a keretből, amelyet „előadó-művészeti szervezetek többlettámogatásának” neveznek, és amely támogatási forma a kultúr-tao megszüntetése után született meg. A tao 2018 előtt a színházak és más előadó-művészeti szervezetek egyik legfontosabb támogatási formája volt: a nettó jegybevétel nyolcvan százalékáig kaphattak támogatást, amely a cégek társasági adójából volt leírható. A fenntartó pedig a tao bevezetésével sok esetben lényegében ugyanekkorra összeget el is vont a szervezetektől, tehát azok rá is voltak szorulva erre az összegre; nem csoda, hogy pánikot okozott, amikor a kormány minden egyeztetés nélkül, egyik pillanatról a másikra megszüntette az egészet, és az objektív, számokon alapuló támogatási forma helyett bevezetett egy olyat, amelyről már a minisztérium dönthet, ráadásul titokban tartott szempontok szerint; azóta sem derült ki többek között, vajon miért csak az addigi összeg egyharmadát ítélték meg az Alföldi Róberttel jó kapcsolatot ápoló Átriumnak, amelynek vezetői sosem titkolták, ha problémát észleltek a kormány működésében.

Átrium

A taót persze sokan kritizálták a szakmában, mivel sok szervezet kihasználta a jogi szabályozás kiskapuit – vagy egyszerűen csak törvényt sértett –, vélhetően hazudott a jegybevételről vagy trükközött a jegyeladással, azonban az eltörlése finoman szólva sem teremtett tisztább helyzetet: amikor a kormány először döntött az új támogatásról, rengeteg esetben nem tartották be a saját szabályaikat, olyanoknak utaltak tízmilliókat, akik nem is pályázhattak volna, fideszes politikusokhoz kötődő cégek, tűzoltó egyesületek, sportszerárusítással és vetőmaggal foglalkozó vállalkozók nyertek, és egymilliárdot utaltak a Vidnyánszky Attila által vezetett Nemzeti Színház egy olyan szervezetének, amelyet a döntés pillanatában még be sem jegyeztek (ez lett a vidékre színházi előadásokat vivő Déryné Program).

Pedig Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a tao megszűntetéséről szóló egyik első mondatában rögtön leszögezte: „világos, megismerhető szempontok” alapján dönt majd az Emmi.

Az egész rendszerre viszont sokkal inkább a bizonytalanság és a teljes információhiány a jellemző. A színházi szakmát felháborító hír volt néhány hete, hogy a 30 éves múltra visszatekintő, a szakma által a legjobbak és legfontosabbak között számon tartott szegedi Thealter Fesztivál idén egyetlen forint támogatást sem kapott a működésére. És a Thealter vagy a szervező MASZK egyesület jelen támogatási listán sem szerepel egyik rubrikában sem.

Kivéreztetés és törvénytelenség: problémás pénzosztás a független színházaknál

Olyan neveket is találni a kormány által bőkezűen támogatottak listájában, amelyek nem szerepelhetnének rajta. De a kuratóriumban is ülnek olyanok, akiknek a törvény szerint nem lenne szabad, és más súlyos problémák is felmerültek a független, szabadtéri és nemzetiségi színházak Emmi által koordinált támogatási rendszerében.

Mint azt a hvg.hu a szervezőktől megtudta, több kategóriában is pályáztak a többlettámogatásra, azonban annak ellenére, hogy az első két döntési lista már megjelent, semmilyen visszajelzést nem kaptak arról, vajon a továbbiakban számíthatnak-e még kedvező döntésre, vagy elutasították a pályázatukat, és külön érdeklődésre sem sikerült a nyilvánosan elérhető felületen információt kapniuk. Így jelenleg úgy szervezik a hetek múlva kezdődő fesztivált, hogy fogalmuk sincs, számíthatnak-e támogatásra.

Lóra, magyar!

Ilyen előzmények után nem csoda, hogy a létrehozása után három évvel, legutóbb megítélt támogatás sem épp arról szól, amiről szólnia kellene: a művészi értéket létrehozó, a magyar kulturális élet fejlődését szolgáló, nem elsősorban kommerciális elvek alapján működő előadó-művészeti szervezetek támogatásáról.

Vagy máshogy nézve ugyanazt: az is kiolvasható a listából, mi számít a Nemzeti Együttműködés Rendszerben a magyar művészet felvirágoztatójának, és mi a futottak még-kategória.

A (holtversenyben) messze legnagyobb támogatást, a például a Mannának is megítélt legkisebb támogatási összeg százszorosát, 100 millió forintot kapott az Auditórium Hungaricum nevű szervezet, többféle tevékenysége közül a lovas színházra: a Táncdalfesztivál-nosztalgiaműsort (sztárvendég többek közt Szikora Róbert és Zalatnay Sarolta) is szervező cég lovas színházi tevékenysége eddig mindössze néhány produkcióban merült ki, ezek közül a legújabb Az arany ló legendája volt, a népvándorlás korából, Kende vezérről; a showban feltűnt a Kurultaj harcosai mellett Kassai Lajos, a modern lovasíjászat megteremtője is.

Kassai Lajos világbajnok lovasíjász, az est főszereplője (k) a Lovas Világkupa versenysorozat gálájaként megrendezett Arany ló legendája show-n a Papp László Budapest Sportarénában 2019. november 30-án

De ők csak a legszerencsésebbek – vagy legjobbak! – a sok pályatárs között, a lovas színházak támogatása ugyanis kiemelt helyen szerepelt a mostani döntések között: összesen 240 millió forint közpénzt osztott szét közöttük a magyar kultúra felvirágoztatásáért felelős döntőbizottság, de a pályázati kiírás szerint ez az összeg a további döntések során 600 millióig fog felkúszni. Ez a harmadik legmagasabb keretösszeg a kiírás szerint: messze a legmagasabb összeget, másfél milliárd forintot a „társadalmilag érzékeny, szórakoztató színházi produkciók létrehozására” különítettek el. A kategóriára benyújtott pályázatokról ebben a körben még nem döntöttek; hogy mit takar a talányos név, csak később fog kiderülni.

Olyannyira kiemelt terület a lovas színházaké, hogy például a Szőcs Géza Magyar Történelmi Színházon (70 millió) vagy a mórahalmi Patkó Színházon (45 millió) kívül még a Magyar Versmondók Egyesülete is ebben a kategóriában pályázott és nyert 25 milliót, annak ellenére, hogy a szervezet honlapján egyelőre semmi nyoma nincs lovas színháznak, ami persze jellegéből adódóan nem is túl meglepő. De majd most! (Jól pályázni egyébként tudni kell, ezt mindenki tudja a szakmában: a Szőcs Géza Magyar Történelmi Színház „szabadtéri színházak működést kiegészítő támogatása” jeligére is nyert még 40 milliót, Mórahalom önkormányzata meg a Tér-Zene program támogatása miatt kap még 7 és felet.)

Elsőre meglepőnek tűnhet a kategóriák között a „Hajón, vízi eszközön működő előadó- művészeti színtér működési többlettámogatása” is, mivel a hajós művészet eddig nem volt kifejezetten felülreprezentált területe a magyar kultúrának, de hamar elmúlik a meglepetés, ha látjuk, hogy a „színtérnek” megítélt 67 millió forintos támogatásból 50 milliót elvitt az A38 hajó. Az az A38 hajó, amely a kormányt saját bevallása szerint 110 százalékig támogató Demeter Szilárd miniszteri biztos és Petőfi Irodalmi Múzeum-igazgató kultúrpolitikai terveinek egyik központi eleme, és ahová hamarosan beköltözik az évi 118 milliárd forintnyi közpénzből működő közmédia bástyája, a Petőfi Rádió (a Petőfi TV után).

Fekete, Nemcsák, L. Simon, Vidnyánszky

Ez a támogatási lista erősíti meg azt is, amit a mára kulturális államtitkárrá előlépett Fekete Péter „alma matere”, a Békéscsabai Jókai Színház jelenlegi, Feketét követő igazgatója, Seregi Zoltán már bejelentett: a Szentesen létrehozandó, vadonatúj színház gyakorlatilag a Jókai Színház gyarmata lesz, nem írnak ki pályázatot, hogy a rátermett színházi tehetségek esetleg megmutatkozhassanak egy új helyen. (Ráadásul Szentes szimbolikus város az ország színházi életében: az itteni gimnázium drámatagozatán végzett megannyi, a magyar színházat meghatározó művész.) A Békéscsabai Jókai Színház ugyanis 100 millió forintot kapott a szentesi színház beindítására.

Vannak aztán olyan tételek is a listán, amelyek egyszerűen megmagyarázhatatlanok. „Minősítéssel nem rendelkező önkormányzati fenntartású színházak támogatása” címszóval kapott támogatást, mégpedig nem is keveset – 20 millió forintot – az Aktor Produkció, annak ellenére, hogy a szervezet nem „minősítéssel nem rendelkező önkormányzati fenntartású színház”, de még csak nem is állít magáról ilyesmit: produkciós irodáról van szó. Az már csak hab a tortán, hogy az Aktorról a legutolsó elérhető hír, hogy hűtlen kezelés miatt tettek ellenük büntetőfeljelentést, az eggyel korábbi hír pedig, hogy a pécsi önkormányzat vizsgálata súlyos problémákat talált a Pécsi Országos Színházi Találkozót (POSZT) szervező kft. működésében, például dupla kifizetések gyanúja merült fel, de a vizsgálatban szó volt 60 millió forint kiszámlázásáról is ellenőrizhető teljesítési igazolások nélkül. Azóta nem jött hír arról, hogy a nyomozást megnyugtatóan lezárták volna – ahogy azt megírtuk nemrég, amikor a szervezetnek épp ötmillió forintot ítélt meg a minisztérium, pont miután a cég székhelyet módosított, így már pont nem a kormánytól függetlenül működő, fővárosi kuratórium döntött a támogatásáról.

A minősítéssel nem rendelkező, önkormányzati fenntartású színházak kiegészítő támogatására egyébként összesen 500 millió forint jut majd; ez épp ugyanannyi, mint az – egyébként dicséretes kezdeményezéssel – a határon túli társulatokkal való együttműködést célzó „Közös gyökereink” nevű programra szánt keretösszeg.

Jelentős, 50 millió forintos támogatást kapott a Tihanyi Szabadtéri Színpadot is működtető Levendula Színpad is, amelyet az a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola hozott létre, amely ugyanarra a székhelyre van bejegyezve, mint több olyan cég, amelyhez korábban köze volt L. Simon Lászlónak vagy a feleségének, és amely a kultúr-tao eltörlése utáni legelső támogatási körben hatalmas, 1,1 milliárd forintos támogatást kapott. Ehhez jön még hozzá a Tihanyi Szabadtéri Játékok 10 milliós támogatása.

Csak az összegek összehasonlítása miatt érdekes, hogy a többnyire telt házakkal futó színházat üzemeltető és megannyi kulturális programot szervező, a szakma figyelmétől övezett, ám a legutóbbi önkormányzati választásokon ellenzékbe került város intézménye, a Szentendrei Kulturális Központ 12 millió forintot kapott.

A fenti számok után már érzékelhető, mit is jelent az, hogy az úgynevezett „kísérletező színházak működést kiegészítő támogatására” jogosult, a mostani listán szereplő, összesen 39 társulat átlagosan alig több, mint 4,5 millió forintot kap. Ez az a kategória, ahol a színtéren sokszor bizonyított, elismert társulatok 1-2-3 millió forintokat kapnak. A kategóriára ebben a döntési körben 183 millió forintot osztottak szét. (A teljes keretösszeg a pályázati kiírás szerint 300 millió forint lesz.) Összehasonlításul: az új SZFE-ben is szerepet (és szép fizetést) kapó Nemcsák Károly felesége által alapított, a Vidnyánszky Attila-féle Magyar Teátrumi Társaságban alapító tagként jelen lévő, kizárólag kommersz közönségsikerekben utazó Turay Ida Színház egymaga kapott 80 millió forintot. (Igaz, külön kategóriába pályázhattak a táncos szervezetek: természetesen köztük is vannak kísérletező, független társulatok.)

Vidnyánszky Attila

És hogy teljes legyen a kép, ugyanezek között a döntések között tették közzé valamivel korábban azt, hogy a járvány miatt életre hívott Köszönjük, Magyarország! program folytatását, a Köszönjük, Magyarország! 2.0-t már az arra leginkább megfelelő szervezet kezelje: a Vidnyánszky Attila által alapított Déryné Művészeti nkft. Így most már arról is a kormány első számú színházi tótumfaktumához kötődő szervezet dönt, ki kaphat – vidéki fellépésekért cserébe – támogatást a járvány hatásait enyhítendő. A már bejegyzése előtt egymilliárd forinttal támogatott Déryné Program alá ezzel újabb 2 milliárd forint közpénz került.

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
EURO 2020 - kövesse a foci-Eb összes hírét a hvg.hu-n!
Vállalkozás Dobos Emese 2021. június. 20. 18:00

Magyar faluból, nyugdíjasokkal veszi fel a harcot a világcégekkel egy vállalkozás

Immár 27 asszonynak ad munkát a tardi Matyodesign társadalmi vállalkozás, akik akár 100-120 ezer forintot is "összehímezhetnek" nyugdíj mellé egy hónap alatt. A koronavírus-járvány azonban nemcsak a viszonteladóikat érintette hátrányosan, de a pandémia előtt induló új üzletágukat, a szervezett túrákat is. Az értékesítési modelljük azonban fordult. Váczi Rozival, a Matyodesign alapítójával beszélgettünk Tardon.