Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Szépen kirajzolódik az előadó-művészeti többlettámogatások listájából, milyen színház igazán fontos a kormánynak: a lovas színházak mindent visznek, a független, „kísérletező” alkotók érjék be az apróval. A most kimaradt pályázókat senki nem tájékoztatta, mire számíthatnak, és százmillióért igazgathatja az ország új színházát az államtitkár kedves intézménye.
240 millió forintnyi közpénz a lovas színházaknak, 50 milliós támogatás a Demeter Szilárd kikötőjébe beúsztatott A38 hajónak, 80 millió a Turay Ida bulvárszínháznak, a lehető legkisebb, egymilliós támogatás a csaknem 40, kritikailag sikeres előadást műsoron tartó Manna Produkciónak, hárommillió az előadásaival Oslótól New Yorkig tucatnyi országba meghívott Dollár Papa Gyermekei társulatnak: megjelent az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) honlapján a minisztérium június 3-án meghozott döntéseinek listája.
Kormánydöntés, titokban
A táblázatok azt mutatják meg, mely szervezetnek mennyi jutott abból a keretből, amelyet „előadó-művészeti szervezetek többlettámogatásának” neveznek, és amely támogatási forma a kultúr-tao megszüntetése után született meg. A tao 2018 előtt a színházak és más előadó-művészeti szervezetek egyik legfontosabb támogatási formája volt: a nettó jegybevétel nyolcvan százalékáig kaphattak támogatást, amely a cégek társasági adójából volt leírható. A fenntartó pedig a tao bevezetésével sok esetben lényegében ugyanekkorra összeget el is vont a szervezetektől, tehát azok rá is voltak szorulva erre az összegre; nem csoda, hogy pánikot okozott, amikor a kormány minden egyeztetés nélkül, egyik pillanatról a másikra megszüntette az egészet, és az objektív, számokon alapuló támogatási forma helyett bevezetett egy olyat, amelyről már a minisztérium dönthet, ráadásul titokban tartott szempontok szerint; azóta sem derült ki többek között, vajon miért csak az addigi összeg egyharmadát ítélték meg az Alföldi Róberttel jó kapcsolatot ápoló Átriumnak, amelynek vezetői sosem titkolták, ha problémát észleltek a kormány működésében.
A taót persze sokan kritizálták a szakmában, mivel sok szervezet kihasználta a jogi szabályozás kiskapuit – vagy egyszerűen csak törvényt sértett –, vélhetően hazudott a jegybevételről vagy trükközött a jegyeladással, azonban az eltörlése finoman szólva sem teremtett tisztább helyzetet: amikor a kormány először döntött az új támogatásról, rengeteg esetben nem tartották be a saját szabályaikat, olyanoknak utaltak tízmilliókat, akik nem is pályázhattak volna, fideszes politikusokhoz kötődő cégek, tűzoltó egyesületek, sportszerárusítással és vetőmaggal foglalkozó vállalkozók nyertek, és egymilliárdot utaltak a Vidnyánszky Attila által vezetett Nemzeti Színház egy olyan szervezetének, amelyet a döntés pillanatában még be sem jegyeztek (ez lett a vidékre színházi előadásokat vivő Déryné Program).
Pedig Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a tao megszűntetéséről szóló egyik első mondatában rögtön leszögezte: „világos, megismerhető szempontok” alapján dönt majd az Emmi.
Az egész rendszerre viszont sokkal inkább a bizonytalanság és a teljes információhiány a jellemző. A színházi szakmát felháborító hír volt néhány hete, hogy a 30 éves múltra visszatekintő, a szakma által a legjobbak és legfontosabbak között számon tartott szegedi Thealter Fesztivál idén egyetlen forint támogatást sem kapott a működésére. És a Thealter vagy a szervező MASZK egyesület jelen támogatási listán sem szerepel egyik rubrikában sem.
Kivéreztetés és törvénytelenség: problémás pénzosztás a független színházaknál
Olyan neveket is találni a kormány által bőkezűen támogatottak listájában, amelyek nem szerepelhetnének rajta. De a kuratóriumban is ülnek olyanok, akiknek a törvény szerint nem lenne szabad, és más súlyos problémák is felmerültek a független, szabadtéri és nemzetiségi színházak Emmi által koordinált támogatási rendszerében.
Mint azt a hvg.hu a szervezőktől megtudta, több kategóriában is pályáztak a többlettámogatásra, azonban annak ellenére, hogy az első két döntési lista már megjelent, semmilyen visszajelzést nem kaptak arról, vajon a továbbiakban számíthatnak-e még kedvező döntésre, vagy elutasították a pályázatukat, és külön érdeklődésre sem sikerült a nyilvánosan elérhető felületen információt kapniuk. Így jelenleg úgy szervezik a hetek múlva kezdődő fesztivált, hogy fogalmuk sincs, számíthatnak-e támogatásra.
Lóra, magyar!
Ilyen előzmények után nem csoda, hogy a létrehozása után három évvel, legutóbb megítélt támogatás sem épp arról szól, amiről szólnia kellene: a művészi értéket létrehozó, a magyar kulturális élet fejlődését szolgáló, nem elsősorban kommerciális elvek alapján működő előadó-művészeti szervezetek támogatásáról.
Vagy máshogy nézve ugyanazt: az is kiolvasható a listából, mi számít a Nemzeti Együttműködés Rendszerben a magyar művészet felvirágoztatójának, és mi a futottak még-kategória.
A (holtversenyben) messze legnagyobb támogatást, a például a Mannának is megítélt legkisebb támogatási összeg százszorosát, 100 millió forintot kapott az Auditórium Hungaricum nevű szervezet, többféle tevékenysége közül a lovas színházra: a Táncdalfesztivál-nosztalgiaműsort (sztárvendég többek közt Szikora Róbert és Zalatnay Sarolta) is szervező cég lovas színházi tevékenysége eddig mindössze néhány produkcióban merült ki, ezek közül a legújabb Az arany ló legendája volt, a népvándorlás korából, Kende vezérről; a showban feltűnt a Kurultaj harcosai mellett Kassai Lajos, a modern lovasíjászat megteremtője is.
De ők csak a legszerencsésebbek – vagy legjobbak! – a sok pályatárs között, a lovas színházak támogatása ugyanis kiemelt helyen szerepelt a mostani döntések között: összesen 240 millió forint közpénzt osztott szét közöttük a magyar kultúra felvirágoztatásáért felelős döntőbizottság, de a pályázati kiírás szerint ez az összeg a további döntések során 600 millióig fog felkúszni. Ez a harmadik legmagasabb keretösszeg a kiírás szerint: messze a legmagasabb összeget, másfél milliárd forintot a „társadalmilag érzékeny, szórakoztató színházi produkciók létrehozására” különítettek el. A kategóriára benyújtott pályázatokról ebben a körben még nem döntöttek; hogy mit takar a talányos név, csak később fog kiderülni.
Olyannyira kiemelt terület a lovas színházaké, hogy például a Szőcs Géza Magyar Történelmi Színházon (70 millió) vagy a mórahalmi Patkó Színházon (45 millió) kívül még a Magyar Versmondók Egyesülete is ebben a kategóriában pályázott és nyert 25 milliót, annak ellenére, hogy a szervezet honlapján egyelőre semmi nyoma nincs lovas színháznak, ami persze jellegéből adódóan nem is túl meglepő. De majd most! (Jól pályázni egyébként tudni kell, ezt mindenki tudja a szakmában: a Szőcs Géza Magyar Történelmi Színház „szabadtéri színházak működést kiegészítő támogatása” jeligére is nyert még 40 milliót, Mórahalom önkormányzata meg a Tér-Zene program támogatása miatt kap még 7 és felet.)
Elsőre meglepőnek tűnhet a kategóriák között a „Hajón, vízi eszközön működő előadó- művészeti színtér működési többlettámogatása” is, mivel a hajós művészet eddig nem volt kifejezetten felülreprezentált területe a magyar kultúrának, de hamar elmúlik a meglepetés, ha látjuk, hogy a „színtérnek” megítélt 67 millió forintos támogatásból 50 milliót elvitt az A38 hajó. Az az A38 hajó, amely a kormányt saját bevallása szerint 110 százalékig támogató Demeter Szilárd miniszteri biztos és Petőfi Irodalmi Múzeum-igazgató kultúrpolitikai terveinek egyik központi eleme, és ahová hamarosan beköltözik az évi 118 milliárd forintnyi közpénzből működő közmédia bástyája, a Petőfi Rádió (a Petőfi TV után).
Fekete, Nemcsák, L. Simon, Vidnyánszky
Ez a támogatási lista erősíti meg azt is, amit a mára kulturális államtitkárrá előlépett Fekete Péter „alma matere”, a Békéscsabai Jókai Színház jelenlegi, Feketét követő igazgatója, Seregi Zoltán már bejelentett: a Szentesen létrehozandó, vadonatúj színház gyakorlatilag a Jókai Színház gyarmata lesz, nem írnak ki pályázatot, hogy a rátermett színházi tehetségek esetleg megmutatkozhassanak egy új helyen. (Ráadásul Szentes szimbolikus város az ország színházi életében: az itteni gimnázium drámatagozatán végzett megannyi, a magyar színházat meghatározó művész.) A Békéscsabai Jókai Színház ugyanis 100 millió forintot kapott a szentesi színház beindítására.
Vannak aztán olyan tételek is a listán, amelyek egyszerűen megmagyarázhatatlanok. „Minősítéssel nem rendelkező önkormányzati fenntartású színházak támogatása” címszóval kapott támogatást, mégpedig nem is keveset – 20 millió forintot – az Aktor Produkció, annak ellenére, hogy a szervezet nem „minősítéssel nem rendelkező önkormányzati fenntartású színház”, de még csak nem is állít magáról ilyesmit: produkciós irodáról van szó. Az már csak hab a tortán, hogy az Aktorról a legutolsó elérhető hír, hogy hűtlen kezelés miatt tettek ellenük büntetőfeljelentést, az eggyel korábbi hír pedig, hogy a pécsi önkormányzat vizsgálata súlyos problémákat talált a Pécsi Országos Színházi Találkozót (POSZT) szervező kft. működésében, például dupla kifizetések gyanúja merült fel, de a vizsgálatban szó volt 60 millió forint kiszámlázásáról is ellenőrizhető teljesítési igazolások nélkül. Azóta nem jött hír arról, hogy a nyomozást megnyugtatóan lezárták volna – ahogy azt megírtuk nemrég, amikor a szervezetnek épp ötmillió forintot ítélt meg a minisztérium, pont miután a cég székhelyet módosított, így már pont nem a kormánytól függetlenül működő, fővárosi kuratórium döntött a támogatásáról.
A minősítéssel nem rendelkező, önkormányzati fenntartású színházak kiegészítő támogatására egyébként összesen 500 millió forint jut majd; ez épp ugyanannyi, mint az – egyébként dicséretes kezdeményezéssel – a határon túli társulatokkal való együttműködést célzó „Közös gyökereink” nevű programra szánt keretösszeg.
Jelentős, 50 millió forintos támogatást kapott a Tihanyi Szabadtéri Színpadot is működtető Levendula Színpad is, amelyet az a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola hozott létre, amely ugyanarra a székhelyre van bejegyezve, mint több olyan cég, amelyhez korábban köze volt L. Simon Lászlónak vagy a feleségének, és amely a kultúr-tao eltörlése utáni legelső támogatási körben hatalmas, 1,1 milliárd forintos támogatást kapott. Ehhez jön még hozzá a Tihanyi Szabadtéri Játékok 10 milliós támogatása.
Csak az összegek összehasonlítása miatt érdekes, hogy a többnyire telt házakkal futó színházat üzemeltető és megannyi kulturális programot szervező, a szakma figyelmétől övezett, ám a legutóbbi önkormányzati választásokon ellenzékbe került város intézménye, a Szentendrei Kulturális Központ 12 millió forintot kapott.
A fenti számok után már érzékelhető, mit is jelent az, hogy az úgynevezett „kísérletező színházak működést kiegészítő támogatására” jogosult, a mostani listán szereplő, összesen 39 társulat átlagosan alig több, mint 4,5 millió forintot kap. Ez az a kategória, ahol a színtéren sokszor bizonyított, elismert társulatok 1-2-3 millió forintokat kapnak. A kategóriára ebben a döntési körben 183 millió forintot osztottak szét. (A teljes keretösszeg a pályázati kiírás szerint 300 millió forint lesz.) Összehasonlításul: az új SZFE-ben is szerepet (és szép fizetést) kapó Nemcsák Károly felesége által alapított, a Vidnyánszky Attila-féle Magyar Teátrumi Társaságban alapító tagként jelen lévő, kizárólag kommersz közönségsikerekben utazó Turay Ida Színház egymaga kapott 80 millió forintot. (Igaz, külön kategóriába pályázhattak a táncos szervezetek: természetesen köztük is vannak kísérletező, független társulatok.)
És hogy teljes legyen a kép, ugyanezek között a döntések között tették közzé valamivel korábban azt, hogy a járvány miatt életre hívott Köszönjük, Magyarország! program folytatását, a Köszönjük, Magyarország! 2.0-t már az arra leginkább megfelelő szervezet kezelje: a Vidnyánszky Attila által alapított Déryné Művészeti nkft. Így most már arról is a kormány első számú színházi tótumfaktumához kötődő szervezet dönt, ki kaphat – vidéki fellépésekért cserébe – támogatást a járvány hatásait enyhítendő. A már bejegyzése előtt egymilliárd forinttal támogatott Déryné Program alá ezzel újabb 2 milliárd forint közpénz került.
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
* * * Lakástámogatás meglévő és vállalt gyermekek után
A lakástámogatási rendszer egyik legfontosabb eleme a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK). Az igénylők lakáscéljuk megvalósításához 600 ezer és 10 millió forint közötti összeget kaphatnak meglévő és vállalt gyermekük után. A Bankmonitor CSOK kalkulátorával a támogatási jogosultság könnyen ellenőrizhető, de azt is meg lehet tudni, hogy igényelhető-e a támogatáshoz kapcsolódó kedvezményes CSOK-hitel
Vidnyánszky embere is gyanúba került a POSZT-pénzek lenyúlása ügyében
