Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A belvárosból a Duna partjára, horgászok, egy régi malom és a kiemelt kormányzati beruházás, a BudaPart lakópark szomszédságába költözik az új Dürer Kert. A szórakozóhelyet tíz éven át próbálták meg kirakni a Városliget mellől, mire sikerült a művelet. Mutatjuk, hol épül fel és milyen lesz az új Dürer.
Hosszú, évekig tartó huzavona után végül csak el kellett költöznie a főváros egyik emblematikus szórakozóhelyének, a Dürer Kertnek a Városliget mellől, miután a helyére lakóingatlanok és irodák épülnek. A klub tavaly november 5-én jelentette be, hogy bezár, majd három hónap alatt összesen 40 kamionnyi berendezést kipakolva a termekből, backstage-ekből, irodákból, udvarról, folyósókról, 12 év után végleg kitette a lábát az Ajtósi Dürer sorról.
„Az utolsó nap csináltunk egy rituális tűzrakást, amelybe beledobtuk azokat a tárgyakat, amiket már nem akartunk tovább cipelni magunkkal” – emlékezett vissza a végére Nagy Zsolt, a Dürer Kert egyik tulajdonosa és ügyvezetője.
Hogy előbb-utóbb menniük kell, azt már nagyon régóta sejtették, mert történelmileg úgy alakult, hogy a Dürer Kert valahogy mindig láb alatt volt. A Városliget peremén húzódó telek nagyon értékes, és az éppen aktuális tulajdonosok – akiktől a szórakozóhely és a hozzátartozó próbatermek, a rendezvényhelyszín, a stúdió bérelték az épületeket – jobban örültek volna, ha mondjuk lakások állnak a telken a budapesti zenei szcénát meghatározó kulturális komplexum helyett.
Ahogy Nagy Zsolt felidézte: az elmúlt tíz évben legalább ötször bontották fel velük a szerződéseket. Hozzátette:
ez egy igazi magyar történet.
Vagy a cirkuszi elefántok, vagy a jazz
Az Ajtósi Dürer sor 19-21. szám alatt eredetileg a francia alapítású Sacré Coeur rend építtetett zárdát és iskolát, amely egészen az államosításig működhetett. Ezután ide költöztették az MSZMP Politikai Főiskoláját, a rendszerváltás után pedig az ELTE Bölcsészettudományi Karának kezelésébe kerültek a részben műemléki védettséget élvező épületek. Miután az egyetem kiköltözött innen, az államtól 2007-ben megvásárolta az ingatlanegyüttest az izraeli Ehud Amirhoz köthető cég, amely később az egyik tulajdonosa volt az Ajtósi University Ingatlanforgalmazó Kft.-nek. (Ehud Amir későbbi offshore-hátterű Triholding nevű cégének kezébe került a Gozsdu-udvar felújítása, de az Ankert volt Paulay Ede utcai épületéből is ez a cég csinálna luxuslakóházat.)
Az izraeli tulajdonos már a legelején szállodát és irodaparkot vizionált a Dürer helyére: „évente küzdöttünk azért, hogy meg tudjuk hosszabbítani a bérleti szerződésünket” – mesélte Nagy Zsolt.
Végül a szórakozóhelynek 2014 környékén sikerült aláírnia egy öt évre szóló szerződést az Ajtósi University Ingatlanforgalmazó Kft.-vel, de alig telt el egy év, és kiderült, hogy a társaság nem tudja fizetni a hitelét a banknak. Az Ajtósi University Kft. így előbb csődeljárás, majd felszámolás alá került, és mivel időközben a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a társaságot, a felszámolást az állam nemzeti felszámoló biztosa, Börcsök Sándor folytatta.
Ekkoriban merült fel, hogy a Dürer helyén akár a Fővárosi Nagycirkusz is működhetne, amelynek a Liget Budapest Projekt miatt ugyancsak költöznie kellett az állatkert mellől. Nagy Zsolt azt mondja, hogy több ízben is tárgyaltak Fekete Péter államtitkárral, aki „hangsúlyozta, ő nem szeretne itt úgy egy kulturális intézményt létesíteni, hogy egy másikat ezáltal kitúr a helyéről.
Én nehezen tudtam elképzelni, hogy majd az elefántkürtölés közben nyomunk egy laza jazzt, de tény, hogy az államtitkár leült velünk, kompromisszumképes és érzékeny volt arra, amit mi ott csináltunk.”
Aztán a Dürer cirkusziasítása vagy a cirkusz düreresítése mégsem valósult meg, viszont 2018-ban újabb vevők jelentkeztek be a jó fekvésű területért. Végül egy NER-közeli tőkealap és Garancsi István érdekeltségébe került a telek. Ez volt az a pillanat, amikor a Dürer tulajdonosai elkezdtek másik bérelhető hely után nézelődni.
„Tavaly még reménykedtünk, hogy nyertünk egy kis időt, hiszen kitört a világjárvány. Aztán persze, utólag kiderült, hogy éppen a Covid-válság alatt milyen jól lehet beruházni, az építőipar dübörög. Nyár elején közölték velünk, hogy év végéig lehetünk az Ajtósin. Folyamatosan tárgyaltunk a háttérben, hogy legalább a szomszédban a Keleti Blokkot (a Dürer próbatermeit) meg tudjuk menteni, de ősszel a bontás miatt lekapcsolták a fűtését. Magunkat is már csak úgy tudtuk kifűteni, hogy az egész helyet behálóztuk radiátorokkal. Majd jött a következő járványhullám, és végleg bezártunk. De legalább az utolsó pillanatban fűtésre még elköltöttünk egy csomó pénzt, most meg itt van a nyakunkon 100 darab radiátor. Már az is megfordult a fejünkben, hogy inkább nyitunk egy radiátorboltot.”
„Ez a hobó része a Lágymányosi-öbölnek”
Azóta a Dürer egykori épületeit (amelyeken nem volt műemléki védettség) már lebontották. A 34 ezer négyzetméteres területen végül két irodaházat és három lakóépületet fognak felhúzni.
A szórakozóhely új főhadiszállása pedig a XI. kerületi Kopaszi-gáttal szemben, a Hengermalom utca végén lesz, ettől nem messze, ugyancsak a Lágymányosi-öböl partján épül a kiemelt kormányzati beruházásként kezelt BudaPart lakó- és irodapark. Ez a terület azé a Kopaszi Gát Kft.-é, amelynek ugyancsak Garancsi és Scheer Sándor, valamint Hernádi Zsolt a tulajdonosai, a lakópark kialakításáért pedig a Garancsi-féle Market-csoporthoz tartozó Property Market felel. A régi Dürer helyén is épp ez a cég fejleszti az új ingatlanokat.
A BudaPart feljánlotta a Dürer Kertnek, hogy a lakóparktól néhányszáz méterre, közvetlenül a Duna partján, az idén tavasszal bezárt, techno és house buliknak helyt adó Rio II. épületét kibérelhetik, felújíthatják. Nagy Zsolt hangsúlyozta: a Riót nem a Dürer túrta ki; ő úgy tudja, a tulajdonosi kör döntése volt, hogy a szórakozóhely részben a megfelelő hangszigetelés hiánya miatt (hiszen tulajdonképpen csak teraszként funkcionált) már nem működhet ott tovább.
A Dürer azóta Schrancz Mihállyal, a BudaPart ügyvezetőjével tárgyal. „Felajánlották nekünk, hogy az egész Kopaszi-gátnak a kulturális pezsgését beindítsuk.
A BudaPartnál abban bíznak, hogy hozunk magunkkal egy kulturális löketet, le is adtunk egy koncepciótervet az egész gátra nézve. Ennek egy részét egyelőre elengedték, egy másik része viszont meg fog valósulni. Lesz például az öböl végén egy úszószínpad, amelyre szervezünk majd színházi előadásokat, koncerteket. Mi leszünk a hobó része a Lágymányosi-öbölnek.
A Property Marketnél ezt az információt a hvg.hu kérdésére meg is erősítették. Válaszukban kifejtették, hogy a BudaPart a lakóknak, a dolgozóknak és az oda látogatóknak szeretne minőségi programokat és helyeket garantálni. „A Dürer Kert hosszú ideje a főváros kulturális életének egyik meghatározó szereplője, elhivatottsága összhangban van a mi stratégiánkkal és gondolkodásunkkal, így természetes volt, hogy nálunk is felmerült a Dürer Kert neve, illetve hogy kapcsolatba léptünk, és egymásra is találtunk, amikor a Dürer Kert új helyszínt keresett” – fogalmaztak.
Nagy Zsolt elégedett, hogy a sok évnyi bizonytalanság után végre valakik kifejezetten örülnek a Dürer jelenlétének, és bár „kőkemény piaci alapon” foglalhatták be az öböl sarkát, a felújítás pedig százmilliókat fog felemészteni, „mégiscsak jó, hogy ott ülsz és tárgyalsz végre olyan emberekkel, akik akarnak valamit csinálni” – tette hozzá.
A járványhelyzetből következő válság, mint a szórakoztató iparágban mindenkit, a Dürert is megtépázta, az alkalmazottak négyötödétől meg kellett válniuk. Ám – mondta Nagy – mivel két éve készültek rá, hogy majd költözniük kell, „nem költötték el a tartalékaikat” és a Dürer négy tulajdonosa közül „mindenki intézte magának a kölcsönét”, hogy az új hely fejlesztése megvalósulhasson.
A remeterák lemegy a Dunához – így fog kinézni az új Dürer
Jelenleg a Dürer Kert bútorai, dekorációs elemei, a fotelek, de még a régi WC-csészék, piszoárok, a mosdókagylók is egymásra halmozva várják, hogy jövőre kinyisson az új helyen a Dürer. Raktárként az egykoron Közép-Európa legnagyobb malmaként üzemelő, de a kétezres évek eleje óta nem használt Hengermalom utcai épületet használják, és bár volt egy olyan elképzelés, hogy át lehetne ide hozni a Keleti Blokkot, az ipari műemlék, a malom renoválása ehhez nagyon drága lenne. Így a Dürer Kert először biztosan próbatermek nélkül fog kinyitni.
Nagy Zsolt szeretné, ha az új szórakozóhelyen a megszokott, otthonos környezet fogadná majd a közönséget, de a hely adottságaiból adódóan több újdonságot is terveznek.
Az átépítést a Gubahámori építésziroda végzi, és mikor megkérdeztük az átalakításról Hámori Péter építészt, ő egy remeterákhoz hasonlította a szórakozóhelyet. „Szerettünk volna arra reagálni, hogy a Dürer fogja magát, és a régi helyéről egy már meglévő épületbe átköltözik. Csakúgy, mint a remeterák, amely üres csigaházakban él, exoskeletonként (külső vázszerkezet) használva azokat. Esetünkben a Rio II. épületváza az exoskeleton.”
Meghagyják a volt Rio fehér deszkaburkolatát, azt be fogják futtatni növényekkel. Erre az alapszerkezetre kerülnek majd rá a fekete faburkolatos épülettömegek, amelyek Hámori szerint úgy fognak fölfele kitüremkedni a régi vázból, akárcsak a rák teste a csigahéjból. Az építészek úgy gondolják, hogy a fekete szín passzol a Dürer arculatához, de rímel az épített környezetére is, hiszen a Kelenföldi Erőmű a szomszédban üzemel.
Az új Dürerben két koncertterem lesz a földszinten, az egyik 950 főt, a másik 270 főt tud majd befogadni. A mostani terasz helyén létesül majd a nagyterem, amely kap egy panorámaablakot a Dunára nézve, a kiállításoknak is helyt adó fotelbárnak pedig az emeleten alakítanak ki egy részt terasszal. A backstage ugyancsak az emeleten lesz.
A régi Dürer patinás műemléki épületekkel körülvéve működött közösségi, kulturális és oktatási térként is. Az udvarán a vendégek tudtak születésnapozni, grillezni vagy épp üzleti megbeszélést tartani, miközben bent mentek a koncertek. „Azt olyan jó volt nézni, amikor megjött az öltönyös pali munka után a kis szuvidált vagy három napja bepácolt húsával, és semmi dolga nem volt, csak rádobni a grillre” – emlékezett vissza Nagy Zsolt.
Most azonban – teszi hozzá – még több grillezési lehetőség lesz majd, mert az épülethez egy viszonylag nagy zöld terület is tartozik; a nyáron itt fog megnyitni a kert. A tervek szerint lesz egy külső, kisebb színpad is, és idővel felállítanak majd egy teqballasztalt és pétanque-pályát is.
Közvetlenül a Duna-part egyelőre nem tartozik a Dürerhez, az önkormányzati terület kicsit amolyan senki földjének számít. Az erőmű két kifolyójánál horgászok üldögélnek, egyébként az elhanyagolt partmenti sávot elvadult, gazos növényzet borítja. A Dürer szeretné kibérelni az önkormányzattól a partszakaszt, és vállalná, hogy rendbe teszi – a szemetet épp az ottjártunkkor szedte össze Nagy és egy csapat önkéntes a területen.
„Szeretnénk valahogy a Dunát integrálni, parkosabbá tenni ezt a részt, vissza akarjuk adni a partot a lakóknak, úgyhogy reméljük, hogy az önkormányzat elfogadja a pályázatunkat. Teli vagyunk kreatív ötletekkel: lehetnének itt filmvetítések, a kifolyóknál a vízenergiából előállított árammal tudnánk kivilágítani a kandelábereket, tennénk ki padokat, székeket, de nem telepednénk rá a természetre. Nem lezárni és kisajátítani szeretnénk ezt a részt, nem akarnánk pénzt kérni a belépéshez, bárki jöhetne továbbra is pecázni, romantikázni, csak annyi lenne a kérésünk, hogy a szemetét mindenki szedje össze maga után”.
Azt reméli, hogy a partmenti sávval jövő év első felében már teljes kapacitáson tud majd üzemelni az új Dürer Kert. Mint fogalmazott, végre hosszú távra terveznek, „tizenvalahány évre biztosan itt leszünk a Kopaszi-gátnál”.
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
Megvan, hol lesz az új Dürer Kert
