A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói hónapok óta tüntetnek az intézmény modellváltásának módja ellen; több korábbi demonstráció után Mindannyiunk szabadsága – Megemlékezés '56-ról címmel tüntetést szerveztek a nemzeti ünnepre is. A tömeg a Műegyetem elől vonult az Urániáig, ahol műsor kezdődött.
Most érkezett
Betartják a szervezők kérését a tüntetők, és mindenki elindult haza. Tíz perccel az utolsó beszéd után szinte teljesen kiürült a Rákóczi út.
Ezt skandálja a tömeg a Himnusz után. Közben szól a taps.
A tüntetést Vilmos Noémi, az SZFE hallgatója zárta le. "Ez az esemény most véget ér, de ami ma itt történt, az akár valaminek a kezdete is lehet. Egy olyan úté, amelyen elindulva ez az atomjaira hullott társadalom talán újra egymásra talál. Ragaszkodjatok az oktatás, a tudomány, a gondolat szabadságához!" - mondta.
Leszögezte: "Mi, az SZFE közössége, továbbra is kiállunk az egyetemünk függetlenségéért, és kiállunk másokért is, mert hiszünk abban, hogy csak akkor lehetünk igazán szabadok, ha mellettünk a másik ember is az."
Zárásképp a tömeg elénekelte a Himnuszt.
Horváth Aladár a Roma Parlament képviseletében 56 roma magyar hőseiről beszélt, akik feláldozták magukat a szabadságért, "hosszú éveket töltöttek a diktatúra börtönében", és akiket kivégeztek. "Ők mindannyiunk közös ősei: azoké, akiket megfosztanak függetlenségüktől, közösségüktől, szabad önkifejezésüktől. Ma ti, színművészetis diákok vezetitek a szabadságért való harcot."
A beszéd után a FreeRoma Grouppal elénekelték a Titkos egyetemet, a tüntetés himnuszát.
Kós Ágnes műtéti szakasszisztens szintén az egészségügyi dolgozók képviseletében szólalt fel a tüntetésen. "Szép dolog a hivatástudat, de nem szép dolog visszaélni vele" - reagált ő is az egészségügyi törvényre.
Beszélt arról, hogy a törvény elfogadása óta úgy érzi magát, mint aki zuhan. "Hol a segítség, hol egy kapaszkodó, ki tart meg minket? És akkor itt vannak nekünk a színművészetis hallgatók és oktatók, akik példát mutatnak nekünk összetartásból és szolidarításból. Free SZFE, free eü!" - zárta beszédét.
Többen elkezdtek elszivárogni a színpad elől, az eddig zsúfolt részek fellazultak. Azért amikor kell, sokan tapsolnak.
Az egészségügyi dolgozók képviseletében Dr. Szkaliczki Andrea orvos szólalt fel. Ő főképp az egészségügyi törvényről beszélt, amelynek egyes pontjait, például a hálapénz eltörlését és az orvosok béremelését a szakmában mérföldkőnek tartják, de mint elmondta, ő ma mégis a törvény ellen szólal fel, mert az az összes orvos számára kötelező terheket ró a szakma minden tagjára január 1-jétől.
Szkaliczki szerint ez nemcsak az orvosoknak, de a pácienseknek sem jó, mert annak révén kisebb településeken teljes mértékben megszűnhet az orvosi ellátás a másodállások betiltása miatt, a magánszektor orvosaira pedig szerinte a legtöbbeknek nincs pénze, és az a Covid-19-fertőzés következményeinek kezelésére sem megfelelő, ahhoz jól működő állami egészségügyre van szükség. Megemlítette azt is, hogy a törvény miatt az ország bármely pontjára áthelyezhetik az orvosokat, akár a házastársaik nélkül. "Önök szerint ez családbarát intézkedés?" Ez nem bölcs és megfontolt reform, hanem a fejlődést visszavető változtatás - jelentette ki.
Szerinte a változás kidolgozására időre és szakértőkre lenne szükség, a törvény azonban nem teszi lehetővé az orvosi hivatás gyakorlását. "Álljunk ki együtt egy emberhez méltó egészségügyért! Hajrá, SZFE, hajrá, magyar oktatás, hajrá, magyar egészségügy, hajrá, Magyarország!" - zárta beszédét.
Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint az SZFE polgárait "zsarolással, hatalmi szóval félelmítik meg", de ők "példát mutattak mindannyiunknak".
"Én fejet hajtok előttetek és köszönetet mondok: ha ilyen a magyar ifjúság, ha így össze tud zárni egy egész szakma, akkor van remény. A lángot most ti őrzitek, vigyázzatok rá" - mondta. "Felelősen teszitek a dolgotokat, de ha baj van, szóljatok: mi ott leszünk és segítünk. Mi szolidárisak vagyunk veletek, mert csak együtt tudjuk visszaszerezni, amit a hatalom elvett tőlünk. Most a diákok védik a jövőnket, most nekünk kell védeni őket, de nem szavakkal, tettekkel: a fotelből szurkolás most kevés" - jelentette ki Székely.
Beszédét úgy zárta: "Hajrá Magyarország, hajrá fiatalok!"
Felszólalt az Uránia előtti színpadon Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja, pécsi tanár.
Közölte: a PDSZ kezdettől támogatta az SZFE hallgatónak és oktatóinak kezdeményezését "az állam által delegált illetéktelen kezek távoltartására". Úgy fogalmazott: "Nem pusztán a szolidaritás miatt álltunk az SZFE mellé, ez szakszervezetként kötelességünk: egy hajóban, ugyanazzal a széllel szemben hajózunk." Szerinte ahhoz hasonló, mint ami az SZFE-vel történt, megtörtént az összes olyan területen, ami eddig a kormány látóterébe került. "Módszeresen számolják fel a független szervezetek autonómiáját", mondta, hozzátéve, ez történt az oktatás központosításával és a KLIK-kel is: eltörölték a pedagógusok véleményezési jogát, a "nyakukba rakták" az új Nemzeti Alaptantervet, amely "ideológiai normakövetést, torzított és időnként hamis történelemszemléletet" tartalmaz, és "normakövető magatartásra" buzdít.
Nagy beszélt a közalkalmazotti státusz megszüntetéséről a szakképzésben és a művészeti területen, amire szerinte nem indok a béremelésre tett ígéret, hiszen arra a korábbi rendszerben is lett volna lehetőség. "Széchenyi István szerint a nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik, de ennek a rendszernek csak feltétel nélküli hívekre és kiszolgálókra van szüksége" - mondta.
Beszédét azzal zárta: "Az SZFE egyetemi polgárainak összefogása példaértékű. Nagyon büszkék vagyunk rájuk, de jó lenne, ha nemcsak drukkereik, de követőik is lennének a munka világának más területein is, az SZFE-n pedig nem ezredesekkel, hanem munkavállalói és hallgatói jogokkal, az intézményi autonómia helyreállításával és az egyetemi polgárok által megválasztott vezetőkkel kellene rendelni a viszonyokat. Jegyezzük meg: nincs szabad ország szabad oktatás nélkül".
Bombázó repülőkről, elroppantott nyakcsigolyákról, gyilkosságokról - persze 1956 ürügyén. A Titkos Egyetem tagjai még mindig szépirodalmi műveket mondanak fel a forradalomról és a Nyugat által magára hagyott Magyarországról. Eközben gyülekeznek az ország nagy színészei a színpad körül, de tudósítóink szerint a hosszú irodalmi mű nem tesz nagyon jót a tüntetés eddigi hangulatának.
Az egyetem Rákóczi úti épületében további hallgatók hallgatják a műsort.