hvg.hu: Ennyire szereti a biztonságot?

Galla Miklós: Hajjaj, élek, halok a biztonságért.

hvg.hu: És ezt hogyan éli meg?

G. M.: Úgy, hogy mindent nagyon precízen megszervezek. Akárhova megyek, inkább kétszer odatelefonálok, egyeztetek. Mániákusan precíz vagyok. És ezt még sosem bántam meg. De azt is tudom, hogy ez bizonyos embereket idegesít. Ez egyébként apai örökség. Apukám közgazdász volt, grafikonokat rajzolt mindenféléről. Könnyes szemmel vallotta be egyszer, hogy a kedvenc olvasmánya a vasúti menetrend. Imádta tanulmányozni, hogy melyik vonat, hány órakor, melyik állomáson van.

hvg.hu: Ön is szereti a menetrendeket?

G. M.: Ennyire nem, menetrendet nem szoktam úgy olvasgatni, mint apukám. De a pontosságot nagyon szeretem. Ez egyébként szerintem a képeimen is látszik. Egy művészettörténész, aki a miskolci kiállításom anyagát válogatta, azt mondta: rend van a képeimen. És ezt én nagyon találónak éreztem. A házamban annyi kartondoboz van kipakolatlanul, reménytelen, hogy ott rendet csináljak. De a festmény mindig egy üres vászonnal kezdődik, mondhatni egy új élettel, és be is lehet fejezni. Azt lehet mondani, hogy ez kész van, ezen rend van.

Máté Péter

hvg.hu: Önt leginkább humoristaként ismerik, miközben zenél, ír és fest is. Most a festészet a fő csapás? A honlapján is leginkább a festményeiről van szó.

G. M.: A honlap ezért jött létre. De most a fő csapás a zene. Soha nem volt önálló zenei CD-m. Ez az első, a napokban jelenik meg. Most ez a legfontosabb dolog az életemben. Készülnek hozzá videók sorban egy nagyszerű animációs szakember, Kormány Attila segítségével. Azt találtam ki, hogy minden klipben szerepeljen két festményem, annak idomai keljenek önálló életre, keveredjenek egymással, és a végén rendeződjenek vissza. Menet közben derült ki, az sem árt, ha én is benne vagyok a videókban. Legalább a fejem gurigázzon be időnként.

Albumpremier!

Bélát itt ne keressék! [Elektromiklós Gallantológia - CD1] :

CD2:

hvg.hu: Hogy jött a CD ötlete? A GM49 első és utolsó albuma 1985-ben jelent meg, azóta csak különböző válogatáslemezeken szerepeltek Galla-dalok, meg a Holló Színház, a L’art pour L’art projektjeiben. Illetve egy dallal Tímár Péter Moziklipjében is szerepelt volna.

G. M.: Igen, de csak volna. Abból kihagytak. A Bőrönd című dallal szerepeltem volna, de Bacsó Péter engem kitiltott a filmből. Azt mondta a rendezőnek, Tímár Péternek, hogy ilyen ember nem szerepelhet filmvásznon.

hvg.hu: Mi volt ennek az oka?

G. M.: Nyilván az, hogy nem voltam neki szimpatikus. Nem tudom pontosan az okát. 

hvg.hu: Visszatérve a mostani lemezre, miért gondolta, hogy 2018-ban kellene egy életműösszegző, életművet feldolgozó album?

G. M.: Egy a dalaimat hangszerelő zenész felhívta a figyelmem, hogy lehet pályázni a Nemzeti Kulturális Alaphoz CD-készítésre. Mondtam, hogy minek, ma már senki nem vesz CD-t. De ő csak erősködött, hogy így le lehet majd tenni az asztalra a Galla-dalokat, készüljön csak el. Ez zene volt füleimnek, mert én nagyon szeretem a CD-t mint médiumot, ezrével vannak CD-im otthon. Úgyhogy beadtam a pályázatot az NKA-hoz, és nyertem. Nekem nem lett volna anyagi lehetőségem stúdióba vonulni, de így lett.

hvg.hu: Akkor az NKA-nál jobban szeretik, mint Bacsó Péter.

G. M.: Igen, jobban. Ott van egy rangos zenészekből álló zsűri, amely megszavazta a támogatást. Így lett CD-m.

hvg.hu: Amelyen a régi dalait is újrahangszerelték és felvették.

G. M.: Egész máshogy szólnak a dalok 21. századi szintetizátoros kísérettel. Rá is írtuk a borítóra, hogy „új felvételek”, nehogy valaki azt higgye, hogy valami archív válogatásról van szó. Nem volt kérdés, hogy milyen zenei stílusban csináljuk meg, számomra teljesen egyértelmű volt, hogy ezt csak így lehet. Bele vagyok habarodva, szerelmes vagyok az elektronikus zenébe. Első helyen a Kraftwerkbe, de nagyon sok német szintetizátoros produkciót szeretek.

hvg.hu: Néhány éve volt egy rockzenekari felállás is, a GM több, mint 49. Annak miért lett vége?

G. M.: Igen, nagyon jó kis zenekar volt. De három éve vége van. Jóban vagyunk azóta is a tagokkal. A menedzser azt mondta, ő próbált koncerteket szervezni, de egy velem együtt öttagú zenekart nem tudtak kifizetni.

hvg.hu: A mostani programmal viszont már volt koncertje.

G. M.: Igen, a Gödörben játszottam, mielőtt az bezárt volna. Természetesen, most a legfőbb ambícióm, hogy ezzel koncertezzek minél többet.

hvg.hu: Ez hogy néz ki a színpadon? Van egy billentyűs, és ön énekel?

G. M.: Nem. Ha ezt élő billentyűssel akarnám előadni, akkor 14 billentyűsre volna szükség. És 15 olyan vokalistára, akinek pontosan olyan hangja van, mint nekem. Mert én a refrénekben egyszemélyes kórust alkotva, 12-15 szólamban éneklek.

A jelszó: a 21. században a számítógép is hangszer.

A zene a fellépéseken a számítógépből jön, én énekelek, és vetítjük az animációt.

Máté Péter

hvg.hu: Azt szokták mondani, hogy a bohócok, ha nem színpadon vannak, szomorú emberek. Ez önre mint humoristára is jellemző?

G. M.: Én tudok jókedvű lenni civilben. Nem vagyok búvalbélelt. Pláne most, hogy CD-m jelenik meg, minden okom megvan arra, hogy jókedvű legyek. Tudok persze aggódni, nagyon kreatívan, de igyekszem természetes lenni. Minden helyzetben az adott helyzethez illő, természetes viselkedést próbálom megvalósítani.

hvg.hu: De nincs az a nyomás, hogy ha megjelenik egy társaságban, akkor mindenki várja öntől a poénokat?    

G. M.: Nem járok társaságba. Nem vagyok társaságba való. Én arra vagyok való, hogy megbeszéljem egy emberrel, hogy találkozzunk, és akkor vele beszélgessek. Nem bulizok, sosem buliztam.

hvg.hu: Az sem változott, hogy nincs mobiltelefonja?

G. M.: Van egy vészmobilom. Mert, ha ne adj’ isten, áramszünet van, akkor a vonalas telefon sem működik. A vészmobillal ilyen esetben is tudnék segítséget vagy taxit hívni.

hvg.hu: Manapság a politika annyira abszurd, hogy nincs is szükség kiforgatni az abszurd humor műfajával. Ön amúgy sem szeret politizálni. Miért?

G. M.: Azért nem politizálok, mert olyan műsorokat csinálok, amelyeket két év múlva is elő lehet adni. Most két önálló műsorom van, az egyiket három éve mutattam be, de ugyanúgy elő lehet adni, ma is, mint akkor.

Az új estemet, a teljesen infantilis poénokból álló Mondok sok szóvicc-est-et is elő lehet majd adni akár három év múlva is.

Remélem, hogy elő is fogom. Ha egyszerre a két estet elő akarnám adni, akkor három órát lennék a színpadon. De ilyen Galla-maraton nem fordult még meg a fejemben.  

hvg.hu: És mennyire érzi a mai világot groteszkebbnek, mint, mondjuk a 30 évvel ezelőttit?

G. M.: Ugyanolyan mind a kettő. Csak nagy közhelyeket tudok mondani ezzel kapcsolatban. Az információ felgyorsult, ez alapvetően megváltoztatja az emberek életét. Régen írt egy levelet az ember, és egy hét múlva kapta meg a címzett, most írok egy levelet, és abban a pillanatban látja. De a Postát egyébként meg kell hogy dicsérjem, mert tegnap kettő után feladtam egy csomó CD-t barátoknak, ismerősöknek, és volt, aki ma délelőtt már szólt is, hogy megkapta. De az is a gyorsulást jelzi, hogy A pénz a legfőbb úr című számhoz a videót felvettük egy szerdai napon, és következő pénteken már nyilvánosságra tudtuk hozni a klipet. Addigra az animációs fickó megkapta a videofelvételt, belerakta az animációkat, elküldte, én mondtam, mit változtasson, majd újra elküldte, én leokéztam. Mindez összesen 9 nap volt. Tényleg, be tudnák linkelni majd a cikkbe ezt a klipet?

hvg.hu: Be, igen.

Íme:

G. M.: A pénz a legfőbb úrban, bár egy kukkot sem tudok németül, olyanokat is éneklek, mint hogy „Geld regiert die Welt”, meg hogy „Geld macht Krieg und Geld macht Frieden”. Ezek az eredeti dalban vannak. Így fejezem ki tiszteletemet a német elektronikus zene iránt.

hvg.hu: De találni tánczenét is a CD-n, például A tenger kék vízént.

G. M.:  Ez egy óriási dal, Charles Trenet írta 1946-ban, franciául. Aztán kalandos úton eljutott Amerikába, ott Jack Lawrence írt hozzá angol szöveget Bobby Darinnek. Nagyon sokan feldolgozták, óriási világsláger. Úgy éreztem, hogy ez nekem való. Ráadásul van egy öblögetős-vibrátó-óbégatós énekhangom, de az a saját dalaimba nem való. Itt viszont lehetett vibrátózni, és így ezt a rebegtetős énekhangomat meg tudtam csillogtatni. Úgy éreztem, illik hozzám ez a dal, dolgom van vele. Olyannyira, hogy a második CD-n rajta van angolul is.

hvg.hu: Társulati működésben is láthatjuk majd? Önök voltak Laár Andrással az abszurd humor Szörényi–Bródyjai, mindenki arról beszélt, hogy összevesztek vagy kibékültek. Hogy vannak most egymással? Lesz újabb L’art pour l’art-est?

G.M.: Ki vagyunk békülve. András a CD-n 11 dalban érintett, ő írta a szövegüket. Volt közös estünk is Válogatott Laárogások és Gallantások címmel. De most humoristaként is inkább önzőzök. Önző vagyok. A Mondok sok szó szóvicc-est!-et szeretném minél többször előadni. Egyedül. Szeretem, ha minden felelősség az én vállamon nyugszik. Ez a teher nekem szárnyakat ad. És 2 óra 10 percig a tenyeremből eszik a közönség.