Kult MTI 2018. április. 28. 17:43

Kiállították Genfben a Picasso-képet, amelynek összesen 25 ezer tulajdonosa van

A muskétás büsztje című alkotást 2017-ben egy internetes közösség vásárolta meg. A tulajdonosai fejenként 50 frankot fizettek érte.

A genfi Modern és Kortárs Művészeti Múzeum (MAMCO) Pablo Picasso egy olyan művét mutatja be októberig, amelynek nem tévedés, összesen 25 ezer birtokosa van. Az 1968-ban készült alkotás tulajdonosai egy internetes árverési oldalon adták össze a kétmillió svájci frankos vételárat.

A Buste de mousquetaire (A muskétás büsztje) című kép 2017 decemberében került fel a QoQa nevű platformra, és alig 48 óra alatt össze is gyűlt a szükséges összeg. A spanyol mester művét 40 ezer, 50 frankos részre bontva árulták, 25 ezren osztoznak rajta.

"Ez az első jelentős modern művészeti alkotás, amelyet az internetes közösség vásárolt meg" – mondta az EFE spanyol hírügynökségnek a MAMCO sajtóképviselője.

Viviane Reybier hozzátette: a múzeum "természetesen ellenőrizte az 58 x 28,5 centiméteres kép eredetiségét. A pénteken bemutatott mű szerepel Christian Zervos hivatkozási alapnak tekintett katalógusában is. A csak Zervosként emlegetett művészettörténész, műgyűjtő, kritikus listája a legteljesebb Picasso műveit tekintve.

A MAMCO vezetőjének, Lionel Bovier-nek a QoQa alapítója és igazgatója, Pascal Meyer vetette fel, hogy fogadja be a művet. A múzeum emlékeztetett, hogy öt évtizede egy másik svájci városban, Bázelben történt már hasonló: 1967-ben népszavazást írtak ki arról, végrehajtsanak-e adóemelést azért, hogy megvehessenek két műalkotást, épp Picassóét. A referendumon az igenek győztek, Picasso pedig annyira meghatódott a bázeliek hozzáállásán, hogy több művét is a város fiataljainak ajándékozta. Az 1968-ban megnyílt kiállítás 50. évfordulója egyébiránt a tárgya egy Bázelben most látható tárlatnak.

hvg360 Hamvay Péter 2024. december. 04. 14:50

Bátonyi Péter, a minisztériumból kirúgott művészettörténész: Nem vagyok hajlandó a főnököm tisztiszolgájának lenni

Hiába vannak tele pénzzel, a tulajdonosi, a beruházói, sőt a tervezői oldalból is hiányzik a műveltségi szűrő, ami alapján el tudják dönteni, mi a jó, és mi a rossz gyakorlat a műemlékileg védett épületek felújításánál – mondja a 41 éves művészettörténész, az Építési és Közlekedési Minisztérium volt kormányfőtanácsosa. Bátonyi Péter a Partizánban elmondta, hogyan ad segítséget a tárca a jogellenes műemlékromboláshoz, és feljelentést is tett. Amióta kirúgták, a magánszférából már kapott megkereséseket, a Tisza Párttól nem. HVG-portré.