Juraj Herz a múlt század hatvanas éveiben a csehszlovák filmművészet új hullámának neves képviselője volt. Legismertebb alkotása A hullaégető című film, mely Ladislav Fuks regénye alapján készült. 1969-ben mutatták be, majd rövidesen be is tiltották.

A tragikus groteszk műfajába sorolható, éles társadalombírálatot megfogalmazó filmet egészen az 1989-es rendszerváltásig nem vetíthették Csehszlovákiában.

A Késmárkon született, magyarul is jól beszélő filmrendező összesen több mint 60 játékfilmet, mesét és dokumentumfilmet készített. Több mint 25 játékfilmjének többségét sajátos, enyhén horrorisztikus humor jellemezte.

Számos népszerű, Magyarországon is vetített játékfilm fűződik a nevéhez, többek között A szép és a szörnyeteg (1978) és a Vámpír négy keréken (1982). Ez utóbbit tartják az első igazi csehszlovák horrorfilmnek. Alkotásait több nemzetközi fesztiválon díjjal is jutalmazták.

Színészként egyebek mellett az 1965-ben Oscar-díjat nyert Üzlet a korzón című filmben láthatták a nézők.

Miután művészi tevékenységét a szocialista Csehszlovákiában folyamatosan bírálták, korlátozták és tiltással akadályozták, Juraj Herz 1987-ben az akkori Német Szövetségi Köztársaságba emigrált, ahonnan csak a kilencvenes évek közepén tért vissza.

Egyik legutóbbi alkotásában, a 2010-ben bemutatott Habermannuv mlyn (Habermann-malom) című filmjében a csehországi szudétanémetek második világháború utáni kitelepítésével foglalkozott.