7 milliárd emberből kb. 5 milliárdnak van mobiltelefonja és majdnem 4 milliárdan tudnak csatlakozni a nethez, Afrika is biztatóan jön fel. Ez azért is hasznos, mert egyre többen láthatják azt is, mi történik a nagyvilágban: hogy még mindig kb. 795 millió ember nem tud rendesen enni, hogy a klímaváltozás miatt egyre furcsábbak az évszakok és rekord erejű természeti katasztrófák nulláznak le életeket, hogy Nyugat-Európában a fiatal munkanélküliek aránya még mindig extrém (a spanyoloknál pl. 37 %), hogy miképp szakad le a magyar vidék, a nagyvárosi elmagányosodásról vagy mondjuk a vízhiányról nem is beszélve. Végtelen a sor.

A vakok látnak, a siketek hallanak, a tudás pedig mindenkié

Úgy tűnhet, hogy a tech világban mindeközben kizárólag emberszabású robotokkal, önvezető autókkal és 3D nyomtatókkal licitálnak egymásra, de ennél sokkal árnyaltabb a kép: ma akár pofonegyszerű technológiákkal, az élet egyre több területén, a világ szinte bármely pontján születnek olyan, kisebb vagy nagyobb társadalmi, környezeti problémákat kezelő megoldások, amelyek a techrobbanás előtt nem létezhettek.

A magyar fiatalok által fejlesztett GloveEye nevű alkalmazás pl. vakoknak teszi lehetővé az olvasást,  a RogerVoice és az AVA valós időben feliratozzák az emberi beszédet siketek 100 ezreinek életét megkönnyítve. Az Esoko egy online tudásmegosztó a mezőgazdaságra nagyban építő Ghánából, ami afrikai kistermelőknek ad hasznos tippeket sms-ben (ehhez hasonló a WeFarm is). A Khan Academy ingyenesen elérhető online (videós) tananyagaiból évente kb. 100 millióan tanulnak világszerte. A HopeLab különböző mobilappokkal, a tudomány alapjain, de játékosan segíti a fiatalokat, hogy hogyan éljenek egészségesen. Magukra maradt időseknek is számos lehetősége van, hogy digitálisan kapcsolódjanak a külvilághoz.

Facebook / RogerVoice

Jót tenni a fotelből

Reményt keltő tendencia, hogy a jószándékú emberek és a bajbanlevők egyre könnyebben találják meg egymást: a Tinder-logika alapján a VolunteerMatch.org-on pl. önkéntesek meccselhetnek nekik tetsző non-profit projektekkel, az RLab’s JamIIX-en pedig problémás fiatalok név nélkül kereshetnek maguknak tanácsadókat, akik írásban próbálnak irányt mutatni. Az internetnek köszönhető az is, hogy az izlandi nép pár éve együtt írta a neten a saját alkotmányát vagy hogy ma már szinte bárkinek adakozhatunk akár a világ túlsó felére is, sőt, ellenőrizhetjük, hogy tényleg jó helyre ment-e a pénzünk.

A fotelből klikkelő adakozókra mind több kezdeményezés lő: az aláírásgyűjtésre szakosodott Change.org-ot, a „változás platformját” pl. évi 100 milliók használják globális közösségi aláírásgyűjtő akciók szervezésére. Az ismert közösségi finanszírozó site-ok (Kickstarter, Indiegogo, stb.) mellett a kifejezetten társadalmi ügyeknek pénzt gyűjtő oldalak is haladnak; ilyen pl. a Rally, HopeMob, Start Some Good, vagy pl. a Razoo.

Jófejség kézműves e-csomagolásban

Az látszik, hogy a foteladakozótól kezdve a missziótudatos társadalmi vállalkozón és a pragmatikusabb startupperen keresztül a sokszor kompenzáló nagyvállalatig egyre többen kapcsolódnak be a 21. századi társadalmi jótevők láncába; jófejnek lenni egyre nagyobb divat. A közösségi jólét ügyének már évek óta létezik globális csúcsértekezlete is, amelyet a Bill Gates és neje által vezetett Bill & Melinda Gates Foundation szervez az ENSZ-szel együttműködésben Social Good Summit néven.

Az eszme nem új, csak a csomagolás friss: „A keresztény alapelvek mellett a buddhista vagy a mohamedán eszmék is erről szólnak: szeresd felebarátodat, mint te magadat” – emlékeztet Makara Zsuzsanna, a startupokat segítő INPUT Program elemzési szakértője, aki szerint a trend a tudatos életmód és a mindfulness irányzatok felfutásával magyarázható leginkább. „Van egy réteg, amely a saját gazdagodása, életminőségének javítása mellett, vagy egyenesen ahelyett képes a nagyobb társadalmi problémákra fókuszálni, azokra megoldást keresni.”

Az irányt elsősorban Kanada és Európában Berlin mutatja, de Magyarországon is éledezik a társadalmi vállalkozói kultúra, egyre több helyi és nemzetközi szereplővel. Ilyen pl. az Ashoka, amely több mint 30 éve támogat társadalmi vállalkozókat több mint 90 országban, a Nesst, amely kifejezetten visegrádi országokban teszi ugyanezt vagy a magyar SocialFokus közössége, amely a társadalom- és környezettudatos üzleti gondolkodás ügyét viszi.

Fazekas István

„A technológia csak eszköz”

„A technológia csak egy eszköz arra, hogy a társadalom életét jobbá tegye. Szépen lassan minden iparág digitalizálódik, miközben újabbnál újabb korspecifikus társadalmi probléma termelődik, ezekre egy leszabályozott nagyvállalat nem tud elég gyorsan reagálni. Erre jók a sokkal mozgékonyabb startupok, amelyek gyorsabban le tudják szállítani az innovatív megoldásokat” – magyarázza Ács Zoltán, aki a Design Terminál startup mentorprogramjának vezetőjeként például kerekesszékes útvonaltervező (Route4U), újgenerációs állásportál (Zyntern) és az élelmiszergyártók és vásárlók közötti kommunikációt könnyítő projekt (Supp.li) pályára állításában is segített.

A társadalmi problémákra fókuszáló vállalkozásoknak kimondott befogadó tere is van Magyarországon, az Impact Hub nevű nemzetközi közösségi irodalánc 2016 óta Magyarországon is létezik már, és egyre többen találnak benne otthont.

Csinálhatunk startupot, bármilyen társadalmilag hasznos vállalkozást, adakozhatunk távoli országok rászorultjainak, önkénteskedhetünk, átmehetünk a szomszéd nénihez beszélgetni, mindenki a lehetőségéhez mérten. De azzal is beljebb vagyunk, ha csak megfogadjuk: idén egy fokkal jobb fejek leszünk, mint tavaly.

(a szerző a Design Terminal munkatársa)