Azt hiszem, olyan témáról érdemes írni, amire még szavak sincsenek a szerző anyanyelvében – vallja Sofi Oksanen.
A világhírű észt-finn írónővel az e heti HVG-ben olvashatnak interjút új „krimije”, a termékenységipar és a hajkereskedelem árnyoldalait feltáró Norma megjelenése apropóján. A tabudöntögető témáiról ismert Oksanen Észtországot és Finnországot is hazájának mondja, mint mondja „Helsinkiben élek, de európainak vallom magam. A legotthonosabban pedig az irodalomban mozgok.”
Az interjúban beszél többek közt az észt-finn viszonyról, ami a spanyolokat a Franco-diktatúrára és a polgárháborús évekre emlékezteti, de a megszállás és függetlenség kérdésére szerinte az írek és a skótok is vevők.
Korábban az észt nők számára egy finn házasság volt a menekülési útvonal, de az új hazában rasszista megnyilvánulásokra számíthattak. Ez mára valamelyest megváltozott.
„A menekültválság kezdete óta az észtek a jó bevándorlók Finnországban. Sok észt dolgozik építkezésen, takarítóként, állatorvosként vagy nővérként. Noha az északi országokhoz képest nálunk van a legkevesebb migráns, a populista pártok abból akarnak profitálni, hogy alaptalan félelmeket keltenek. Azt terjesztik, hogy az iszlám el akarja foglalni Finnországot. Minden idegengyűlölőt a saját zászlajuk alatt akarnak egyesíteni. Bonyolítja a helyzetet, hogy a liberális vagy nem populista pártok meggyőződésük ellenére nem mondanak nemet a rasszista szólamokra, mert attól félnek, hogy megcsappan a szavazótáboruk.”