Tízmillió zenész országába jött és győzött a pécsi orvosin ortopéd sebésznek tanuló ír Ian O’Sullivan (nagybőgős) és a gyerekorvoslásból szakdolgozó norvég Magnus Måløy (énekes-gitáros). Az Imre Gáborral kiegészült Mongooz And The Magnet első, blues alapon funk-soul-rock háromszögben mozgó kislemeze tavaly jelent meg. A Juice-t hallgatva elhiszed, hogy az életben néha tényleg nem kell több „bullshit mentes feelgood ritmusoknál”. Meg a jó narancslénél. O’Sullivan lazán foglalja össze a helyzetet. „Az EP-t saját zsebből raktuk össze, akkor még azt sem tudtuk, mit csinálunk. Persze azóta már zsenik vagyunk.”

A magyarjuk már elég menő, az elhatározásuk pedig stabil. A tavaly diplomázott O’Sullivan 2009-ben, az idén végzős Måløy 2011-ben jött Magyarországra – és minden közéleti agyrém ellenére úgy döntött, marad. A zacskós tejet és a közlekedési táblák randomitását nem igazán értik, de Pécset imádják.

„Mikor először idejöttem Norvégiából, otthon tél volt, itt tavasz. Kellemes napsütés, lányok lenge ruhában, iszogatás. Azt mondtam, oké, ez jöhet” – mondja Måløy. „Nincsenek arcoskodó sznobok. Minden egyben van, a művészek segítik és inspirálják egymást. Egy haverunk szerint azért van annyi zenész itt, mert sok munkanélküli így üti el az idejét (nevet).” (Pécsi többek között a Kispál és a Borz, a Kiscsillag, a 30y, a Punnany Massif, a HétköznaPICSalódások, az Intim Torna Illegál, a Halott pénz, a The Immigrants vagy Járai Márk is – a szerk.)

Måløy és O’Sullivan az egyetemen találkozott először, a közös zenei érdeklődés miatt hamar elkezdtek együtt játszani. Hiányzott a ritmus, de egy ismerősön keresztül megtalálták Imre Gábort is, és elkezdett komollyá válni a dolog. Hamar összeszoktak, pár hangszerváltás után kialakult a mostani felállás. Akusztikus gitárral kezdtek, Imre Gábor pedig funk és jazz cuccokat dobolt. „Magnus alapból egész tűrhetően játszik, engem pedig Gábor ritmusai segítettek abban, hogy rendesen megtanuljak basszusgitározni. Aztán rájöttem, hogy inkább nagybőgőre váltanék. Kinéztem egyet a neten, felmentem érte Pestre, aztán jött is az első koncert. Végignevettem azt a bulit. El sem hittem, hogy három hónap után nagybőgőzöm.”

„Mindenki azt kérdezi tőlük, miért vannak ott, ahonnan mindenki kitörni vágyik. De nekik most elég jó” – mondja Pécsi-Szabó Dénes, a Mongooz And The Magnet managere. Valóban, a zenekar duplalöketet kapott az állam és a mainstream felől is: bekerültek az idei Cseh Tamás Programba és az Sziget produkció-féle Nagy-Szín-Padba is. „Fantasztikus, hogy észrevettek, pedig még nem is játszottunk mindenhol” – mondja O’Sullivan. „Közben lehet, hogy a kétszeres támogatás nem fair, nem tudom. Az baj az, ha ez valakiket kisodor. Az biztos, hogy Írországban egy akkora banda, mint a miénk, szart sem kapna az államtól.” A Mongooz And The Magnet sikeresen letolta a Ki Mit Tube-ot is, rövid idő alatt bejutott a Petőfibe.

Túry Gergely

Nem olyan, mint te

„Egy sor értelmetlennek tűnő lépést csinálunk. Maradunk zenélni, pedig itt van az orrunk előtt a szépen kikövezett orvosi út. Ha magyar átlagfizetéssel kezdek számolni, nem igazán jön ki a matek. Tudod, Írországban orvosnak lenni elég kellemes. Már kaptam állásajánlatot, valószínűleg Magnus is fog. De minden egyes nap megerősít abban, hogy itt maradni nem a legillogikusabb dolog, amit valaha csináltam” – magyarázza O’Sullivan. „Ez a döntés elég durva mindkettőnknek” – egészíti ki Måløy. „Elkezded a hatéves utat, aminek a végén mindenki – a családod, a tanáraid, a barátaid – azt várja, doktor leszel. Nem végeztem még a sulival, de a zenéléssel sem. Az a terv, hogy itt maradok ezzel a két bohóccal és még több lemezt csinálunk.”

O’Sullivan azt mondja, az új lemez több száma szól éppen az elvárásokkal szembe menő, személyes szabadságról (a klip, a Don’t Wanna Be Like You is). „Nem csak arról akarunk énekelni, hogy de jó, buli van. Az emberek őszinteséget várnak. Pár szám brutálisan nyers lett. Nem lakom modern szarokkal teli hatalmas lakásban, busszal járok dolgozni minden nap. Látom, hogy sokaknak nehéz. Optimisták vagyunk, vidám zenét írunk, de akkor válhatsz igazán jóvá, ha őszintén látod egyszerre a jót és a rosszat.”

Túry Gergely

Az április közepe körül érkező nagylemezről azt mondják, 51-szer jobb lesz, mint az EP. Sokat kísérletezgettek. „Beteg lesz. Rohadt jó. Kiverheti a biztosítékot páraknál. Nem pont azt játsszuk, amit várnak” – mondja Måløy. „Jó stílusok között mozogni. Vannak bandák, akik ugyanazt az ötletet játsszák ezerszer, különböző gyorsasággal.”

Folyamatos változásra és fejlődésre a nyilvánvaló Beatlest és a Red Hot Chili Pepperst hozzák fel. „Aki a Californicationt ismerte eredeti Chili-hangzásként, nem érti a korai funk lemezeiket. De ez a francos darwinista evolúció. Alkalmazkodj, vagy meghalsz.”

O’Sullivan azt mondja, a rádiók itthon elég konzervatívak, „a pop a klasszikus zene és a pop” között lehet választani, a zenei élet viszont tele van fiatal és jó bandákkal. „Mi valahol a mainstream és a saját ötleteink közötti vonalon járkálunk. Olyan zenét csinálunk, amit szeretünk, és szerencsére úgy tűnik, mások is szeretik. Főleg olyan ötleteket hallgatunk, amik a modern zenét, a rock’n’rollt inspirálták. A mindenki számára ismerős ritmusokat Gábor mocskosan jól hozza. Múltkor egy beállásunkon elkezdtek táncolni az emberek, pedig, haver, Gábor játszott összesen egy dobon. Az alapelemeket formáljuk át a saját verziónkká.”

Túry Gergely