Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Huszonhat éve Cannes-ban vehette át az Arany Kamera-díjat, a kétezres években viszont teljesen háttérbe szorult Enyedi Ildikó – több, világsztárokkal készülő projektje is az utolsó fázisban akadt el. Most 16 év után újra filmet forgat, Testről és lélekről címmel, amatőr főszereplővel, az emberi természetről, kapcsolatokról. Ehhez a Filmalap történetének második legnagyobb támogatását, 420 millió forintot kapott segítségül – Muhi András producer szerint azonban ez a normális, és a magyar filmipar által felemésztett évi 6 milliárd forint bőven visszajön országimázsban.
Enyedi Ildikó az előző filmforgalmazási rendszer, az MMKA működését jellemző felelőtlen pénztologatás egyik legnagyobb elszenvedője. Nem úgy, mint néhány, szebb napokat látott producer, hanem mert amilyen nagy reményekkel indult a karrierje, olyan lendülettel szakadt is félbe – köszönhetően annak a tehetetlenségnek, amivel pont a szakma tehetségesebbik felének kellett szembenéznie.
Pedig a filmművészetin Fábri Zoltán osztályába járt rendező 26 éve, első játékfilmjének megjelenése idején szinte rögtön a csúcson érezhette magát – Az én XX. századom című alkotása az 1989-es cannes-i filmfesztiválról hazahozhatta a legjobb elsőfilmesnek járó Arany Kamera-díjat. Későbbi három filmjében (Bűvös vadász, Tamás és Juli, Simon mágus) ugyancsak az emberi kapcsolatok kerültek a fókuszába, és a varázslatos, álomszerű ábrázolás sem állt messze Enyeditől.
Nem csoda hát, hogy legújabb – és 1999 óta az első – nagyjátékfilmje, a Testről és lélekről szintén egy óda az emberhez, ami a megszokottól eltérő módon mutatja be egy férfi és egy nő kapcsolatát, a rendező szavaival élve „az ösztönvilág és a valóság mezsgyéjén”. A négy évszakot felölelő történetben az álomszerű környezetet állítja szembe a hétköznapokkal, ezzel próbálva rámutatni, hogy az ultrakonzervatív világban mennyire szűk határok közé helyezzük magunkat ahhoz képest, hogy milyen sok lehetőséggel, szabadsággal születünk.
Korábban így jellemezte a történetet a rendező: „Mi lenne, ha egy nap találkoznál valakivel, aki éjjelente ugyanazt álmodja, mint te? Vagy pontosabban: kiderülne, hogy már régóta ugyanabban a világban találkoztok éjszakánként. Örülnél neki? Vagy úgy éreznéd, megraboltak? És mi van, ha az illető nem kifejezetten szimpatikus neked? Ha, történetesen, szívből utálod?”
Akármennyire is nehéz elképzelni, hogyan lehet egy ilyen ötletet filmre vinni, Muhi András producer (Fekete kefe, Csak a szél, Aglaja) szavai bízatóak: „Talán ez a legjobb forgatókönyv, amit valaha olvastam, abszolút A-kategóriás európai film készül”. A magyar viszonylatban magasnak számító 45 napos forgatás ennek megfelelően kitüntetett figyelemmel zajlik. A Filmalap 420 millió forinttal támogatta Enyedi filmjét, ami – Goda Krisztina Veszettekje után – a második legnagyobb gyártási hozzájárulás, amit Andy Vajnáék a három év alatt kiosztottak.
„Az a helyzet, hogy néhány speciális filmtől eltekintve, egy igényes nagyjátékfilm körülbelül ennyibe kerül, ha nem súlyos szívességek árán készül. Az a közel ötven ember, aki ezen a filmen dolgozik – és ha nem is fényesen, de normális módon ki van fizetve – ennek köszönhetően talán megengedheti majd magának, hogy ismét elvállaljon szívességből egy feladatot, hogy drágán megvásárolt felszerelését ingyen odaadja egy fiatal pályakezdő filmjéhez – hogy személyesen is invesztáljon a magyar film jövőjébe” – mondta Muhi András.
A producer szerint a magyar filmipar által felemésztett évi 6 milliárd forint – az adófizetők lottószelvényre költött pénzének egy kis része – bőven visszajön országimázsban: „Az, amit most a Saul fia elért, vagy előtte a Csak a szél, tehát hogy végre pluszjellel beszéltek Magyarországról, sokkal többet ér, mintha megjelenne a reklámban, hogy „Jöjjenek a Balatonra!”.
Enyedi Ildikó elmondta, a filmben mind a férfi, mind a nő világában úgy mélyülhetünk el, mintha csak velünk történnének az események. Az izgalmas castingjairól is ismert Enyedi ezúttal egy amatőr szereplőt választott a férfi karakterre – őt is elsősorban azért, mert nagy kedvence, Andorai Péter már idős a szerephez. Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó egykori és a Líra Kiadói Csoport jelenlegi igazgatója alakítja majd Endrét, akit a körülmények egy befelé forduló, cinikus alakká formáltak, de a véletlenek hatására egyszer csak értelmet talál az életének.
„Ez egy elég személyes film, ezért a főszereplők kiválasztásánál leginkább a jelenlét, a karizma volt a fontos – persze, a tehetségen túl, azt nem lehet megspórolni. Ebben a korosztályban viszont – amellett, hogy kiváló színészeink vannak – nem ismerek olyan karizmával rendelkező férfit, mint Géza” – mesélte a rendező, akinek bőven van már tapasztalata külföldi színészekkel, ezúttal viszont minden szerepre hazai tehetségeket talált.
A női főszerepben a Coming outban és a Swingben is feltűnt Borbély Alexandrát láthatjuk, akinek Mária nevű karaktere az a bizonyos értelem, amit Endre megtalál az életének. Enyedi elmondása szerint már régóta figyelemmel kíséri Borbély karrierjét, most pedig megadja neki a lehetőséget, hogy főszerepben is bizonyítson. A további szerepekben olyan színészek tűnnek még fel, mint Nyakó Júlia vagy a rendezővel a Terápiában már együtt dolgozó Mácsai Pál és Nagy Ervin.
Enyedi azért az előző nagyjátékfilmje óta eltelt 16 évben sem pihent – 2008-ban rövidfilmet forgatott Erdély Mátyással, a Saul fia operatőrével, Első szerelem címmel, 2012 óta pedig végleg visszakerült a nagy filmszakmai körforgásba, és Gigor Attilával közösen megrendeztek két évadnyi Terápiát, létrehozva a magyar sorozatgyártás eddigi legprofibb darabját, ami követendő példaként állhat minden készülő tévésorozat alkotói előtt.
Az HBO-sorozat készítését valóban egyfajta terápiaként élte meg a rendező: „Egyrészt olyan kondíciók között dolgozhatunk, mint egy játékfilmnél, mégis egy sokkal nagyobb dramaturgiai ívet tudunk leírni, tényleg, mint egy nagyregényben. Másrészt pedig ez egy olyan kivételes lehetőség színészekkel dolgozni, ami csak a színházi munkához mérhető. Egészen részegítő érzés volt, ahogy ennyire mélyre tudtunk ásni a karakterekben” – mesélte.
De nem rajta múlt, hogy a mozizás másfél évtizeden keresztül elmaradt – két nagy projektje, a Füst Milán regényéből írt A feleségem története és az egykor a Mátrixhoz is hasonlított Szilárd Leó-mozi, a Szelíd interface is az utolsó pillanatban tért le a megvalósulás útjáról.
Mindenesetre Enyedi nem mondott le róluk: „Azt gondolom, hogy ha a Testről és lélekről jól sül el, akkor talán meg tudom csinálni A feleségem történetét. Eléggé abszurd vállalkozás ma ilyen méretű szerzői filmet összehozni Kelet-Európából, de nem adom fel. Kicsit szolgálatnak is tekintem, mert én olyan sokat kaptam Füst Milántól, hogy jó lenne belökni abba a közismertségi sávba, ahol sok, nála esetleg gyengébb író tanyázik. A Szelíd interface-t pedig kompletten újraírtam, van is egy érdeklődő New York-i producer, de ki tudja, először a mostani filmet kell megcsinálni”.
Szilárd Leó szerepére egyébként az Oscar-jelölt Paul Giamatti (Kerülőutak, A remény bajnoka) is pályázik – aki maga mondta, hogy még hasonlít is a magyar fizikusra –, a Füst Milán-adaptáció főszerepével kapcsolatban pedig a nagyszerű ír színész, Brendan Gleeson (Erőszakik, Kálvária) menedzserével folyik a beszélgetés.
A különböző projektekben való kalandozás mellett Enyedi Ildikó a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is tanít, már 1989 óta – legutóbbi osztályának hallgatói közt pedig olyan neveket találunk, mint a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan író-rendezője, Reisz Gábor, a Provincia című kisfilmjével Cannes-t is megjárt Kárpáti György Mór vagy a Balaton Method rendezője, Szimler Bálint.
Ilyenkor természetesen előjön a büszke osztályfőnök Enyediből: „Tehetséges emberek. Szeiler Péter (Halotti beszéd) is igazi nagy tehetség, remélem, kap alkalmat, hogy ezt bizonyítsa, és biztos vagyok benne, hogy Ferenczik Áron (a VAN főszereplője, egyébként rendező – a szerk.) is nagy meglepetéseket fog még okozni”.
Az Inforg-M&M gyártásában készülő Testről és lélekről a tervek szerint 2016 elején kerülhet a mozikba.
