Ezeket a bevándorlókat biztosan nem küldené vissza
Kult Balkányi Nóra-Bicsérdi Ádám 2015. március. 23. 15:34

Ezeket a bevándorlókat biztosan nem küldené vissza

"Minden bevándorlás (óhatatlanul) gazdasági is, így ennek a jelzőnek nincs értelme" - vallja egy migránsok beilleszkedését segítő szervezet tagja. A hazánkban is aktuálissá váló bevándorlás-témában most egy magyar és francia film is megpróbál eloszlatni néhány tévhitet. A magyar - a Belügyminisztérium által is támogatott - Hivatal egy ügyfélszolgálat mindennapjairól, a francia Samba egy szenegáli bevándorló félelemmel teli kálváriájáról mesél. Utóbbi bár könnyedebb, mégis többet segíthet a téma helyes kezelésében.

Kijelzők, kávéautomaták és faliórák nyomasztó környezete - Hivatal

A bevándorlók helyzetével foglalkozó, és a TV2-n debütáló a Hivatal közel egyórás játékfilm, a rendező Nagy Viktor Oszkár korábban három dokuban (3Esküvő, Két világ közt, Felsőbb parancs) foglalkozott ugyanezzel a kérdéssel. A rendező közel egy évig gyűjtött anyagokat a bevándorlási hivatal Budafoki úti ügyfélszolgálatán. Nagy azt mondta, a filmmel nem szeretne moralizálni vagy dönteni. Inkább a személyes, emberi történetek bemutatása érdekelte. Ezeknek a céloknak leginkább az első része sikerült. A Hivatal felszínen maradt, illusztráció lett. Ha fogékonyak vagyunk, elgondolkodtat, de zsigeri hatást ne várjunk.

A film a képzeletbeli Bevándorlási Hivatal ügyfélszolgálatán zajlik, a hangulat kafkai - mint minden ügyintézés. Az alaphelyzet ismerős lehet, hiszen diákkorunk óta kénytelenek vagyunk kis székeken bámulni kijelzőket kávéautomaták és faliórák nyomasztó környezetében.

Itt dolgozik a (Nemzeti Közszolgálati Egyetemen) frissen végzett Anna. A lány üres karaktere kiált bármilyen színért. Ez inkább a rendezés, mint az amúgy amatőr színész, az ELTÉ-n filmszakos Fignár Anna hibája. Az üressel mindig könnyen lehet azonosulni, bármit beleképzelhetünk, de a Hivatalban fájóan kevés a reakció Anna részéről.

Egy-egy gondterhelt homlokráncolás vagy hosszúra nyúlt kínos csönd és zavart maga elé nézésen kívül nem kapunk sokat, róla se tudunk meg semmit. Egy komolyabb konfliktus azért adódik a filmben, és ez most itt major spoiler: mikor Anna rájön, hogy egy kínai anya és gyereke körözés alatt áll, inkább elengedi őket, minthogy kihívja rájuk a rendőrséget és a gyámügyet.

Az a minisztérium támogatta a filmet, amely nem kér a bevándorlókból

Az egy dolog, hogy a film mennyiben éri el a célját, az pedig egy másik, hogy milyen környezetbe érkezett. Nagy Viktor Oszkár rendezése a Belügyminisztérium által koordinált Európai Integrációs Alap (EIA) keretén belül valósult meg. Az alap célja olyan projektek támogatása, melyek megkönnyítik „a különböző gazdasági, társadalmi, kulturális, vallási, nyelvi és etnikai hátterű harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedését az európai társadalomba”.

A minisztérium támogatása viszont némileg ellentmondásos. A kormany.hu-n a Belügyminisztérium egyik nem régi hírének címe például beszédes: "Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra". A januári Charlie Hebdo-mészárlás óta itthon is folyamatosan előtérbe kerül a bevándorlás témája. Ha csak a kormányzati retorikát kiszolgáló közszolgálat jelzőit nézzük, az a "megélhetési" mellett még a "gazdasági" és az "illegális" szavakat használja a bevándorló előtt.

A kormány kommunikációját azonban nem szabad összekeverni a Belügyminisztérium munkájával, ezt bizonyítja a jó célt szolgáló EIA-támogatás is.

A "gazdasági bevándorló" vajon mi?

"A ‘gazdasági bevándorló’ kifejezést nehéz értelmezni. Bevándorló hivatalosan a külföldi (unión kívülről érkezett – a szerk.) személy, aki meghatározott céllal érkezik az országba és ezt a célt bizonyítani is tudja, tehát legálisan tartózkodik itt. Például aki tanul, tanulmányi alapú tartózkodási engedélyt kap" – mondja Csáky Erzsébet, a bevándorlók integrációját is segítő Artemisszió Alapítvány munkatársa. Elmondása szerint Magyarországon a teljes lakosság összesen két százaléka bevándorló és közülük is a legtöbben határon túli magyarok.  "A ‘gazdasági bevándorló’-t főleg a koszovóiakra alkalmazzák, akik hivatalosan menedékkérők mindaddig, amíg el nem bírálják a menedék státuszért benyújtott kérelmüket. Ők általában azért adják be ezt a kérelmet, mert másként nem tudnak utazni."

"A ’gazdasági’ jelzőt korábban nem is használtuk, a kormány retorikája hozta be a köztudatba" – magyarázza tovább az Artemisszió elnöke, Szántó Diana. „Most mindenki öntudatlanul alkalmazza, pontosan azzal a pejoratív éllel, amit a kormány hozzágondol. Ez azt a furcsa helyzetet eredményezi, hogy szalonképesnek tűnik megkülönböztetni ’jó’ és ’rossz’ menekülteket. Ha szó szerint nézzük, a gazdasági migráció olyan migráció, amiben gazdasági szempontok merülnek fel. Minden migráció ilyen, hiszen minden országát elhagyó ember – a ki- és bevándorlók közül ideértve mindenkit a multik vezetőitől a kis kínai vendéglő tulajdonosáig – dolgozni és jobban szeretne élne, mint korábban. Ezt a szándékot felesleges és káros megbélyegezni. Minden migráció óhatatlanul ’gazdasági’ is, így ennek a jelzőnek nincs semmi értelme.  A legegyszerűbb migránsokról beszélni, és ezen belül mekülönböztetni a külön védelemben részesülőket, a menekülteket, nem a "rossz gazdasági migránsokkal" szembe állítva, hanem a migránsok összességén belül.”

A Hivatalt március 23-án, megdöbbentően rossz időpontban, hajnali háromkor fogja leadni a TV2.

A témáról franciás könnyedséggel - Samba

A bevándorlás témakörét könnyedebb, komikus eszközökkel körbejáró francia film, a Samba hazájában pár hónappal a sok mindent megváltoztató Charlie Hebdo-tragédia előtt debütált a mozikban. Hozzánk már a megrázó események után, de a hazai kormány bevándorló-ellenes kommunikációja közben érkezett.

A magyar nézők így már a két, vitákat generáló téma ismeretének fényében dönthetik el, mennyit segíthet egy mindenki számára könnyen érthető film a megoldásra váró probléma kezelésében. Persze Franciaországban egészen más léptékű bevándorlástól beszélünk, mint Magyarországon. 2011-ben 3,8 millió külföldi élt Franciaországban, ez még ugyan nem is kiemelkedő adat az Unió országaihoz képest, de nem szabad elfelejteni, hogy az egykori francia gyarmatokról érkezők könnyebben kaphatnak francia állampolgárságot, hiszen a nyelvi akadályok elhanyagolhatók.

Balról: Omar Sy, Charlotte Gainsbourg és Izïa Higelin a Samba c. filmben

Az Életrevalókkal világhírnevet szerző rendezőpáros, Olivier Nakache és Eric Toledano így nem véletlenül egy Szenegálban született, Franciaországban illegálisan tartózkodó főhőst választottak új filmjük főhősének. A címbéli Samba Cissét Omar Sy alakítja, aki a szerep kedvéért elég jól elsajátította a francia jellegzetes afrikai akcentusát. A főszereplő kilétéből és témaválasztásból már jól látszik, a rendezőpáros szinte alig változtatott az Életrevalóknál már bevált recepten. Maradt a két teljesen ellentétes világból érkező főhős, hiszen a bevándorló Samba (Omar Sy) mellett egy kiégett, magas beosztású értelmiségi nőt láthatunk (Charlotte Gainsbourg) főszerepben. De ugyanúgy maradt a könnyen befogadható hangnem, sőt még a zeneszerző (Ludovico Einaudi) is.

A történet szerint Samba évek óta Franciaországban dolgozik, de mikor épp a letelepedését megkönnyítő munkaszerződést ajánlanak neki, váratlanul letartóztatják. Így találkozik a mókuskerékből teljesen kiábránduló, álmatlanságban szenvedő, és épp társadalmi munkát vállaló Alice-szel. Kettejük egyre inkább összefonódó viszonya mozgatja a cselekményt: Samba megérzi Alice bizonytalanságát és belső vívódását, míg Alice-t egyre inkább felszabadítja a férfi társasága.

Mivel egy széles körű közönségnek készült filmről van szó, a szereplőktől senki ne várjon mélyértelmű elemzéseket és megoldási javaslatokat a bevándorlás kezelésére. Az persze egyértelmű, hogy az alkotók kivel/kikkel szimpatizálnak, de a film karakterei túlságosan leegyszerűsítettek ahhoz, hogy érdemi konfliktust láthassunk a vásznon.

Nem csoda, hogy hazájában a film eléggé megosztotta a kritikusokat: Franciaországban a mindennapok részét képezi a bevándorlás témaköre, így ott már nem mindenki elégszik meg egy vígjáték-elemekkel fogyaszthatóvá tett , egy szenegáli hőst a közzépontba helyező filmmel. Azonban azt is hozzá kell tenni, hogy például nálunk a Samba akár még némi pozitív üzenetet is hordozhat, a nem túl bonyolult alapsztori, és a feleslegesen túlírt befejezés ellenére is. Egy dologban azonban biztosan alulmúlja elődjét a Samba: a Gainsbourg és Omar Sy közötti kémia nem olyan izgalmas, mint Francois Cluzot és Sy között volt az Életrevalókban.

Ha azonban a Samba a magyar nézőkkel két órára elhiteti, hogy minden egyes hazáját hátrahagyó ember is ugyanúgy célokkal és vágyakkal rendelkezik, mint az anyaország lakói, akkor Nakache és Toledano munkáját megérte magyar mozikban is bemutatni. Az is dicséretes, hogy a rendezőpáros jobb pillanataiban ezúttal is humoránál volt, csak néhány jelentnél engedtek a francia vígjátékokra jellemző laposabb humornak. Még az olyan jelképes finomságokra is figyeltek, hogy Samba szerencsét hozó ruhadarabja, a szenegáli fociválogatott 2002-es vébén hordott meze, amely már csak azért is bír többletjelentéssel, mert az a csapat -- nem kis szenzációt okozva -- a franciák sztárválogatottját is legyőzte.

A Samba tehát bátran ajánlható az Életrevalók-rajongóknak, hiszen Nakache és Toledano a tőlük megszokott minőséget, és kedves humort hozza, de a moziból kifele jövet nem árt észben tartani, a valóság ennél jóval prózaibb. Mégis, egy jó nevetés sokat segíthet az áthisztérizált téma feldolgozásában.

A Samba március 19-től már a mozikban a Vertigo forgalmazásában.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!