Először elfogadta, majd budapesti látogatása során hirtelen visszautasította a Szőcs Géza által alapított Janus Pannonius-díjat Hanu Launonen. A finn író, a magyar irodalom jeles műfordítója arra hivatkozott, hogy nem ért egyet a kormány sajtószabadságot és emberi jogokat sértő politikájával, és a díjat részben a kormány támogatja. Szőcs szerint Launonent budapesti látogatása során valakik rábírták az álláspontja megváltoztatására.
Hannu Launonen korábban elfogadta a Janus Pannonius Díjat a fordítási tevékenységéért, de egészségügyi okokból nem tudott részt venni az augusztus végi díjátadáson – erősítette meg lapunk kérdésére Szőcs Géza a német Lyrikzeitung & Poetry News nevű blogon megjelent információt. A magyar PEN Klub elnöke elmondta: abban állapodtak meg, hogy Launonen amúgy is esedékes szeptember végi budapesti látogatásán pótolják a díj átadását egy kis ünnepséggel. „Miután a finn író megérkezett Budapestre, még nagyon élénken érdeklődött a díjjal járó pénz átvételének lehetősége felől, majd egyik napról a másikra, anélkül, hogy erről velem konzultálni kívánt volta, azt mondta, olyan információkhoz jutott, melyek szerint a díjat a kormányzat finanszírozza, és ezért ő visszalép” – magyarázta Szőcs.
Hozzátette, meglehetősen értetlenek, hiszen Launonen korábban is pontosan tudta, hogy a díj finanszírozásában van kormányzati forrás. „Világos, hogy Budapesten őt olyan módon informálta, hogy ne mondjam, manipulálta valaki vagy valakik, ami alapján erre a döntésre jutott.” Szőcs arra a kérdésünkre, hogy kikkel beszélhetett Launonen, úgy válaszolt, hogy nem tudja pontosan, de ezek „alig titkolt találkozók voltak”.
A díj alapítója mellesleg furcsának tartja, hogy a finn író pont ugyanazokat az érveket – azt, hogy a magyar kormány politikája az emberi jogok és a véleményszabadság szempontjából nem összeegyeztethető a PEN chartájával - hozta fel az elutasításra, mint két éve, az első ilyen díjra jelölt amerikai Lawrence Ferlinghetti. „Annyira szegényes az érvkészlet, hogy még csak a fáradságot sem vették, hogy azt testre szabják, vagy adjanak neki egy egyéni, hihető motiváltságot.”
Szőcs elárulta, hogy írtak levelet Launonennek, amelyben kifejezték sajnálatukat a díj visszautasítása miatt, ugyanakkor megjegyezték azt is, hogy „a döntése jelentősége eltörpül mindazoké mellett, akik megfogadták és elfogadták a díjat”. A Pen Klub hamarosan közleményt ad ki az ügyről.
Launonen egyébként 2011-ben több évtizedes kimagasló munkájáért a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést kapta Schmitt Pál akkori köztársasági elnöktől.
A Janus Pannonius-díjat 2012-ben alapították, és rögtön nagy fiaskóval indult a története, miután a legendás beat költő, Ferlinghetti a magyar kormány politikája miatt visszautasította az elismerést. Az első díjazott így 2013-ban a perzsa Szimin Behbaháni költő és polgárjogi harcos lett.
Idén három díjat akartak átadni. A libanoni Adonis és a francia Yves Bonnefoy augusztus végén Pécsett rendben átvette azt.
A Janus Pannonius-fődíjat olyan szerzőnek ítélik oda, akinek költői életműve illeszkedik az európai kultúra főáramába. A részben magán-, részben kormányzati forrásból finanszírozott költészeti nagydíjat – amely 50 ezer euróval, oklevéllel és egy Janus Pannonius-szoborral járó kitüntetéssel jár – azzal a szándékkal alapították, hogy "egyfajta költői Nobel-díj szerepét töltse be a világ irodalmi életében". A díjátadást minden évben Janus Pannonius születésnapjához, augusztus 29-hez közeli időpontban tervezik megtartani.