A társulat közleménye szerint a tengerentúli fellépés saját pályafutásuk és a magyar táncélet egésze szempontjából is különleges jelentőséggel bír. Azt írják, a világszerte ismert befogadó színházban a nemzetközi előadóművészeti élet fontos szereplői fordulnak meg. Szabó Réka, a társulat vezetője a Balassi Intézet meghívására az Abrons Arts Centerben, New Yorkban egy vetítéssel kísért beszélgetésen is részt vesz majd.

A két darabból álló, egyszerre drámai és humoros előadás nagyszínpadi verziójában az est második részét az alkotók a mozdulatokra reagáló, real-time videótechnikával gondolták újra.

A produkciót az amerikai debütálás előtt egy alkalommal - szeptember 29-én - az Átrium Film-Színház közönsége is láthatja Apropó 2.0 - az amerikai turné "első állomása" az Átriumban címmel. Az előadás bemutatásában közreműködő partner a Nemzeti Táncszínház. Az est első darabja, az Ez mind én leszek egykor. Szabó Réka szólójában egyszerre van jelen a kislány, a középkorú nő és az öregasszony. Az előadó arra keresi a választ, hogy ki tudsz-e jutni a toronyból, amelybe 44 éves korodra zártad magad.

A Nem emlékszem, hogy így neveltek volna szubjektív leltár, amelyben a társulat tagjai 7 évenkénti, valós és fiktív emlékeiket gyűjtötték össze egészen az elképzelt 77 éves korig. Az előadás a holland Space Theatre alapítója, Ardai Petra workshopja alapján készült. Az előadásban a Tünet Együttes alkotótársai Korai Zsolt vizuális művész és Papp Gábor programozó, mindketten a hazai real-time videótechnika élvonalbeli képviselői. Az előadás alkotói Szabó Réka, Cuhorka Emese, Gőz István és Szász Dániel, a fény és a tér Szirtes Attila, a jelmez Szűcs Edit munkája.