Miley Cyrus most kivételesen nem a fenékrázással verte a ki biztosítékot, de attól még sokak szerint szentségtörést követett el, amikor a vasárnapi Billboard gálán egy Beatles dalt adott elő. Volt azonban a zenetörténelemben még rosszabb próbálkozás is, de szerencsére sokkal jobb is.
A vasárnapi Billboard gálán Miley Cyrus és a Flaming Lips, amerikai rock-banda Beatles-feldolgozás albuma beharangozásaként fülledt hangulatban, megdöbbentő ruhakölteményekben játszotta el a Beatles Lucy in The Sky With Diamond-ját, amelyet az énekesnő jelenleg is zajló Bangerz turnéján is előadtak már.
A Guardian ezen felbuzdulva kérdezte meg olvasóit, hogy melyek minden idők legjobb, és legrosszabb Beatles-feldolgozásai. Íme a lista és plusz egy magyar.
Az első a You Can’t Do That című dal a Can’t Buy Me Love-ról, 1964-ből. Megkockáztatható, hogy a The Supremes nevű, a hatvanas években aktív női zenekar jobban érezte ezt a dalt, mint maguk a szerzők:
Elliot Smith, amerikai énekes-dalszerző az eredeti verzióhoz nagyon hasonló megoldása az 1969-ben megjelent Abbey Road albumon található Because-ra:
A ’68-as Fehér Albumon hallható Happiness is a Warm Gun a The Breederstől női vokállal így szól:
Stevie Wonder az 1965-ös We Can Work It Out/Day Tripper című kislemez We Can WOrk It Out-ját dolgozta fel a Fehér Ház közönségének nagy örömére.
Az Abbey Roadon megjelent Octopus’s Garden a kevés Beatles-szám egyike, amiben Ringo Starr a főénekes, és amelyet ő is írt. Jeffrey Lewis verziója így hangzik:
Az 1967-es Penny Lane dala volt a Strawberry Fields Forever. Így tette tönkre a Candy Flip:
Nálunk Czutor Zoli specializálódott Beatles-dalokra; a Belmondóval, de szólóban is már több számot eljátszott. Íme, az egyik legjobban sikerült, az Across The Universe: