Az ünnepi évet pénteken Richard Wagner Rienzi, az utolsó tribunus című operájának előadásával nyitják meg. Wagner ezzel a művel kezdte meg 1837-ben rigai karmesteri munkáját. A város különböző csarnokaiban koncertek, tánc- és színházi előadások lesznek.

A január 17-e és 19-e közötti nyitórendezvények középpontjában egy tömegeket megmozgató, szimbolikus akció áll: élőlánc juttatja át a régi nemzeti könyvtár nyolc épületéből a könyveket a Daugava folyó túlsó partján álló új nemzeti könyvtárba.

Hasonlóan az 1989-es élőlánchoz, körülbelül 700 ezer rigai lakos sorakozik fel egymás mellé. Ezúttal azonban nem tiltakozásul, hanem azért, hogy könyveket adjanak kézről kézre.

1989 augusztusában Litvánia, Lettország és Észtország csaknem kétmillió lakója 600 kilométeres élőláncot alkotott országaikon át, hogy emlékeztessenek a náci Németország és a Szovjetunió által aláírt Molotov-Ribbentrop paktum 50. évfordulójára, hogy kinyilvánítsák függetlenségi törekvéseiket.

"Az élőlánccal nemzetünk kulturális alapértékeit kívánjuk hangsúlyozni, amelyeket generációkon át megőriztünk és a könyvek révén továbbadtunk" – mondta Diana Civle szervező.

A szimbolikus költöztetés után júniusban nyitja meg kapuit a Gaismas Pils nevű szupermodern új könyvtárépület, amelynek építése 2008-ban kezdődött. Július elsején a könyvnyomtatás ötszázéves történelmének szentelt kiállítás nyílik az intézményben. A több mint 40 ezer négyzetméteres épület ezer olvasónak és akár nyolcmillió könyvnek, illetve nyomtatványnak ad helyet. A könyvtár részét képezi egy múzeum és több kiállítótér, illetve konferenciaterem is.

Az új nemzeti könyvtár Lettország közelmúltjának egyik leginkább vitatott épületének számít. Nils Usakovsot, Riga polgármestere szerint egy hatalmas szupermarketre emlékezteti. Mások szerint sípályára, egy mitológiai óriáshal hátára vagy titkos radarra hasonlít.

A kritika azonban főként az építkezés költségeire vonatkozik: a gazdasági válság idejében összesen 163 millió eurót fordított rá a mindössze kétmilliós ország, ráadásul fenntartásának éves költsége hárommillió euróra rúg.

Andris Vilks igazgató szerint azonban az épület "nemzeti szimbólum", emellett már évtizedek óta égető szükség volt egy központi épületre az eddig különböző helyeken, részint omladozó építményekben tárolt könyvek elhelyezéséhez.