2014. január. 10. 20:05 MTI Utolsó frissítés: 2014. január. 10. 20:01 Kult

Lopott Renoir-képet kap vissza a baltimore-i múzeum

Egy pénteki bírósági ítélettel visszakapja a baltimore-i múzeum azt Renoir-képet, amelyről egy nő korábban azt állította, hogy hét dollárért jutott hozzá egy bolhapiacon. Amikor árverésre akarta bocsátani a festményt, felmerült a gyanú, hogy évtizedekkel korábban a múzeum gyűjteményéből lopták el.

A bíró az ítéletben elutasította Marcia "Martha" Fuqua tulajdonosi igényét. A nő arra hivatkozott, hogy a művet 2009-ben Nyugat-Virginiában vette egy bolhapiacon. A bíró azonban leszögezte: meggyőző bizonyíték igazolja, hogy a festményt 1951-ben a Baltimore-i Művészeti Múzeumból lopták el.

Fuqua a pénteki ítélethirdetésen nem jelent meg. A nő 2012-ben akarta aukcióra bocsátani a műalkotást, amelynek értékét a The Potomac Co. árverési ház akkor legalább 75 ezer dollárra becsülte. A múzeum azonban bejelentette, hogy lopott képről van szó, ezért az aukciót törölték, az FBI lefoglalta a művet és nyomozni kezdett az ügyben.

A nő azt állította: ő csak egy "ártatlan vásárló", és nem rendelkezik művészettörténeti vagy egyéb szükséges ismeretekkel, hogy azonosítson egy Renoir-képet, és tudomása legyen az eredetéről.

Pierre-Auguste Renoir 1879-ben egy folyóparti vendéglőben vászon szalvétára festette a Paysage bords de Seine című, Szajna-parti tájat ábrázoló alkotást a kedvesének. A művet egyébként az árverési katalógus alaposan túlbecsülte, a szakértői vélemény szerint jelenlegi piaci értéke 22 ezer dollár lehet.

A festmény a baltimore-i múzeum fő támogatója, Saidie May gyűjteményéhez tartozott. May röviddel a kép eltűnése előtt hunyt el, és az alkotást még nem sorolták be a múzeum gyűjteményébe. A lopást 1951. november 17-én jelentették, de erről nem találtak rendőrségi jegyzőkönyvet a múzeum irattárában, és a festmény a lopott műkincsek listájára sem került fel.

 

Vállalkozás Gyükeri Mercédesz, Rácz Gergő 2024. december. 29. 17:30

Ahol a rizs az isten és perui a spárga: a Nobuban jártunk

Lehet variálni egy felső polcos étteremlánc menüsorában, vagy az főben járó vétek? Honnét tudja egy ázsiai kulináriát szolgáló étterem beszerezni az alapanyagait Budapesten, és hogy lesz a megoldás végül Spanyolország? Ezekről és sok másról faggattuk a Nobu Budapest séfjét, Schreiner Gábort, közben azt is megkérdeztük, hogy a halak filézése közben milyen gyakran vágja meg a kezét.