Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Ha elege van a szekrényekben porosodó régi kacatokból, de nincs szíve kidobni azokat, létezik olyan megoldás, amivel még pénzt is kereshet velük. Épp annyit, amennyit akar. Béreljen polcot pár ezer forintért, árazza be feleslegessé vált tárgyait, és indulhat az üzlet. Bolhapiacok másképp.
"Én innen úgy még nem mentem haza, hogy ne vettem volna valamit. Tegnap is vittem egy gyűrűt az asszonynak, ma meg elhoztam őket a barátnőjével, hadd nézzenek körül" – mondja a Garmada Önkiszolgáló Bolhapiac egyik törzsvevője.
A férfi legtöbbször szerszámokért, munkaruházatért és edényekért jár ide, de ezeken kívül is mindig talál valami apróságot, amit hazavisz. Miközben erről beszél, mindent megtapogat. "Itt egy jó kis öngyújtó, nézze. Igaz, hogy két éve nem dohányzunk, de akkor is. Nosztalgia. Egyszer vettünk itt egy orosz masszírozó gépet is ezerért. Jó hely." A kérdésre, ő nem hozza-e be az üzletbe feleslegessé vált tárgyait, karakán választ kapunk: "Én venni szeretek, nem eladni."
Nem kell a rezsivel bajlódni
Budapesten jelenleg három, vidéken pedig egy olyan üzlet működik (Győrött), ami valójában nem más, mint egy fedett, szervezett, átlátható bolhapiac. Ha szeretnénk eladni számunkra feleslegessé vált tárgyakat, de nincs időnk vagy kedvünk ahhoz, hogy a piacon ácsorogjunk, a netes eladást bonyolultnak találjuk, a boltnyitást a rezsiköltségekkel együtt pedig drágának és körülményesnek, még mindig marad alternatíva.
A rendszer lényege, hogy az üzletekben polcokat, fogasokat és vitrineket bérelhetünk, és berendezhetjük őket az eladni kívánt tárgyainkkal. Az eladók eladják nekünk, mindent lekönyvelnek, mi pedig az adott időszak végén felvesszük a befolyt pénzt.
Az árat és az áruk elrendezését mi magunk határozzuk meg és alakítjuk ki. Így olyan, mintha lenne egy saját mini üzletünk, amit az arcunkra formálhatunk. A bérleti díjak pedig általában egy szokványos bolhapiac 2-3 ezer forintos napidíjánál olcsóbbak. Ezekben a boltokban 1500-2000 forintból lehet kibérelni egy polcot egy hétre.
Van benne potenciál
A legelső ilyen üzlet a Bolhapalota volt Budapesten, amely 2011-ben az Anker-közben nyílt meg, de ma már a Ferenciek terén székel.
Tamás náluk próbált meg eladni egy zsebórát, egy antik fényképzőt és egy nagyjából harminc éves versenykorcsolyát. "Az előre kifizetett két hét alatt csupán az utóbbinak sikerült gazdát találni, a fényképező megmaradt, a zsebóra pedig eltűnt. Az eladók szerint valakinek nagyon megtetszhetett. "A procedúrát magát összesítve nem bántam meg, a kezdeményezésben van potenciál, csak le kell ráznia magáról a kismagyar szokásokat" – magyarázza a fiatalember, aki még csak egyszer próbálkozott eladással ilyen üzletben.
"Káros a pénztárcára"
Ami a felhozatalt illeti, a klasszikus bolhapiacokhoz hasonlóan a régi tárcsázós telefontól kezdve a nagyi derelyeszaggatóján keresztül, a régiségboltokban állandó vendégszereplő háborús gázmaszkig mindent megtalálunk itt is, azzal a plusszal, hogy a Bolhapalotában magyar designerek is bérelhetnek polcot. Ha minden jól megy, és meglesz a működési engedély, februártól egy galéria is nyílik a pinceszinten, ami szintén jó lehetőség lehet a magyar alkotóknak a bemutatkozásra. Havi egyszer ugyanitt rendes piacot is szerveznek majd, ahol a bérlők személyesen árulhatják a portékáikat.
Ami a Ferenciek terén a legkelendőbb, az a ruha és az ékszer. Ha nincsenek nagy igényeink, utóbbit már 50 forintért is találunk az ékszerturi fantázianevű kiskosárban. Ruha van 100-300 forintért, de akár több tízezerért is, így a turkálókkal összevetve nem minden esetben olcsóbb a Bolhapalota, ami viszont az antikvitást illeti, itt általában alacsonyabbak az árak – mondja Szabó Ádám, az üzlet vezetője, aki szórakozásként tekint erre a boltra. "Sok a különleges tárgy és az érdekes ember, tetszik ez a piaci hangulat." Az üzletvezető azt is elárulja, hogy tavaly több ruhát vett itt, mint bármilyen más üzletben.
"Káros a pénztárcára, hogy testközelben vannak a dolgok" – veszi át a szót a bolt egyik eladója, Nyíri Szilvia. "Vettem én már itt mindent: bizsut, ruhát. Inkább tudatosan körül sem nézek, nehogy elcsábuljak" – teszi hozzá.
Az üzletnek vannak törzseladói és törzsvevői is, egy nap minimum öt ember tér be hozzájuk, hogy elhelyezze a polcán az eladó tárgyait, de az is előfordult már, hogy húszan voltak. Ezen a környéken az érdeklődőknek csak a fele magyar, a többi turista.
Magyar-finn barátság
A bolhapiacnak ez a formája Ázsiában, Németországban és az USA-ban is elterjedt, de Budapest legnagyobb ilyen üzletének, a Garmadának a vezetője Finnországból hozta haza az ötletet, amivel teljesen véletlenül találkozott egy téli ruhavásárlás során. "Emlékszem, hétköznap délelőtt volt, holtidőszak, és hemzsegtek a vevők" – meséli Suhajda Endre, akitől azt is megtudjuk: Finnországban a 90-es évek eleje óta így működik a bolhapiacok egy része, ahol ez egy sikeres és népszerű üzleti modell. Ma már náluk is előfordulnak olyan mozgalmas időszakok, hogy egymásnak adják a kilincset az emberek – karácsony előtt még várólista is volt a potenciális eladóknak.
A Garmada 230 négyzetméter alapterületű, de kint a kis belvárosi bolttól kezdve az 1600-1800 négyzetméteres Tesco méretű üzletig bármi előfordulhat.
Az üzletvezető ugyanakkor azt tapasztalja, hogy a magyar mentalitás merőben eltér a finntől, ezért a rendszert nehéz elfogadtatni az emberekkel. "Nehéz elmagyarázni nekik, hogy a kezükben van a sorsuk. Hogy nem mi, hanem ők határozzák meg, mit hoznak be, mennyire változatos és színes a portékájuk, és azt miként árazzák be. Fontos, hogy vonzó legyen a vevőknek az ár-érték arány. Hiába nézünk ki úgy, mint egy bolt, ez egy bolhapiac, ahol a polcok versenyeznek a vásárlók kegyeiért, az eladó arca nélkül."
Míg a Bolhapalota a designereknek kedvez, a Garmadában az a plusz, hogy az üzlettel szerződésben álló civil szervezeteknek és alapítványoknak is lehet árulni tárgyadományokat. Tavaly fél év alatt több mint 500 ezer forintot gyűjtöttek így össze.
Plázapiac
A legújabb alternatív bolhapiac a XI. kerületben nyílt 2013 novemberében, a különlegessége pedig az, hogy ez az egyetlen ilyen üzlet, amely egy bevásárlóközpontban, az Eleven Centrumban működik.
| Megható történet az Eleven Garázsvásárból |
"Nemrég járt nálunk egy 8 éves kislány, aki karácsonyi ajándékot szeretett volna venni édesanyjának. 400 Forint volt a keret - ebből sikerült venni egy porcelán mécsestartót, egy fából készült sószórót és egy manó alakú figurát. A pénz nem minden." |
Az üzlet vezetője a külföldi és az itthoni példákról sem tudott korábban. Kolbe Kriszta a családja által szervezett sikeres garázsvásárokon felbuzdulva döntött úgy, hogy Eleven Garázsvásár néven nyit egy állandó garázsvásárt is, ezt azonban nem lehetett volna megvalósítani a panelok alatti kis üzletekben, így jött a pláza ötlete.
A bolt beindításához nagyban hozzájárultak a szomszédos Gazdagréti lakótelep lakóinak igényei is, ott ugyanis sok ember küzd helyhiánnyal – sok otthon a porfogó, amitől jobb megszabadulni. Az emberek pedig nyitottak és lelkesek – magyarázza Kolbe.
Ő is kihangsúlyozza, hogy a sikerhez meg kell találni az optimális ár-érték arányt, ha ez megvan, akár egy nap alatt elmegy egy árucikk. A Bolhapalotában az is előfordult már, hogy az eladó ki sem tette a polcra a portékát, a kezéből vették meg tőle.
Folyamatos pörgés
Míg a Bolhapalotában nagyon kelendő a ruha, a budai üzletben kifejezetten ügyelnek rá, hogy ne menjenek el a használt ruha irányába, inkább maradnak a tárgyaknál, így a bevásárlóközpontban lévő turkálót sem tekintik konkurenciának, sőt, közös üzleti stratégiákat dolgoznak ki.
"Folyamatosan pörög a választék és az eladók is" – mondja Kolbe, ezzel pedig tökéletesen harmonizál a Garmada üzletpolitikán túlmutató irányelve is, mely szerint egy ilyen piac közösségfejlesztő erővel is bírhat és még környezettudatosságra is nevel. "Ami az egyik embernek szemét, a másiknak még simán lehet kincs."
Túránk során az is kiderült, hogy bár van egy réteg, akik gazdasági szükségszerűségből vásárolnak ezekben a boltokban, még mindig többen vannak a kincsvadászok, hiszen amit a bolhapiacokon árulnak, általában nem létszükséglet egy család számára. Suhajda Endre azt mondja, a város elbírna még több ilyen üzletet, és igény is lenne rá.
A rendszerrel kapcsolatban egy kritikát szoktak megjegyezni a vevők: nem lehet azonnal alkudni. Megoldás viszont erre is van, csak két email-cím kell hozzá.
Ha jó helyre szeretné elajándékozni feleslegessé vált holmijait, olvassa el az adományboltokról szóló cikkünket is.
