HVG Zrt.

„Apámmá fogadtam Hemingwayt” – írta Robert Capa 1937-ben, röviddel az amerikai íróval való megismerkedése után. Madridban, ahol találkoztak, Capa a spanyol polgárháborúról tudósított, az író pedig A spanyol föld című, a köztársasági kormányt támogató dokumentumfilmen dolgozott. A 14 évvel fiatalabb, Friedmann Endre néven épp száz évvel ezelőtt anyakönyvezett, oroszlánkörmeit próbálgató fotós felnézett Hemingwayre, akit akkorra már világszerte ismertté tett Fiesta (A nap is felkel) és a Búcsú a fegyverektől című regénye.

Capa nem mulasztott el egy alkalmat sem, hogy megörökítse az írót – hol a frontra készülődés, hol térképböngészés, hol pedig reggeli whiskyzés közben –, nem utolsósorban azért, mert a képekért kapkodtak az amerikai lapok. Utóbb ezekről a terueli fotókról azt állította, hogy Madridban készültek, feltehetően azért, hogy így még többet kérhessen értük.

Az ital szeretetén túl a nők iránti rajongás is közös volt bennük – hívja fel a figyelmet Fisli Éva. Egy ízben például, ha nem is rivalizálva, de egy nő miatt rúgták össze újra a port. Történt, hogy 1944 végén, amikor Hemingway még együtt élt harmadik feleségével, Martha Gellhornnal, megemlítette Capának, hogy a válás után talán újranősül, és feleségül veszi szeretőjét, Mary Welsh újságírót. Amikor barátja erre azt felelte, hogy „tudod, Papa, Maryt nem kell feleségül venni”, Hemingway dühében egy üveg pezsgőt vágott hozzá, ami célt tévesztve az ajtón tört szét. 

Capa és Hemingway kapcsolatának további részleteit a HVG e heti számában olvashatják.