Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Hetekig tartó találgatások után csütörtök 13 órakor kiderült, hogy a kanadai Alice Munro nyerte az idei irodalmi Nobel-díjat.
A kanadai Alice Munro nevét hirdette ki csütörtökön 13 órakor a Svéd Királyi Akadémia titkára. Az írónő novelláival nyerte el az akadémia elismerését, 2009-ben a nívós Man Booker-díjat is megkapta. Magyarországon a műveit a Park kiadó gondozza.
A könyvek szerkesztője, Tönkő Vera a hvg.hu-nak elmondta: Murno évek óta a Nobel díj-várományosok között volt, de fokozottan "hátrányos helyzetűnek" volt tekinthető, mert "nő, kanadai és főleg, mert novellista". Novellaíróként egyébként ma őt tartják a világ egyik legjobbjának. Updike halála előtt például azt mondta, hogy ő Murnót tekinti kvázi utódjának.
Tönkő Vera szerint Murno rövid történeteiben egy fantasztikus világot ír le, már-már regényi megfogalmazásban az emberi élet szépségéről, nehézségeiről, a küzdelmekről és a titkokról. A Pak Kiadó által megjelentetett első két kötet egyébként népszerű volt a magyar olvasók között, utánnyomásra is szükség volt. A legutóbbi könyvének (Mennyei boldogság) azonban nem volt ilyen jó a fogadtatása, így a 2012-es Dear Life című önéletrajzi ihletésű művét már nem adták ki. A Nobel-díj "kellemes melléktermékének" tekinthető médiafelhajtás, fokozott érdeklődés miatt azonban remélhetőleg ezt is hamarosan olvashatjuk magyarul. Annál is inkább, mert a 82 éves, rákos beteg írónőnek elkézelhető, hogy ez az utolsó könyve.
"Sűrű mondatokat ír, minden fontos, a megfigyelés sokszor a narrátor tudatán keresztül ér el az olvasóhoz. Gyakran egy-egy esetlegesnek tűnő helyzetből indulnak el a történetek, a kései novellákban gyakori a több évtizedes feedback is. A legjobb novelláinak különös katarzisa van" - méltatta a kanadai író munkáit az mti-nek fordítója, Mesterházi Mónika.
Megjegyezte, hogy Munro a hétköznapi pillanatokat ragadja meg írásaiban. "Hogy mi válik a hétköznapi élet kitüntetett pillanatává, azt épp az írói döntés határozza meg. Egy novellában, ahol nincs hely magyarázkodásra, az esetleges pillanatban is benne lehet az egész személyiség, a jó és rossz döntéseivel, sorsával" - hangsúlyozta.
A női élet, döntések, lehetőségek, felelősség vagy felelőtlenség, megöregedett hippik, anya-lány kapcsolat, házasság, gyász, öregség - sorolta Alice Munro kedvelt témáit, hozzátéve, hogy nem ez határozza meg az írónő írásművészetét. "Ezek csak a témák. A döntő a megírás" - mutatott rá.
Alice Munro novellái gyakran egy-egy regényt sűrítenek magukba, prizmásan mondják el történetüket, amelyek időben egymástól távol eső (sorsfordító) epizódokból, a novella különböző szereplőinek nézőpontjából, a napló- vagy levélforma és a narráció váltogatásából rajzolódnak ki – olvasható a például a Csend, vétkek, szenvedély című mű ajánlójában, amely nyolc történetet foglal magában. Az önéletrajzi ihletésű Asszonyok, lányok élete Alice Munro egyetlen regénye, amely egy kislány fiatal nővé serdülését követi nyomon az 1940-es évek kanadai kisvárosában, Ontario tartományban.
Munro 1931-ben született a kanadai Winghamban, már tinédzserkorában eldöntötte, írónő lesz. Első novellája egyetemista korában jelent meg 1950-ben. Iskolai évei alatt pincérként és könyvtári kisegítőként is dolgozott, de az is előfordult, hogy nyári idénymunkaként dohányt szedett a földeken. A szárnyait bontogató írónő két év után otthagyta az egyetemet, és hozzáment James Munróhoz, akivel Vancouverben alapítottak családot. Három lánya született. Második gyermekét még egynapos korában elvesztette. 1963-ban férjével és két lányával a kanadai Victoriába költöztek, ahol Munro’s Books néven nyitottak egy könyvesboltot, mely a mai napig nyitva áll az olvasók előtt. Munro néhány évvel később elvált férjétől, és visszatért egykori egyetemének (University of Western Ohio) berkeibe, ahol zavartalan körülmények között dolgozhatott a művein. 1976-ban újra férjhez ment a geográfus Gerald Fremlinhez – áll a kiadója ismertetőjében.
A kanadai Csehovként emlegetett írónő első novelláskötete 1968-ban jelent meg, azóta művei tizenhárom nyelven láttak napvilágot, melyek mindenütt nagy kritikai és közönségsikert arattak. Számos díj és elismerés birtokosa, elnyerte többek között az Egyesült Államok Országos Könyvkritikusi Körének díját és a rangos Giller Prize-t is. 2009-ben megkapta a Man Booker Nemzetközi Díjat, olyan jelölteket megelőzve, mint Ljudmila Ulickaja vagy Mario Vargas Llosa.
A magyarul Szeret, nem szeret… címmel megjelent kötet egyik novellájából nagy sikerű filmet készült a Váratlan utazásból jól ismert Sarah Polley rendezésében. A 2007-ben bemutatott Egyre távolabb című alkotást két Oscar-jelöléssel és a legjobb színésznőnek (Julie Christie) járó Golden Globe-díjjal jutalmazták.
10 novelláskötete és egy regénye jelent meg, magyarra ezekből ötöt fordítottak.
Lives of Girls and Women (1973), magyarul: Asszonyok, lányok élete (2007)
The Love of a Good Woman (1998), magyarul: Egy jóravaló nő szerelme (2008)
Hateship, Friendship, Courtship, Loveship, Marriage (2001), magyarul: Szeret, nem szeret – Kilenc történet(2006)
Runaway (2005) magyarul: Csend, vétkek, szenvedély (2007)
Too Much Happiness (2009), magyarul: Mennyi boldogság! (2011)
Nobel-titok
Stani névvel kódolták például a 2011-es irodalmi Nobel-díj várományosának, a svéd Tomas Tranströmernek a nevét az akadémiai tagok, de az év eleje óta tartó kiválasztási folyamatot több oldalról is bebiztosítják már hagyományos módon, de ettől függetlenül a Svéd Akadémia munkájába sokan szeretnének belelátni és szeptember-október környékére az esélylatolgatás igazi hajcihővé fajul. Ez betudható annak, hogy a Svéd Királyi Akadémia titokba burkolózik. A bizottság tagjait titoktartást fogadnak, de még így is, Stockholmban ilyentájt tűkön ülnek a rajongók. Tavaly októberben például meglátták, hogy az egyik akadémiai tag, Horace Engdahl thai étteremből rendel, ezek után futótűzként terjedt a pletyka: bizonyára thaiföldi író fog nyerni. Nem így lett, a kínai Mo Jen vehette át a díjat.
A Nobel-díj jelöltjeinek névsorát a jelölőszervezet minden alkalommal ötven évre titkosítja, így idén januárban még csak az 1962-es listát hozták nyilvánosságra. Idén annyit lehetett tudni, hogy irodalmi Nobelre az akadémia 198 alkotót jelölt, közülük 48 írót még egyszer sem terjesztettek fel az elismerésre.
Az akadémia Nobel-bizottsága minden év szeptemberében 600-700 levelet küld ki személyeknek vagy intézményeknek, hogy tegyenek javaslatot. Köztük vannak a Svéd Akadémia tagjai, más hasonló testületek, irodalom- és nyelvészprofesszorok, korábbi díjazottak, valamint írószövetségek elnökei. A bizottságnak január 31-ig volt ideje arra, hogy szűkítse a 195 fős listát, aztán májusig 15-20-ra csökken az esélyesek száma, a műveiket a nyár alatt tanulmányozzák át az akadémia tagjai, amely több lépésben végül ötfős lesz. Közülük választanak október elején. A díjazott személyét Peter Englund, az akadémia titkára jelenti majd be – olvasható a Nobel-díj honlapján.
Esélylatolgatás
Az idei esélyeseket a legjobb statisztikával bíró Ladbrokes fogadóroda szerint hétfő délben 3 az 1-hez az esélye volt, hogy a hazánkban is nagy népszerűségnek örvendő japán Haruki Murakami viszi haza a Nobelt. A tekintélyes bukméker második helyén a kanadai Alice Munro, a harmadikon a fehérorosz Szvetlana Alekszijevics állt ötszörös, illetve hétszeres oddsszal.
A negyedik helyen szerepelt Nádas Péter Joyce Carol Oates amerikai íróval. Az ő győzelmük kilencszeres pénzt fizetett a Ladbrokesnál a szerdai állás szerint. A Nobel-díjra legesélyesebb tíz író, költő között volt még a norvég Jon Fosse, a dél-koreai Ko Un, az algériai Assia Djebar, az amerikai Thomas Pynchon, valamint a kenyai Ngugi Wa Thiong'o. Az ő esetében már 13-szoros volt az odds.
A díj 1901 óta íródó történetében eddig négy alkalommal fordult elő, hogy megosztva ítélték oda az elismerést.
Az irodalmi Nobel-díjat az a szerző veheti át, „aki az irodalomhoz a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá”. Az alkotás itt azonban inkább egész életműre vonatkozik, mintsem egy konkrét műre – ezért is volt lehetséges, hogy Nádas Péter nevét évek óta a legfőbb esélyesek közt emlegették.
Az idei Nobel-naptár szerint hétfőn az orvosi, kedden a fizikai, szerdán a kémiai Nobel-díj győzteseinek neveit hozták nyilvánosságra, pénteken a Nobel-békedíjast mutatják be, jövő héten hétfőn pedig a közgazdasági Nobel-díjast. A kitüntetettek 8 millió svéd koronával gazdagodnak, ami átszámolva 269 millió 572 432 forintnak felel meg. A díjátadó ünnepséget, amelyre az összes idei Nobel-díjas meghívást kap, hagyományosan december 10-én rendezik majd meg.
| Kertész Imre a Nobel-díjról |
Kertész Imre a HVG e heti számában megjelent interjúban így nyilatkozik a "szerencsecsapásnak" titulált Nobel-díjáról: ...komolyan sosem gondoltam, hogy megkapom. Ezt el is mondtam a Nobel-beszédben, igaz, pofátlanul hozzátéve, hogy megérdemeltem, elvégre leraktam valamit Európa asztalára. A helyzet, misztifikálás nélkül, az, hogy az összes kellék megvolt ahhoz, hogy a Svéd Királyi Akadémia kitüntessen, de ahhoz is, hogy ne kaphassak ilyen elismerést. Az interjút a csütörtökön megjelenő hetiújságban elolvashatják. |
Tetszett a cikk? Kövessen minket a Facebookon is!
|
