Bemozdult örök pillanatok? Életlen nyaralási emlék? Világító arcok az éjszakában? Felhasználóbarát cikksorozatunk legújabb részében szerzőnk rávilágít az amatőr fotósok termésének legtipikusabb problémáira, és megmutatja, milyen ármányokkal szabadulhatunk meg azoktól.
Nincs rossz fényképezőgép, csak nem megfelelő felhasználás. És ha már eldöntöttük, mivel fényképezünk, próbáljuk ki, mire jó az eszközünk. Például kevés fényben mennyire hajlandó még elfogadható képet készíteni, vagy milyen közelről tud éles képet csinálni.
Játsszunk a beállításokkal!
Ha automata üzemmódban nem tetszenek a képek, ne féljünk a fényképezőgépet átállítani. Próbáljunk minél előbb túllépni a zölddel jelölt, teljesen automata üzemmódon. Elsőre ott vannak a különböző programok (Portré, Vízpart, Makró, Sport stb.) Ezek közül gyakran több is ugyanazt a beállítást takarja, például a "Havas táj"- és a "Vízpart"-beállítással valószínűleg nagyon hasonló képet kapunk. A fényképezőgép beállítása nem attól függ, hogy síruhát vagy bikinit hord a modellünk, hanem hogy mennyi és milyen fény van. Ezek közül a beállítások közül talán a leghasznosabb az "Éjszakai Portré"-funkció.
Gyakori, hogy este vagy éjjel egy város vagy épület előtt állva fényképezkedünk. Ilyenkor a háttérben az amúgy kivilágított táj általában teljesen sötét lesz, és gyakori, hogy az arcok annyira világosak, hogy csak egy fehér folt marad belőlük. Ennek az az oka, hogy a fényképezőgép megpróbálja az egész képet, azaz a háttérben a tájat megvilágítani, ezért a vaku leadja az egész teljesítményét. Ez persze nem elég egy város bevilágítására, de az előtérben a modellünk arca túl lesz világítva, “beég”.
Az "Éjszakai Portré"-funkciót használva sem a háttér nem lesz annyira sötét, sem az arcok túl világosak. Ez úgy történik, hogy a fényképezőgép a vakuval az előtérben az arcokat csak egy pici villanással világítja meg, miközben a hátteret hosszan kiexponálja. Ez akár egy egész másodpercig is eltarthat, ezért ilyenkor tartsuk nagyon stabilan a fényképezőgépet. Ha a képen a háttér bemozdult akkor tanácsos állványra, vagy valami nehezen mozdítható tárgyra tenni. A legizgalmasabb, hogy ezt a beállítást nem csak éjszaka használhatjuk, hanem nappal is, vagy például naplementekor. Egy próbát megér bármikor, ha azt látjuk, hogy a modellünk arcán kevesebb a fény, mint a háttéren.
A lassú expozíciót és az ezzel járó bemozdulást ki is lehet használni. Buliban, koncerteken vagy akár az utcán, bárhol ahol a háttérben viszonylag sok fény van. De mozoghatunk a fényképezőgéppel mi magunk is. Ilyenkor a háttérben, ahova nem jut a vaku fénye, minden “úszik”, a fények csíkot húznak és “folynak” – közben az előtér éles, mivel a vaku megállítja a mozgást. Ugyanígy kipróbálhatjuk a "Partyfotó"-beállítást is, ez egyre több fényképezőgépen megtalálható. Nagyon okosak ezek a programok, de mi még okosabbak lehetünk. Érdemes megérteni a fényképezőgép működését. A legmodernebb tükörreflexes digitális gép, vagy egy telefon kamerája – alapszinten – pont úgy működik, mint a régi, filmes fényképezőgépek. Haladóbbak használhatják a manuális üzemmódot, de ne higgyük el, hogy profik csak ezt használják. Nagyon hasznos a félautomata beállítás (rekesz-előválasztás, idő-előválasztás), különösen expozíció korrekcióval kombinálva (+/- ikon). Kísérletezzünk a különböző fényérzékenység (ISO) -beállításokkal is.
Maradjunk fókuszban!
Válasszuk ki tudatosan, mi a lényeg, és mi legyen éles. Általában minden fényképezőgép arra fókuszál, ami pont a kép közepén van. De mi van, ha a lényeg nem középen történik? Leggyakoribb eset, mikor két embert próbálunk fényképezni, de mindkettő életlen lesz, míg közöttük a távolban valami teljesen más dolog éles.
Minden fényképezőgép úgy működik, hogy ha az exponáló gombot félig lenyomjuk először élességet állít, de a képet csak akkor készíti el, mikor teljesen lenyomjuk a gombot. Először tartsuk úgy a fényképezőgépet, hogy az legyen középen, amit élesen akarunk látni, utána félig lenyomva tartva a gombot mozdítsuk el, komponáljuk át a képet ízlés szerint, és csak aztán nyomjuk tovább a gombot. Próbáljuk ki, megéri!
Sok okostelefonon és érintőképernyős fényképezőgépen a kijelzőn az ujjunkkal tudjuk kiválasztani azt a részletet, amelyiket élesnek akarjuk látni. Ezen kívül ma már a legtöbb kompakt fényképezőgépben van arcfelismerő funkció. Ezt érdemes bekapcsolni. Ha embereket fényképezünk, megkönnyíti az életünket, és általában máskor sem zavar.
Vaku
Próbáljuk meg ugyanazt lefotózni vakuval és vaku nélkül is, és nézzük meg, melyik jobb. Ha a gép nem engedi kikapcsolni a vakut, állítsuk át Automata (zöld) -módról Program (P) -módra, és kísérletezzünk! Ha van elég fény, de a modellünk árnyékban van, fényes nappal is használhatjuk a derítő vakuzást (Fill flash), ilyenkor az árnyékot a vaku világosítja ki. Ezt akár nappal szemben is kipróbálhatjuk. Ha a vaku villanása nem elég, vagy épp túl sok, az erejét szabályozhatjuk az expozíció korrekcióval (+/- ikon). A legtöbb fényképezőgéppel készíthetünk fekete-fehér, szépia-, vagy egyéb tónusú fotókat is, de még jobb, ha ezt inkább utólag tesszük a számítógépen.
Már fotózás közben nézzük vissza, amit csináltunk, hogy lássuk, min változtassunk. Általában a kijelző (Display) gomb többszöri megnyomásával láthatjuk az expozíciós adatokat, ezek sokat segítenek – ha értjük, mi micsoda. Még egy speciális beállítás arra az esetre, ha hiába kísérletezünk, ha bármilyen beállítást használunk, mégsem azt látjuk a képen, amit szeretnénk. Ez például tűzijáték fényképezésekor nagyon gyakori. Ilyenkor az objektívre tegyük fel a védősapkát, kapcsoljuk ki a fényképezőgépet (OFF), és inkább élvezzük a látványt! A következő részben arról lesz szó, hogy mi legyen a képen. Azaz a kompozícióról és arról, hogy mit fotózzunk és hogyan.