Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A fesztiválok finanszírozása hagyományosan háromlábú: ideális esetben a büdzsének nagyjából egyharmada a jegybevétel, a fennmaradó kétharmadot pedig szponzori pénz, valamint állami–önkormányzati támogatás.
„Az arányok az utóbbi öt évben alig változtak, a teljes költségvetés csökkent, ehhez alakítottuk a programokat” – magyarázza Hegedűs Ágnes, a Művészetek Völgyének gazdasági vezetője. A Kapolcs környéki rendezvénysorozat a fénykorának 170-180 millió forintja helyett az idén 90 millióból gazdálkodhat. A legrosszabb éve viszont még a válság előtt volt: 2008-ban 62 millió forintból hozták össze a „Bűvészetek völgyét”, a rákövetkező nyáron pedig el is maradt.
A Sziget idén 3,3 milliárd forintos költségvetésének 17-18 százaléka származik a támogató vállalkozásoktól, míg ez az arány 2008 előtt 25 százalék felett volt. Ugyanez a Balaton Sound esetében 30 százalék körüli, igaz, a teljes büdzsé a Szigetének kevesebb mint harmada. Paradox módon egyébként idén mindkét említett könnyűzenei dzsembori büdzséje kapott költségvetési segítséget: tavaly júliusban ugyanis 27 százalékról 18 százalékra csökkent a szabadtéri nyári zenei fesztiválok jegyére terhelt áfa, aminek következtében a Sziget „talált” például mintegy 200 millió forintot. Ebből azonban, ahelyett, hogy a jegyárakat csökkentenék, inkább „fejlesztenek”.
A teljes cikket elolvashatja a csütörtökön megjelenő HVG-ben.
