Vidnyánszky Attila még nem tett le róla, hogy felszenteltesse a Nemzeti Színház épületét, de hogy erre mikor kerül sor, rejtély. A szinhaz.hu-nak adott interjújában a Nemzeti Színház leendő igazgatója arról is beszélt, remek társulat jött létre a Nemzetiben, és 99,9 százalékban kész vannak az előkészületekkel.
Vidnyánszky Attila még nem tett le róla, hogy felszentelteti a Nemzeti Színházat, ennek időpontját azonban nem akarja elárulni. Ahogy a szinhaz.hu-nak adott interjújában fogalmazott: "Nem biztos, hogy a sajtó tudni fog róla, ha lesz. Majd jövőre megkérdezik, és azt fogjuk mondani, hogy 'megvót'."
A Nemzeti Színház leendő igazgatója ezzel együtt nem érti, miért kavart ilyen nagy port ez a felvetés: "Korábban már elmondtam, de úgy látszik, nem ment át, hogy minden egyházat felkérek, vegyen részt a szertartáson. Éppen ezért a hívőket nem kéne zavarja az ötlet. A nem hívők pedig egy színházi gesztusnak tekinthetik a dolgot."
Arra a kérdésre, megviselték-e az elmúlt időszak támadásai, úgy reagált: "Abszolút megviselt, nem picit. Nem élvezem, hogy a szakma tagjai pocskondiáznak, fasisztáznak, olyasmit tulajdonítanak nekem, amit sose mondok, sose csinálok, olyasmit állítanak rólam, vagy arról amit képviselek, aminek nincs köze a valósághoz, és ezt a külföldi sajtóban is hangoztatják. Ez nem jó, ez nagyon gáz. De a rosszindulat nem tudja megtörni a barátságokat, a szövetségeket, amelyek fontosak számomra."
A színház jelenlegi repertoárjáról elmondta, hogy sok mindent nem lehet megtartani a darabokból, de ha tudnak egyeztetni azokkal a színházakkal, amelyekbe elszerződik a jelenlegi társulat, akkor lehet szó arról, hogy tovább vigyék az előadásokat. Az októberi programot már nagyjából eltervezték, és mindenkiről tudja, megy-e vagy marad. "Nagyszerű társulat alakult, túl vagyunk az előkészületek 99,9 százalékán" – tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy Alföldi Róbert szerint nagyon nagy a forráshiány a kulturális életben, Vidnyánszky azt mondta, ő nem ebben látja a legnagyobb problémát. "Hosszú időn keresztül elég tudatosan folyatták a langyos vizet a színházak nyolcvan százalékában, és rendkívül rövidlátó módon igyekeztek a vélt vagy valós nézői igényeknek megfelelni, ezzel nem csak a repertoárt silányították el, a nézők befogadókészségét sem növelték. Így működött a magyar színház, hazudott a nézőknek. Azt érzékelem, hogy most mozgásnak lehetünk tanúi, fontos és izgalmas változásokat élünk meg. Sőt, azt hiszem, még soha ilyen zsongás nem volt!" – fejtette ki véleményét a színházigazgató.