Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A fiatal özvegy mindenkivel lefeküdt a cégnél. Ő és a tanárverő mániákus depressziós most tanácsot ad, hogyan küzdjük le a depressziónkat, és miként jussunk át a Napos oldalra.
Azt nyávogja az egyik arc a Facebookon, hogy „Valaki majd magyarázza el egyszer lszi, hogy a Napos oldal melyik gyenge pillanata érdemelne Oscart, köszi!”
Arc, aki egyébként sok-sok másik nyávogó arcot is képvisel, csak azért elégedetlenkedik, mert picit bipoláris, vagyis hangulata a rosszkedv és a nagyon rosszkedv között hirtelen csapong. Azért is nyávog, mert értelmiségi, és leginkább azért, mert sokat olvas. Ahogy Patrick (Bradley Cooper - Másnaposok) a Napos oldal című film egyik főszereplője is bipoláris, értelmiségi és sokat olvas.
Mindenkinek van egy terve!
Ámde Patrick és a film összes szereplője komoly haditerveket sző külön-külön, majd pedig együtt, hogyan szabaduljon a mániákus depressziótól és miként legyen végre boldog. Ami igen dicséretes, mert hiszen ha körülnézünk az arcok között a facebookon, a romkocsmákban és a munkahelyeken, akkor rengeteg a nyavalygó-elégedetlenkedő, és jól is érzik magukat ebben. Kényelmes áldozatok. A rosszkedvűség rengeteg kellemes percet szerez, minden alkalom egy ajándék, amikor sajnáltatják/juk magu(n)kat.
Patrick azonban tetterős, környezete is az.
Patrick egyúttal a legproblémásabb az egész családban. Amíg az ő búja-gondja meg nem oldódik, addig mindenki csak tapicskol a húgymeleg boldogtalanságban.
Patrick gondját meg kell oldani.
8 hónappal ezelőtt véresre verte azt a középiskolai történelemtanárt, akivel rajtakapta feleségét, Nikkit (Brea Bee) a fürdőszobában. Mivel ekkor már diagnosztizálták mániákus depresszióját, ezért nem börtönbe ment, hanem intézetbe. Édesanyja, Dolores (Jacki Weaver – Animal Kingdom) él az ítéletben foglalt alkuval, és hazaviszi fiát, azzal a feltétellel, hogy Pat a szülőkkel él, terápiára jár és szedi a gyógyszerét.
Ez Dolores terve a boldogság elérésére.
Hazaérnek. Pat édesapja, szintén Pat (Robert De Niro), féllegális bukméker, stadionokból kitiltott bunyós, érző szívű, aggódó apa. Neki is van egy terve: fia lesz az ő fogadó kabalája, nincs más dolguk, csak ülnek együtt a kanapén, és nézik a Philadelphia Eagles meccseket.
Akad még egy halom szereplő, mindenkinek megvan a maga stratégiája a boldogságra. Pat bátyja, Jake (Shea Whigham – Gengszterkorzó) semmi mást nem talált ki, minthogy bocsánatot kér öccsétől távolságtartásáért – egyszerű terv, rögtön beválik; Pat haverja, Ronnie (John Ortiz – Miami Vice) próbál jó papucsférj lenni és közben odaadó barát is, hátha ettől véget ér a mókuskerék hajtása; Pat másik haverja, az intézetből származik, Danny (Chris Tucker – Jackie Brown), az ő terve az, hogy megszökik a diliházból. Meg is teszi, többször is, s mivel igen jókedvű, ezért benne bízhatunk, ő biztosan ismeri a helyes receptet. Csak a sok boldogtalan, hétköznapi ember állandóan visszaviszi.
Pat számára azonban az igazán fontos terv a másik diliflepnis fejében született meg. Tiffany (Jennifer Lawrence – Éhezők viadala; jelen alakításért már be is gyűjtötte a Golden Globe legjobb színésznő díjat, de jelölték Oscarra is) meglehetősen egyszerű stratégiával próbál szabadulni rendőr férje halálát követő mélydepresszióból és szexuális csapongásaiból: tánccal. Ebbe rángatja bele Patricket. Ha Pat készül vele egy versenyre és el is indulnak, akkor cserében átad egy levelet az elérhetetlen Nikkinek.
Tiffany ugyanis eléri Nikkit, nem mondjuk meg hogyan, forduljanak arccal a vászon felé.
Ennél sokkal fontosabb az, hogy Pat éppen egy pótmegoldásokról szóló rendkívül szórakoztató beszélgetésben ismerkedik meg a gótba öltözött szexi özveggyel: ki milyen antidepresszánst szed.
A káosz nagymestere: David O. Russell író-rendező
A valóság drámájának ma divatos mókamesterei: Wes Andreson, Spike Jonze és David O. Russell rendezők. Diszfunkcionális, de szerető családokban csetlő-botló emberek próbálják akaratukat érvényesíteni és megkísérlik, hogy egymáson segítsenek. Valahogy ezek a szándékok mégis elkerülik egymást, ami szívfacsaróan mókás jelenetek sorozatába torkollik. Mindenki nagyon jó ezekben a filmekben, mint egy Racine drámában, tehát a szórakozásunk mellett a reményünk is megvan.
Russelnek köszönhetjük a Napos oldalt, előzőleg A harcost. E korábbi filmben az ír Micky Ward boxoló (Mark Wahlberg) fejére nő a nyúlszapora családja, főleg a halom trampli nővére és az übertrampli de szerető anyja. A helyzetet nehezíti egy drogos báty is (Christian Bale). A családi pofozkodás akkor kezdődik el igazán, amikor belép egy kemény lány is Charlene Fleming (Amy Adams), ő játszi könnyedséggel csapja le a tornácára merészkedő tramplikat. Végül persze mindenki összezár és a harcos igazi bajnok lesz.
Hasonló a leosztás e filmben is: megvan a fura báty, a kemény lány, és az anya – ezúttal azonban nem agresszív az anyuka, hanem igazi tyúkanyó. „Minden kontroll alatt, minden kontroll alatt”, ismételgeti, közben egy frászt, minden a totális káosz felé halad. Röpködnek az ügyetlen megjegyzések és a véletlen maflások. És ez a káosz Russell teljes kontrollja alatt komédiává változik, ennek a dramaturgiának tényleg ő a koronázatlan teremőre. Egy néhány négyzetméteres nappaliba több szereplő már el sem férhet, ennyi résztvevő párhuzamosan még nem beszélt a filmtörténelemben (sikeresen), és mégis minden érthető.
Hogyne haladna, hiszen a szereplők mind egymást támogatják, amikor a saját boldogságukat keresik. Mint a részegek az utcán: mindegyik attól fél a legjobban, hogy úgy eltaknyol, soha többé nem tud felállni, de tudja, hogyha megtámasztja a másikat, akkor ő sem hasal el.
Máshonnan nézve: mindegyik attól fél, hogy a másik összetöri magát, és igyekszik megtámasztani, de ez nehezen megy, hiszen ő maga is részeg.
Bárhonnan nézve: kényszeres kölcsönösség. Kényszeres jóság. Bájosan tragikusak és szórakoztatóan önironikusak a nagy katarzisig.
Grand finálé
Ez a katarzis a különleges a boldogulásukban.
Russel boldogtalan emberei nem elégszenek meg egyszerűen a boldogság elérésével. A boldogság kiküzdésének formája önálló műfaj, nagy operafinálé, a pillanata kozmikus, egy sötét korszak lezárása, igazi katarzis. Ne fordítsa el piruló arcát, a zsidó-keresztény kultúrkör mártíromságát gyakorló kedves olvasó, ismeri ezt a szándékot! A lelkesítő tervezést, az ügyetlen elemzést és a jövő fakezű barkácsolását...
Pat is így fúrja-faragja tervét. Első lépés: az élet napos oldalát kell látni. Optimizmus mindig. Aztán: felesége, a tanár olvasmánylistáját át kell rágnia, kár, hogy ebben egy halom gyászos mű is szerepel. Például Hemingway: Búcsú a fegyverektől, amin úgy felkapja bipoláris Patrick a vizet, hogy a zárt ablakon keresztül kihajítja a könyvet a kertbe, majd hajnali négykor felrázza szüleit, hogy elrikácsolja pozitív világnézetét. Hasonlóan cselekszik Tiffany néhány nappal később az egyik próbán Golding: A Legyek Ura művével. Folt a zsákján, jó jel.
Végül úgy alakul, hogy az önálló tervek halomra dőlnek, és kénytelenek közös, nagy tervet kitalálni. Ami pont olyan suta, mint mindenki. Nem lőjük le a poént, de a lényeg, hogy mindent egy lapra tesznek fel, mert hát ilyenek a tetterős boldogtalanok. Az igazán nagy arcok.
Napos oldal
amerikai film
Rendezte: David O. Russell
Főszereplők: Bradley Cooper, Robert De Niro, Jennifer Lawrence, Chris Tucker
hvg.hu értékelés: 4/5
