Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A doni katasztrófa az egyik legsúlyosabb vereségként vonult be a magyar hadtörténetbe. Egy január 12-én nyíló kiállítás bemutatja az előzményeket, a 2.magyar hadsereg katasztrófáját, a következményeket, és a második világháborút követő korszakok átértelmezési kísérleteit.
Hetven évvel ezelőtt, 1943. január 12-én érte a Don folyónál védelmi állásokba húzódott 2. magyar hadsereget az első nagyarányú szovjet támadás, melyet néhány napon belül újabb csapások követtek. A rosszul ellátott, gyengén fölszerelt magyar csapatok csak egy-két napig tudtak szervezetten ellenállni a tankokkal támadó szovjet rohamoknak. A következő két hétben a 2. magyar hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett, hadrendje felbomlott, több egységét bekerítették és felmorzsolták, miközben a hadsereg zöme a nehézfegyverzetet hátrahagyva próbált kiszabadulni a gyűrűből.
A doni katasztrófa az egyik legsúlyosabb vereségként vonult be a magyar hadtörténetbe, és a második világháború magyar történetének meghatározó elemévé lett a történelmi emlékezetben. A kiállítás korabeli dokumentumok, a fronton készült fotóanyag, korabeli magyar és szovjet filmhíradók, sajtótudósítások, rádiós hangfelvételek, plakátok, röplapok, naplók és memoárok segítségével igyekszik bemutatni a 2. magyar hadsereg történetét a hadsereg kiküldésétől 1943 áprilisáig, a hadsereg maradékainak hazaszállításáig.
A hadjárat hivatalos korabeli bemutatásán túl a kiállításon kiemelt hangsúlyt kapnak magáncélú fotódokumentumok is, többek között id. Konok Tamás, a haditudósító századtiszt fölvételei is, amelyek nemcsak a katonai történéseket dokumentálták.
A kiállítás kísérletet tesz a vereség utóéletének, emlékezetének bemutatására is. A kiindulópont az, hogy a doni katasztrófa története mindmáig lezáratlan fejezete a magyar történelmi emlékezetnek. A látogató képet kaphat a hadjáratot támogató, azt igazolni igyekvő korabeli háborús propagandáról, majd a második világháború utáni korszakok egymás után következő átértelmezési kísérleteiről egészen napjainkig.
A háború utáni népbírósági perektől, a “fasiszta rablóháború” képétől a Kádár-korszakban jelentkező, a hadsereg tragikus emlékezetét részlegesen helyreállítani próbáló törekvésekig. Nemeskürty István könyve, Örkény István dokumentumdrámája, Bokor Péter dokumentumfilmje és végül Sára Sándor Krónika című filmjének története érdemel itt külön említést.
A budapesti OSA Archívum Centrális Galériájában megtekinthető kiállítás, amelyet szombat délután 5 órakor Ungváry Krisztián és Závada Pál nyit meg, bemutatja, hogyan változott a doni katasztrófa bemutatása az 1990-es rendszerváltás után, milyen új eredmények születtek a kutatásban, illetve milyen viták övezik ma a hadsereg történetének bemutatását és a második világháborús magyar részvétel értelmezését.
